Adatok töltése folyamatban...
Adatok töltése folyamatban...
A Magyar Természetjáró Szövetség szakmai feladatait bemutató sorozatunk első részében a turistautak felmérésével, annak jelentőségével és technikai tudnivalóival foglalkoztunk. Az országos civil szervezet kezeli a három legismertebb túramozgalmat – az Alföldi, az Országos és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát – így a folytatásban az ezeket koordináló területet vesszük górcső alá. Hogy átlátható képet kapj a háttérben zajló munkákról, Szőke Viktort, az MTSZ szakági titkárát kérdeztük.
Mit jelent az, hogy a Magyar Természetjáró Szövetség kezeli és gondozza az Országos Kékkört?
Szőke Viktor: Szó szoros értelemben gondoskodunk mindhárom útvonalkövető és jelvényszerző túraútvonal (Alföldi, Országos és Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) infrastruktúrájának fenntartásáról és kezeljük a hozzánk beérkező problémákat.
Sz.V. : Azt, hogy az említett kék sávval jelölt túraútvonalakat biztonságosan, akadály nélkül használhassák a túrázók. Ehhez szinte elkerülhetetlen, hogy időként, kényszerűségből ne módosítsunk az OKT esetében már 60, az RPDDK esetén 30, az Alföldi Kéktúránál pedig 25 éve kezelt nyomvonalakon. Ez utóbbinál 2019-ben volt egy nagyszabású átalakítás, amit elsősorban az M4-es autópálya építése és a számos, aszfaltos felület kiváltása indokolt. De problémát szokott okozni az is, ha a kéktúra útvonala magánterületen halad át, vagy ha átjárhatatlanná válik a bozót miatt.
Ezekben az esetekben megtervezzük az új nyomvonalat, megvizsgáljuk annak ésszerűségét, tulajdonosi egyeztetéseket folytatunk, majd realizáljuk a végleges döntést.
Az újonnan kijelölt nyomvonalat jelzésekkel látjuk el, annak megfelelően, hogy mit enged a terep. Ahol nincs lehetőség festeni, oda útjelző oszlopot helyezünk ki. A kék sáv turistajelzés felújításában tavaly nagy segítséget jelentett az, hogy a szövetség Jelzésfestés pályázatán nemcsak a klasszikus turistautakra, hanem a kéktúrára is pályázhattak az festők.
Az akadály nélküli használat azonban nemcsak a járhatóságot, hanem az elérhető és használatra kész bélyegzőt is jelenti. A kéktúrák útvonalai mentén több száz bélyegződoboz tettünk ki azzal a céllal, hogy a túramozgalmat teljesítő az igazolófüzetébe gyűjthesse a lenyomatokat. Igyekszünk annak az igénynek megfelelni, hogy a nap huszonnégy órájában elérhetőek legyenek, mivel azonban ezeket a helyszíneket senki sem felügyeli, így gyakoriak az eltulajdonítások és a rongálások. A bélyegzők pótlása és cseréje vaskos része a terepi karbantartók munkájának.
Amikor egy szálláshelyadó, vendéglátóhelyet üzemeltető vagy boltos önként vállalná a bélyegződoboz gondozását, akkor örülünk a gesztusnak, bár manapság már csak a legszükségesebb helyzetben élünk ezzel a lehetőséggel, mert tudjuk, hogy a nyitva tartás korlátokat állít a kéktúrázó elé.
.jpg)
Ha a fenti problémák közül bármelyikkel találkozik a túrázó, azt hogyan jelezheti az MTSZ felé?
SZ.V.: A kéktúrázók közössége rendkívül összetartó, segítőkész emberekből áll, ezért jól működik felénk és egymás közt is a kommunikáció. Ahogy észlelik a használhatatlan vagy hiányzó bélyegzőket, a veszélyhelyzeteket vagy útakadályokat, máris jelzik azt a megadott elérhetőségeken. Ez jelen pillanatban a kektura.hu elektronikus bejelentő űrlapját, a bejelentes@termeszetjaro.hu ímélcímet és a telefonos elérhetőségünket takarja.
Ugyanilyen hatékony a belső csatornánk is, mert a tagszervezeteink, a turistautak felmérésével és a terepi karbantartással foglalkozó kollégáink is azonnal szólnak, ha problémát észlelnek.
Summa summárum: nagyon sokat köszönhetünk a gyors bejelentéseknek, hiszen minél hamarabb értesülünk a megoldandó feladatról, annál hamarabb tudunk reagálni.
Jellemzően milyen témában keresnek meg benneteket?
Sz.V. : Az előbbiekben már említettem a túraútvonalak gondozásával kapcsolatos problémákat: járhatatlanság, veszélyhelyzet, elérhetetlen vagy használhatatlan bélyegzők. Ez nagyjából 70 %-ot tesz ki a nagy egészből. A maradék 30 % -ot a kéktúrázás tervezésével, elkezdésével kapcsolatos, vagy teljesen egyedi kérdések teszik ki.
Hány fő dolgozik a kéktúrák koordinálásán?
Sz.V.: A hibabejelentéseket és azok megoldási, nyilvánosság felé történő kommunikációs folyamatait, az ügyfélszolgálati megkereséseket, az igazolófüzetek ellenőrzései során felmerült hiánypótlásokat, a teljesítők jutalmazását, a nyilvántartások vezetését ketten látjuk el Ballon Viktorral kollégámmal kiegészülve. A terepi karbantartás oroszlánrészét pedig Németh Csaba és Kovács Róbert kollégáink végzik országos szinten. Az ellenőrzést önkéntes, de aktív kéktúrázó kollégákra bíztuk, akik heti rendszerességgel jönnek és teszik lelkiismeretesen a dolgukat. Közvetetten pedig részt vesznek a térinformatikus, a térképész, a felmérő kollégák is a munkákban. Azt hiszem tisztán látszik, hogy ez egy nagyon komoly csapatmunka.
Milyen tulajdonságokat, tudást igényel ez a munka?
Sz.V.: A természetjárás szeretete, az az iránti elkötelezettség alap. Mivel emberekkel dolgozunk és rengeteg az adminisztrációs feladat, ezért a precizitás, az ügyfélorientált hozzáállás nélkülözhetetlen.
Ezen túlmenően folyamatokat koordinálunk, így a rendszerszemlélet hasonlóképp elvárás. Bár a szakmai múltamban már nem kevés tapasztalattal rendelkeztem, de elődöm, Pálmai Vencel, jó példával járt előttem abban, hogy mit is jelent összefüggésében, és bizony időnként kettőt hátralépve szemlélődni, legyen szó a kéktúrázók vagy a tagszervezetek oldalán felmerült igényekről. Vencel a „klasszikus iskolát” képviselte, én pedig a mai napig hálásan gondolok rá mindazért, amit tanulhattam tőle.
Szakmai alapok nélkül pedig szinte elképzelhetetlen hitelesen és jól végezi a munkánkat. Ismerni kell a kéktúrát, annak teljesítése során előforduló problémákat ahhoz, hogy érdemi segítséget tudjunk nyújtani a túrázóknak. A szakmai hitelesség miatt fontosnak tartom a természetjáró képesítéseket is (túravezetői, útjelző-vezetői, túrázói- a szerk)
Szerinted hol tart a kéktúra népszerűsége?
Sz.V. Erősen a csúcs felé vagy épp ott. Természetesen ezt nem lehet pontosan megmondani, mint ahogy azt sem, hogy mi a folyamat vége. Az biztos, hogy a népszerűsítő kampányoknak és a túrázók felé irányuló nyílt kommunikációnknak köszönhetően éves szinten tízezer felett vásárolnak kéktúrás igazolófüzeteket, ami feltételezi, hogy valamikor elkezdik a teljesítést. Az más kérdés, hogy évente hányan fejezik be – ez szabadidőtől és fizikai adottságoktól függ. A kéktúrázás mindig is a megismerésről, a rácsodálkozásról és az elmélyülésről szólt, és remélhetőleg ez így is marad. Pont eleget rohanunk és teljesítünk az elvárások rengetegében.
Magánemberként milyen tapasztalatokat szereztél a kéktúrázás során?
Sz.V.: 10 év alatt teljesítettem az Országos Kéktúrát, ami kimondva sok, de egyébként rendkívül gyorsan eltelt és az életem több korszakán ívelt át ez idő alatt. 2009-ben kezdtem egyedül, majd megismertem a kedvesemet, akkor ketten és a barátainkkal együtt jártuk. Utána sorban érkeztek a gyermekeink, így a végén négyen lettünk, mire befejeztem. Közhelyesen hangzik, de a kéktúrázás tényleg egy életre szóló élmény.
Mit tanácsolsz azoknak, akik még csak tervezik elkezdeni a kéktúrázást?
Sz.V.: Tájékozódjanak előre és tervezzenek. Ahogy említettem, sok olyan megkeresés érkezik hozzánk, ami tervezéshez, elinduláshoz kapcsolódik.
A kéktúrás igazolófüzet elején pontról pontra megtalálható minden fontos tudnivaló, ami például a bélyegzőfüzet használatára vagy a teljesítés szabályaira vonatkozik. Szánjunk időt a logisztika összehangolására, ha távolabb eső szakaszokat szeretnének teljesíteni.
Rendkívül fontos – nemtől függetlenül – hogy ha egyedül kéktúrázunk, akkor a biztonság kedvéért legyen feltöltve a telefonunk, legyen olyan ember, akit baj esetén hívhatunk, és nem árt, ha megosztjuk a mindenkori pozíciónkat valakivel. (A kéktúrázás kezdő lépéseiről itt is olvashatsz).
MTSZ Országos Központ
Fotók: MTSZ
A természetjárás szakmai feladatai című sorozat első, a turistautak felmérését bemutató részét itt olvashatjátok.
