Alapszabály 2011-től (2.)

 

18. A szövetség testületeit és tisztségviselőit a tagszervezetek küldöttei választják meg. Testületi tag, tisztségviselő és küldött csak szervezett természetbarát lehet.

 

19. A küldötteket a tagszervezetek saját szabályozásuk szerint választják meg.

 

20. A közgyűlés a szövetség legfőbb szerve, amely évente ülésezik; mely minden negyedik évben egyben tisztújító közgyűlés. A közgyűlés nyilvános, megfigyelőként bárki részt vehet rajta.

 

21. Tagjai: a tagszervezetek küldöttei.

 

22. A közgyűlés küldötteit (figyelemmel a 11. pontra) a tagszervezetek választják. Minden 250 szervezett természetbarát után 1 mandátum illeti meg a tagszervezetet/területi szervezetet.

 

23. A küldött, az őt küldő tagszervezet döntése alapján több mandátummal is rendelkezhet.

 

24. A közgyűlésről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a dátumot, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet határozatlan ideig az Országos Központban kell megőrizni. A közgyűlési határozatok sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (név szerinti szavazás esetén személyét) „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani. A közgyűlési határozatot a határozat által érintett személlyel, tagszervezettel haladéktalanul, írásban kell közölni. A közgyűlés helyszíne eltérhet a szövetség székhelyétől.

 

25. A soros közgyűlés időpontját legalább 3 hónappal az esedékesség előtt közzé kell tenni a Természetbarát Híradóban vagy annak hiányában körlevélben vagy országos terjesztésű lapban. A mandátumokat az előző év végi szervezett természetbarát létszám alapján kell megállapítani, és a közgyűlés előtt legalább 45 nappal a tagszervezettel írásban közölni kell. A közgyűlés előtt minimum 15 munkanappal a küldött vagy a küldő szervezet részére postázni kell a napirendi pontokat és a közgyűlés anyagait.

 

26. A szabályosan összehívott közgyűlés az eredeti napirendi pontok esetében határozatképes mindaddig, amíg az összes mandátumnak több mint a fele képviselve van.

a)   A közgyűlés általában nyílt (bármely küldött kezdeményezése alapján név szerinti)szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait.

b)   A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot, ha bármely küldött kezdeményezése alapján erről nyílt szavazással döntenek.
 

c)   A szövetség feloszlásának vagy más szervezettel történő egyesülésének elhatározásához kétharmados szótöbbség szükséges.
 

d) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

27. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagszervezetek egyharmada, vagy a közgyűlési küldöttek (szavazatok) kétharmada, vagy az elnökség, vagy a számvizsgáló bizottság ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.

 

28. A rendkívüli közgyűlés tagjai az utolsó soros közgyűlés küldöttei. Az összehívás rendjét, helyét, időpontját és napirendjét az elnökség, illetve az alapszabály 46. pontja értelmében egyes esetekben a számvizsgáló bizottság határozza meg.

 

29. Egyebekben a rendkívüli közgyűlésre a soros közgyűlés előírásai vonatkoznak.

 

30. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály jóváhagyása és módosítása;

- a tiszteletbeli elnök megválasztása;

- az elnök, az alelnökök, az elnökhelyettesek, az elnökség tagjainak, a számvizsgáló-, a fegyelmi és etikai bizottság elnökének és tagjainak a megválasztása;

- a szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak, arculatának, értékrendszeré­nek meghatározása;

- a szövetségi tagdíj megállapításának alapelvei;

- az elnökség által előterjesztett – a számviteli jogszabályoknak megfelelő – beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;

- az elnökség által előterjesztett költségvetési terv elfogadása;

- a befektetési szabályzat elfogadása;

- a számvizsgáló bizottság és más, a hatáskörébe tartozó bizottságok beszámoltatása;

- szövetségi kitüntetések, elismerések alapítása és megszüntetése;

- a közgyűléshez beterjesztett fellebbezések elbírálása;

- a szövetség más szervezettel történő egyesülésének, vagy feloszlásának kimondása.

 

31. Dönt minden olyan kérdésben, amelyet valamely küldött legalább 45 nappal a közgyűlés összehívása előtt az elnökségen keresztül közgyűlés elé terjeszt.

32. A közgyűlés ülései között a 4 évre megválasztott elnökség, illetve ügyvezető elnökség irányítja a szövetség működését az alapszabályban lefektetett munkamegosztás alapján.

 

33. Az elnökség tagjai: az elnök, a három alelnök (dunántúli, kelet-magyarországi, budapesti), a három elnökhelyettes, a hat szakág-, az ifjúsági szervezet-, és a természetvédelmi szervezet egy-egy képviselője – terület- és létszámarányosan az SzMSz-ben meghatározott módon megválasztott – 12 képviselő (összesen 27 fő). Az ügyvezető elnökség tagjai: a szövetség mindenkori elnöke, illetve a területi alapon választott három alelnöke, emellett az adott szakterület vonatkozásában az elnököt képviselő három elnökhelyettes (összesen 7 fő). Az elnökség tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet az elnökség tagja a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

 

34. A szövetség

- elnökét és a három elnökhelyettest a közgyűlés plénuma;

- az alelnököket és a területi képviselőket az illetékes területi küldöttek;

- szakági-, szakmai- és rétegszervezetek képviselőit az országos szakmai-, szakági- és rétegértekezletek választják meg.

 

35/A.   Az elnökség szükség szerint, de legalább évente négyszertart ülést. Az ülésen az elnökség tagjain kívül tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség által állandó vagy eseti jelleggel meghívottak is. Az elnökségi ülések nyilvánosak, melyen megfigyelőként bárki résztvehet.

35/B. Az ügyvezető elnökség, az elnök irányítása alatt, felel a szövetség folyamatos működésével, gazdálkodásával, a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáért. Az ügyvezető elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést, az ülést az elnök hívja össze.

 

36. Az elnökség munkaterv alapján dolgozik. A munkaterv szerinti elnökségi ülések összehívásáról az Országos Központ igazgatója írásban gondoskodik. A napirendi pontokat is tartalmazó meghívót és a tárgyalásra kerülő anyagokat az elnökségi ülés előtt 14 nappal postázni kell.

 

 

37. Az elnökség, illetve ügyvezető elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az elnökség, illetve ügyvezető elnökség, az alapszabály által hatáskörébe utalt ügyekben nyílt (bármely tagja kezdeményezése alapján név szerinti) szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Az elnökség, az ügyvezető elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

38/A. Az elnökség

a)      végrehajtja a közgyűlés határozatait;
 

b)      megállapítja a szövetség éves munkatervét és eseménynaptárát;
 

c)      elfogadja és folyamatosan karbantartja a szövetség szervezeti és működési szabályzatát és fegyelmi szabályzatát, valamint az Országos Központ gazdálkodási-, ügyviteli-, munkaügyi szabályzatát;
 

d)     gondoskodik a közgyűlés megfelelő összehívásáról, a küldöttek (vagy a küldő szervezet) részére a napirendi pontoknak megfelelő anyagokat 15 munkanappal a közgyűlés időpontja előtt postázza;
 

e)      dönt az örökös, valamint a tiszteletbeli tagok megválasztásáról;
 

f)       dönt a pártoló tagok felvételéről, kizárásukról vagy tagságuk megszüntetéséről;
 

g)      dönt a közgyűlés által alapított elismerések adományozásáról;
 

h)      jóváhagyja és a közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót, a tevékenység és a gazdálkodás legfontosabb adatait országos sajtó útján nyilvánosságra hozza;

i)        jóváhagyja és a közgyűlés elé terjeszti az éves költségvetést;
 

j)        az ügyvezető elnökség előterjesztése alapján megállapítja a szövetségi tagsági díj összegét;
 

k)      munkabizottságokat hozhat létre és beszámoltatja azokat tevékenységükről;
 

l)        döntéseit, határozatait az érintettekkel írásban közli; döntései, határozatai nyilvánosak;
 

m)    gyakorolja az MTSZ számára meghatározott egyetértési és véleményezési jogot;
 

n)      beszámol a közgyűlésnek;
 

o)      az elnökségi és az ügyvezető elnökségi ülésekről hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés dátumát, a jelenlévők névsorát, a vitatott pontok főbb tartalmát, kívánságra valamely résztvevő szó szerinti hozzászólását vagy ellenvéleményét, az elfogadott határozatok szövegét és sorszámát, az elutasított határozati javaslatok szövegét, a szavazás számszerű eredményét, kérésre a szavazás név szerinti megjelölését; a döntéseket, és az állásfoglalásokat. A jegyzőkönyvet az Országos Központban kell megőrizni. Az elnökségi ülésről készült hanganyagot a jegyzőkönyv elfogadásáig meg kell őrizni. Az elnökségi határozatok, döntések, állásfoglalások sorszámát, tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát (név szerinti szavazás esetén személyét) a „határozatok tárában” kell folyamatosan nyilvántartani. Az elnökségi határozatot a határozat által érintett személlyel, tagszervezettel haladéktalanul, írásban kell közölni.

 

38/B. Az ügyvezető elnökség a 35/B. pontban megjelölt feladatai ellátása során:
 

a)         végrehajtja az elnökség határozatait;
 

b)        gondoskodik a területi vezetők tanácskozásának évenkénti összehívásáról;
 

c)         szervezi és ellenőrzi a szövetség tevékenységét, céljainak megvalósítását, gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
 

d)        felügyeli a szövetség országos szintű nemzetközi kapcsolatait és biztosítja a nemzetközi munka feltételeit;
 

e)         dönt a költségvetés végrehajtása során szükségessé váló szerződések megkötéséről;
 

f)         megállapodásokat köt az állami-, társadalmi- és más szervezetekkel, gondoskodik ezek végrehajtásáról;
 

g)        pályázati kiírás útján gondoskodik az Országos Központ igazgatói posztjának betöltéséről;
 

h)        az elnökön keresztül munkáltatói jogot gyakorol az Országos Központ igazgatójával és gazdasági vezetőjével kapcsolatban;
 

i)          döntéseit, határozatait az érintettekkel írásban közli; döntései, határozatai nyilvánosak;
 

j)          beszámol a Közgyűlésnek, illetve a következő elnökségi ülésen az elnökségnek tevékenységéről. 
 

 

Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet a szövetség tisztségviselője a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

 

39. A szövetség tiszteletbeli elnöke:

a)   az elnökség felkérése alapján képviseli a szövetséget;

b)   az elnökség felkérésére elnököl a testületi üléseken;

c)   a szövetség működését illetően bármely testületi ülésen véleményt nyilváníthat.

 

40. A szövetség elnöke:

a)   elnököl a közgyűlés, az elnökség és az ügyvezető elnökség ülésein;
 

b)   képviseli a szövetséget az állami- és társadalmi szervek, valamint a bíróság előtt;

a)      ellátja a közgyűlés és az elnökség által rábízott, valamint a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ráháruló feladatokat;
 

b)      az SzMSz-ben meghatározott esetekben rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni (így különösen, ha az elnökségi tagok 1/3-a, vagy a számvizsgáló bizottság írásban kezdeményezi).
 

c)      felel az ügyvezető elnökség feladatainak ellátásáért;
 

d)     összehívja az ügyvezető elnökség üléseit.
 

     Az elnök feladatait társadalmi munkában látja el.

 

41/A. A szövetség alelnökei:
 

a)      a szövetség alelnökei az elnök felkérése alapján helyettesítik az elnököt.
 

b)      ellátják a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint rájuk háruló feladatokat.
 

 

41/B. A szövetség elnökhelyettesei:
 

a)    saját szakterületükön az elnök felkérése alapján képviselik az elnököt;
 

b)   ellátják a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint rájuk háruló feladatokat.
 

       A elnökhelyettesek feladatukat társadalmi munkában látják el.

 

42. A szövetség Országos Központjának igazgatója az ügyvezető elnökség irányítása alatt:

a)   a közgyűlés, az elnökség és az ügyvezető elnökség határozataival és döntéseivel összhangban folyamatosan intézi a szövetség ügyeit;

b)   szervezi és összehangolja a közgyűlés, az elnökség és az ügyvezető elnökség határozatainak, ajánlásainak végrehajtását;

c)   előkészíti az elnökség és az ügyvezető elnökség üléseit, döntéseit;

d)   vezeti a szövetség Országos Központját;

e)   a gazdasági vezetővel együtt felelős a gazdálkodási rend megtartásáért;

f)   munkáltatói jogkört gyakorol a szövetség Országos Központjának beosztott munkatársai vonatkozásában;

g)   az elnök megbízásábólképviseli a szövetséget az állami- és társadalmi szervek, illetve a bíróság előtt;

h)   ellátja a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ráháruló egyéb feladatokat;

 

43. A számvizsgáló bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. A számvizsgáló bizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak köteles beszámolni. A számvizsgáló bizottság tagjai a közgyűlésen és az elnökségi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

 

44. Elnökét és 4 tagját a közgyűlés – 4 évre – választja meg. A számvizsgáló bizottság tagjai, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is (a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott) vezető tisztségviselőnek minősülnek. Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább 1 évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, illetve elnöke a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig.

 

A számvizsgáló bizottság tagjává nem választható az, aki:
 

a)  a szövetség elnöke vagy az elnökség tagja;
 

b) a szövetséggel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
 

c) a szövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
 

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
 

e) büntető ítélet hatálya alatt áll.

 

45. A számvizsgáló bizottság testületként jár el, határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Ügyrendjét maga állapítja meg, ennek keretében meghatározza az ellenőrzés ütemtervét is.

 

46. A számvizsgáló bizottság a tisztségviselőktől, illetve a szövetség vezető állású munkavállalóitól jelentést, más munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet; a szövetség könyveibe és gazdasági irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Észrevételeiről, tapasztalatairól, javaslatairól rendszeresen tájékoztatja az elnökséget. A bizottság a hatályos jogszabályok alapján köteles felülvizsgálni a szövetség mérlegét, és azt hitelesítő záradékkal ellátni. Ha a számvizsgáló bizottság megítélése szerint a szövetség tevékenysége jogszabályba, alapszabályba, illetve a közgyűlés határozatába ütközik, vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő olyan esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése az elnökség, illetve a közgyűlés döntését teszi szükségessé, illetve ha a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, köteles az alapszabály szerint intézkedésre jogosult szerv (elnökség, közgyűlés) összehívását írásban kezdeményezni, és azt tájékoztatni. Amennyiben az összehívásra jogosult személy vagy testület az indítvány megtételétől számított 30 napon belül nem gondoskodik az ülés összehívásáról, akkor (a javasolt napirendi pontok feltüntetésével) az összehívásra a számvizsgáló bizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
 

 

47. A fegyelmi és etikai bizottság elnökét, két tagját a közgyűlés választja meg. Elnökségi tagok és szövetségi alkalmazottak nem választhatók meg a bizottság tagjává.

 

48. A fegyelmi és etikai bizottság feladata a természetbarát értékrendet, a természetjárás hagyományos erkölcsi arculatának, társadalmi szerepének, sportszerű közösségi magatartásának megóvása, a szövetség egészének – a tagszervezeteknek, a választott testületeknek és tisztségviselőknek, a szövetség társadalmi és alkalmazott munkatársainak – megvédelmezése bárhonnan felmerülő etikai jellegű rágalmak, támadások ellen.

 

49. A fegyelmi és etikai bizottság eljárását a szövetség bármely testülete, tisztségviselője, tagszervezete, vagy a tagszervezetek egyéni tagja kezdeményezheti a 48. pont alapján.

 

50. A fegyelmi és etikai bizottság a fegyelmi szabályzat alapján jár el.

 

51. A szövetség folyamatos működésével, gazdálkodásával, a közgyűlési, elnökségi és ügyvezető elnökségi határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az országos központ igazgatója irányításával a szövetség Országos Központja végzi.

52. A szakági bizottságok vezetőit 4 évi időtartamra - a közgyűlést megelőzően - a közgyűlés évében, ha ez nem lehetséges, akkor a közgyűlést megelőző félévben országos szakági értekezleteken választják meg. Működésüket és felépítésüket a saját maguk által kialakított szabályok, szabályzatok, irányelvek határozzák meg.

53. A szövetség a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel.

 

54. A szövetség bevételei, jövedelmei:
 

a)   a tagszervezetek által befizetett tagsági díj;

b)   a jogi tagok anyagi támogatása;

c)   adományok, alapítványok;

d)   hagyományozás (örökség);

e)   rendezvények bevételei;

f)   szolgáltatási tevékenység ellenértéke;

g)   az alaptevékenységet szolgáló gazdálkodó tevékenység;

h)   intézményi háttér működéséből származó bevételek;

i)    reklámtevékenység, védjegyhasználat és szponzorálás;

j)    kötvény, sorsjegy, téglajegy kibocsátásából származó bevételek;

k)   konkrét, sürgető célok érdekében érvényes engedély alapján végzett gyűjtés;

l)    állami támogatás;

m) egyéb bevételek (pl. átengedett pénzeszközök).

 

55. A szövetség vagyona lehet:

a)   pénzeszköz (készpénz, bankbetét, folyószámlán lévő összeg);

b)   követelés;

c)   ingó- és ingatlan vagyon, amely a közhasznú tevékenységet szolgálja;

d)   kizárólag az állam vagy az MNB által kibocsátott értékpapír;

e)   tőkerészesedés, de kizárólag olyan gazdasági társaságban, amelyben felelőssége vagyoni betétje erejéig korlátozott;

azzal, hogy a c), d), e) pontokban meghatározott befektetési tevékenység nem veszélyeztetheti a szövetség likviditását, a közhasznú szolgáltatások nyújtását; a befektetési tevékenység részletes szabályait a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat tartalmazza.

 

56. A szövetség tartozásáért saját vagyonával felel. A tagszervezetek csak a szövetségi tagsági díjat kötelesek megfizetni, a szövetség tartozásáért a tagszervezetek saját vagyonukkal nem felelnek. A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, valamint vállalkozási tevékenységéhez hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hiteltörlesztésre nem használhatja fel. A szövetség támogatóját és a (közhasznú szervezetekről szóló törvényben ilyenként meghatározott) felelős személyt, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásában nem részesítheti.

 

57. A szövetség feloszlása, vagy más szervezettel történő egyesülése esetén a határozatot kimondó közgyűlés rendelkezik a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyon hovafordításáról. Ilyen döntés hiányában a vagyont a továbbra is működő tagszervezetek között kell, ezek egyéni tagjai létszámának arányában felosztani. Feloszlatás, vagy bíróság által megállapított megszűnés esetén a vagyon tekintetében az egyesülési törvény rendelkezései irányadóak.

 

58. A szövetség gazdálkodását a közgyűlés és az ügyvezető elnökség határozatai alapján a szövetség Országos Központjának gazdasági vezetője végzi.

 

59. A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a szövetségszervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

60. A vezető tisztségviselők kötelesek megfelelően – elsősorban a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével és a szövetség Országos Központjában állandó információs szolgálat működtetésével – gondoskodni arról, hogy a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról bárki időben értesülhessen. Szintén a vezető tisztségviselők kötelesek gondoskodni arról, hogy a szövetség működése (így különösen szervezeti felépítése, a tevékenység fő irányai és eredményei), valamint a közgyűlés és az elnökség határozatai, a számvizsgáló bizottság és a szövetség más szerveinek beszámolói megfelelő módon – elsősorban a szövetség honlapján valamint az Országos Központbantörténő nyilvános közzététel révén – bárki számára megismerhetőek legyenek.

 

61. A közhasznúsági jelentést úgy kell összeállítani, hogy abból a szövetség közhasznú tevékenységének lényegi jellemzői és az arra felhasznált források, valamint a szolgáltatás jellegét figyelembe véve az érintettek köre is megállapítható legyen.

 

62. A közhasznúsági jelentést és az éves beszámolót a szövetség Országos Központjában úgy kell megőrizni, hogy abba bárki betekinthessen.

 

63. A szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet.

 

 

64. Ezen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Természetbarát Szövetség Közgyűlése 2011. május 7-én fogadta el.

Szabó Imre