A Magyar Természetjáró Szövetség nemzetközi szerepvállalásai

A kezdetek kezdete

Az első világháborút követő békeidőkben elindult az európai államok egymáshoz történő közeledése, amely nemcsak az ipar és a kereskedelem, hanem a turizmus területén is egy előremutató folyamatot indított el. 1931-ben a Magyar Turista Szövetség által szervezett Nemzetközi Turista Alpin Kongresszuson kijelentésre került, hogy igény mutatkozik egy olyan szervezet létrehozására, amelynek a nemzetköz hegymászó turizmus fejlesztése a feladata. A gondolatot tett követte 1932-ben Svájcban, ugyanis megalakult az UIAA, vagyis az Alpinista Egyesületek Nemzetközi Uniója.

Ennek mintájára 1969. október 19-én Raichbergben a németországi, svájci, luxemburgi, belga és franciaországi természetjáró szervezetek életre hívták az Európai Gyalogos Szövetséget (European Ramblers’ Association=ERA), amelynek 1971-ben hat, napjainkban pedig összesen 34 európai ország a tagja.

1969-ben, az akkora már kettészakadt Európában különösen fontos és nehéz küldetésnek bizonyult az egység megteremtése és az összetartozás eszméjének hirdetése a szocialista keleti és a demokratikus nyugati országok között. A mondhatni lehetetlennek tűnő helyzet megoldása Magyarország kezében volt.

1982-ben elkezdődtek a hazánk csatlakozását megelőző tárgyalások Kőszegen, amelyen a Magyar Természetbarát Szövetség képviseletében Thuróczy Lajos titkár (a mai MTSZ tiszteletbeli elnöke) és a Kéktúra Bizottság képviselői, az ERA részéről pedig a nemzetközi turistautak kialakításáért felelős elnökségi tagok vettek részt. Közel négy évig tartottak az együttműködési feltételek kialakításáról folytatott egyeztetések, amelynek eredményeként 1985-ben sor került a rattersdorfi-kőszegi határon keresztül az E4-es útvonal Magyarország felé történő megnyitására. Nem utolsó sorban az akkori politikai vezetés engedélyével 1986-ban Magyarország hivatalosan is csatlakozott a nemzetközi szervezethez.

Ezzel egy rendkívül gyümölcsöző időszak vette kezdetét a magyarországi és az európai természetjáró szervezetek között. Hazánk kétszer vállalta a szövetség éves közgyűlésének megszervezését és lebonyolítást, amelyre 1990-ben Dobogókőn, 2006-ban pedig Budapesten került sor. Előbbinek nem titkolt célja volt, hogy a nyugat számára elérhetetlennek tűnő szocialista országok is csatlakozzanak a nemzetközi munkához. A Magyar Természetbarát Szövetség invitálására Dobogókőn megjelentek a keleti blokk tagállamai, majd pár éven belül már kivélt nélkül mind ott szerepeltek az ERA tagjai között. 1991-ben a Spanyolországban tartott ERA közgyűlésen Thuróczy Lajost elnökségi tagnak választották, aki 12 évig töltötte be ezt a tisztséget.

• az ERA a kilencvenes évektől az éves közgyűlések mellett rendszeresen szervez olyan szakmai jellegű eseményeket akár jelzésfestés, akár útvonalfejlesztés témájában, amelyek a közös munkát hivatottak erősíteni, fejleszteni.

• Az ERA tagsága létrehozta azt az adományok fogadására jogosult alapítványát, amely a szövetség feladatainak megvalósítását financiálisan segíti. Az alapítvány vezetése az úgynevezett fórum és tanács tagjaiból áll. Előbbi azon személyek vagy szervezetek összessége, akik legalább 3000 EUR, utóbbit pedig azon ERA elnöksége által kinevezett személyek teszik ki, akik legalább 6000 EUR adománnyal támogatták a szervezetet. Tehát az ERA tagok adományaiból vagy más szervezetek támogatásaiból befolyt összegeket a gyalogos utak fenntartására, a környezet és az európai kulturális örökségek védelmére fordítják.

• 5 évente megrendezi az EURORANDO programsorozatot

• kezeli az Európa Kiváló Turistaútja (Leaving Quality Trail-LQT) című pályázatot

• túravezető képzési program keretében az ERA túravezetői igazolványt biztosít a tagegyesületei által kiképzett túravezetőknek (Walk Leader).
  

MTSZ Országos Központ

 fotó: ERA honlap és facebook