mtszközpont, 2018-06-26 12:11
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
"A kies környéke miatt kedvelt Pomáz községnek állandóan nagy turista forgalomhoz szokott lakossága is nagyot nézett június 21-én a perzselő hőség dacára frissen és jókedvvel keresztülvonuló turisták szokatlanul nagy számán s érdeklődését még inkább felcsigázta az a körülmény, hogy az elmaradhatatlan hátizsák és egyéb felszereléseket, elemózsiát, sőt a boros palackoknak légióit és söröshordókat is parasztszekerek szállítják a gyors tempóban haladó karaván után."
"
E mindenesetre élénk feltűnést keltő esetnek alig győzték magyarázatát adni a szekerek után ballagó kocsisok, kik látható örömmel újságolták a kíváncsi bennszülötteknek, hogy a Dobravoda (Jóvíz) forrása nem gyülemlik már nehezen hozzáférhető pocsolyaszerű üregben össze, mert a mai naptól kezdve díszes boltozat alól bő sugárban és vájt mederben ontja üdítő kristályos vízét a tikkadt vándornak s az elfáradt turistának, s ennek a megünneplésére özönlik a nagy turistasereg a Dobravoda kies berkeibe."
Amikor 1902-ben Késmárky Gyula vezetésével létrejött a Magyar Turista Egyesület Budapesti Osztályának legrégebbi tagjaiból álló Pénteki Asztaltársasága, "
célul tűzte ki, hogy az egyesület életében tevékeny részt óhajt venni s a kirándulások rendezésén s utak jelzésén kívül maradandó alkotásokat kíván létesíteni a turistaügy fejlesztése érdekében."
Pomázról több irányból érkeztek a résztvevők, ki a Kőhegy aljában, ki a Csikóvár oldalában jelzett úton, míg mások toronyiránt igyekeztek a cél felé. Megérkezve örömmel konstatálták, hogy a vendéglátók egy hatalmas bogrács körül buzgólkodva, jó előre gondoskodtak a turistaétvágy kielégítéséről, majd megtekintették a virágfüzérekkel és nemzeti színű zászlókkal feldíszített forrásfoglalást. Ennek boltozatát Gabrinyi Samu, piliscsabai építész tagtársuk a rendelkezésre álló szerény anyagi eszközök dacára, fáradtságot és időt nem kímélve készítette el. Alakja a simára faragott és felül csúcsban végződő terméskövek által gúlát alkotott, amelynek elején egy másik tagjuk, Krisztián Sándor által ajándékozott oroszlánfő szájából kinyúló csövön keresztül vastag sugárban ömlött a forrás vize az alatta lévő medence üregébe. És mivel az építő annak lefolyásáról is gondoskodott, így az mentve volt az esetleg összegyűlő piszoktól, így biztosítva mindenkori tisztaságát.
Ezután a felavatási ünnepséget a Turista Dalárda éneke nyitotta meg, majd Ivanits Miklós, a Pénteki Asztal vajdája üdvözölte Benkó Mihályt, a Budapesti Osztály főtitkárát és dr. Kovács Ferenc számvevőt, a területtulajdonos báró Podmaniczky családot képviselő Tiszovszky Lajos uradalmi intézőt, valamint a pomázi intelligencia sorából jelenlévő családokat és az ünneplő mintegy százötven fős vendégsereget.
Beszédében kiemelte, hogy két évvel ezelőtt a társaság egy szoba felszerelésével már hozzájárult a dobogókői új menedékház berendezéséhez, most pedig a korábbi vajda, Késmárky Gyula másik indítványa, a Pomáz községhez tartozó Dobravoda forrásának boltozása öltött testet. És miután a forrás környéke a tulajdonos család nemrég elhunyt tagja, báró Podmaniczky Lajos kedvenc tartózkodási helye volt, ezért annak idegen hangzású neve közkívánatra megszűnik és a megboldogult emlékére a mai naptól "Lajos-forrás" nevet nyer.
A kitörő éljenzéssel fogadott ünnepi szónoklat után Tiszovszky Lajos tolmácsolta a család üdvözletét és megköszönte a Pénteki Asztaltársaság újabb hasznos alkotását. A forrás névváltoztatásához hozzáfűzte, annak az a hagyomány is alapjául szolgál, hogy Nagy Lajos király is ivott forrás vizéből a Visegrád várában való tartózkodása idején rendezett gyakori vadászatai alkalmával. Elvállalta a forrás gondozását, és kifejezte abbéli reményét, hogy mivel már a környék zavartalan látogathatósága elől elhárult minden akadály, eztán az a turisták által még jobban fel lesz karolva.
A beszédek és a dalárda újabb előadása után a forrás mellett összerakott hosszú asztalnál kezdetét vette a magyarosan elkészített gulyásból és a Pénteki Asztal hölgyei által felszolgált süteményekből és gyümölcsökből álló lakoma, amit Jász Géza tagtársuk közbevetett humoros előadása és a dalárda fel-felhangzó éneke fűszerezett.
Ebéd után még számos tószt elhangzott, többen a környék csendesebb helyeit keresték fel, az ott maradtak pedig még sokáig tréfás játékokkal és versenyekkel múlatták az időt, majd ismét több irányba igyekeztek Pomáz felé.
A Turisták Lapja 1908. évi 6–10. számában Nováky Gyula tollából megjelent cikkből vett Idézetek és kiemelt részek alapján összeállította Kunos Gábor. Az illusztrációk ebból és a Magyar Turista Egyesület 25 éves múltja c. kiadványból származnak.
A Polgárdy Géza által szerkesztett Magyar Turista Lexikon szócikke:
Lajos forrás, a Pilis hegységben foglalta a MTE Pénteki Asztala, felavatták 1908 június 21-én. Régi neve "Dobravoda" volt s a felavatáskor kapta a "Lajos" nevet a területtulajdonos, br. Podmaniczky Lajos tiszteletére, akinek a forrás kedvenc tartózkodási helye volt.