A természetjárás szakmai feladatai

Korunk digitális világában mennyire van még létjogosultsága a papír alapú térképnek?

Sokan kihalófélben lévő műfajnak tekintik a papír alapú térkép használatát, ugyanakkor vitathatatlan a szükségessége, hiszen nagy felületen sokkal pontosabban és ésszerűbben lehet saját túrát tervezni, mint képernyő méretben.

Természetesen van a térképpiacnak egy lassan megszűnő szegmense, ez pedig a város és település térképek, bár elég sok turistát látni papírtérképpel a kezükben. Módosultak ugyan a felhasználói szokások, de ahogy a nyomtatott sajtótermékek sem tűntek el az internet megjelenésével, úgy a print és online térképek is jól megférnek egymás mellett.  Nyilván hazabeszélek, de bármilyen térképről is legyen szó, jobb, ha térképészek csinálják és nem grafikusok vagy informatikusok. Elég csak a Google térképére gondolni, ahol folyamatos és megoldatlan probléma az, hogy az utcahálózat nem kivehető.

Hol találkozhatunk az MTSZ térképeivel?

A Magyar Természetjáró Szövetség majd minden kiadványában találkozni a munkánkkal: online felületeink közül a www.kektura.hu-n rendszeresen publikálunk térképeket, ez Bagaméri Gergely kollégám feladata. A MTSZ szakmai honlapján (www.mtsz.org) viszonylag ritkán jelenik meg az általunk készített térkép, de a honlap megújulásával ez változni fog. A nyomtatot kiadványaink közül kiemelném az Országos Kékkör igazolófüzeteit (OKT, RPDDK, AK), a Turista Magazin térkép illusztrációit és a hazánk tájegységeit bemutató túrakönyv sorozatot. A felsoroltak mindegyikében ott a kezünk nyoma. Ezeken kívül prezentációkra, információs táblákra és dekorációs céllal is készítünk térképeket.

A térképészek munkája hogyan segítik a természetjárókat?

Természetjárás nincs térképhasználat nélkül, még azok is nézegetik, akik nem tanultak térképolvasást. Méretarányuk miatt a túrakönyveinkben található térképek és a Turista Magazinban megjelenő túrakártyák többnyire a túratervezést szolgálják, illetve van egy terepi tájékozódást segítő kiadványunk is (Gerecse).

Milyen szoftverekkel dolgoztok?

Alapvetően egy svájci fejlesztésű térképrajzoló szoftvert, az OCAD-et használjuk, mert ezt kifejezetten térképkészítésre találta ki Hans Steinegger svájci tájfutó. Ennek legutóbbi verziói már egyre több térinformatikai alkalmazást is lehetővé tesznek.

Általában jellemző, hogy a térinformatika és a hagyományos értelemben vett térképészet közötti határ összemosódik, sokszor kell átnyúlkálni a két területet elválasztó képzeletbeli kerítésen. A térinformatikusok által használt ArcGIS egyre kényelmesebb megoldásokat ajánl a térképi megjelenéshez, és az OCAD-hoz hasonlóan ez is tud nyomdai formátumot előállítani, viszont a végleges kinézetben (layout) elég gyenge mindkettő. Kezelik ugyan a jelmagyarázatot és a mértéklécet is, de egyik sem az igazi. Ezért a végleges megjelenés előtt még egy Illustrator nevű grafikai szoftveren is átfuttatjuk a térképet. Teljes kiadványt ritkán készítünk, esetleg ha mégis szükség van rá, akkor azt szintén grafikai programban, az InDesign-ban rakjuk össze. Olyan térképek esetében, ahol sok grafikai elemet kell feltüntetni a térképen, (például statisztikai adatok, kördiagrammok stb..) ott az Illustrator egyik segédprogramját, a MapPublishert használjuk.

Az Illustratorban a térkép előállítása viszonylag nehézkesebb, az OCAD ennek épp az ellenkezője, ugyanakkor remekül kiegészítik egymást. Például az OCAD-ben rengeteg szövegbox van, viszont azok általában egy-kétszavasak, mint a települések, mondatszerkesztésre nem használható. Ezért ha szöveget kell írni egy térképre, akkor arra grafikus szoftvert (pl: Illustrator) használunk.

Milyen tudásra van szüksége egy térképésznek?

Tulajdonképp az üres papírtól a nyomdai file előállításáig, mindenben otthon kell lennünk. A rajzolás (digitalizálás), szerkesztés, tartalom ellenőrzés, helyszínelés mind térképészeti munka. Ahhoz, hogy kifejezetten jó térképet készítsünk, fontos a terepismeret. Például egy vizenyős, mocsaras területről hangsúlyosabb vizes jelekkel lehet kiemelni a táj vagy ábrázolt terület jellegét. A térképkészítés nagy részét az ellenőrzés és a korrektúra teszi ki, mert a grafikai, vizuális megjelenés bonyolultsága miatt például nehéz észrevenni mondjuk egy gépelési hibát vagy egy lefelejtett településnevet. Ebben segít nekünk a korrektor, hiszen több szem többet lát. Mindemellett rengeteg türelemre van szükség az aprólékos feladatok miatt.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a munkátoknak?

Előny az, hogy idővel úgy megismerjük az országot, mint a tenyerünket és ezzel a tudással egyidejűleg a tájékozódásunk is tűpontossá válik. Például ha vezetek, akkor nincs szükségem GPS készülékre.

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor a térképekkel szemben felállított valós és valótlan elvárások tisztázásáért, pontosításáért kell harcolnunk. Például tévhit, hogy egy térképre akkor is kell északjel, amikor az északra tájolt, mint ahogy a kompnak sincs egyezményes jelzése, és az sincs kőbe vésve, hogy milyen kötelező elemeknek kell szerepelni egy térképen. Sokan sokfélét gondolnak ezekről a kérdésekről és nekünk, a megfelelő tudással rendelkező szakembereknek kötelességünk eloszlatni a falsch gondolatokat.


A sorozat eddig megjelent részeit itt találod:

• térinformatika
• a kéktúra terepi karbantartása
  
• a kéktúrák koordinálása
  
• turistautak felmérése