A természetjárás tartalmi és formai megújítása

Az Ügyvezető Elnökség és az Elnökség abban a reményben terjeszti a fejlesztési elképzeléseket a Rendkívüli Közgyűlés elé, hogy az jóváhagyását adja a szervezet-átalakítási folyamat (több körös vita, alapszabály módosítás, tisztújítás) elindításához, amelynek eredményeként a 2012. május 12-i Közgyűlés, a beszámoló, a közhasznúsági jelentés és a 2012. évi költségvetés elfogadását követően, elfogadja új alapszabályát, majd megválasztja új tisztségviselőit.

Az Elnökség döntésének megfelelően az Ügyvezető Elnökség 2012. február 25-i előrehozott ülésén megbízta az MTSz igazgatóját azzal, hogy - elsősorban Szabó Imre elnök úrnak, a rendkívüli elnökségi ülésen elhangzott tájékoztatójára építve - készítsen szerkesztett összefoglalót a Rendkívüli Közgyűlésre. Ez olvasható a következőkben.   

---

Tájékoztató


A Magyar Természetbarát Szövetség „Hogyan tovább MTSZ?” című programjában évek óta foglakozik a szervezet útkeresésével, fejlesztésével, átalakításával, fenntartható pályára állításával. Számos ügyvezető elnökségi, elnökségi, elnök-főtitkári értekezlet és közgyűlés napirendjén szerepelt már ez a kérdés, és sok területen sikerül előre lépnünk az elmúlt négy év során.

Az elért eredményektől függetlenül tavaly már látszott, hogy a gazdasági és törvényi környezet változása miatt idén jelentős változásokra lesz szükség szövetségünk életében is. A törvényi keretek módosítása mellett, illetve részben ezek következményeként átalakul a sportfinanszírozás rendszere is. Azok a szervezetek, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be a forráshoz jutásunk terén, vagy elvesztették köztestületi- (pl. NSZSZ), forráselosztó- (pl. NEFMI) jogosítványaikat, vagy gyökeresen átalakultak (pl. NCA). 

A sporttörvény elfogadását követően jelenleg annyi látszik biztosan, hogy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, amelyen keresztül ez idáig állami forrásokhoz jutottunk, teljes egészében megszűnik, s eddigi szakmai feladatait tevékenységét a Magyar Szabadidősport Szövetség veszi át, amely velünk együtt a Magyar Olimpiai Bizottság szabadidősport tagozatában képviselteti magát.

A jövőben ez a szektor - egy ma még nem ismert döntési mechanizmus eredményeként - a Magyar Olimpiai Bizottság keretében, a MOB elnökségi döntéseinek függvényeként fog majd forrásokhoz jutni. Az, hogy ez hogyan és mikorra jut el a konkrét tevékenységek, szervezetek támogatásának fázisába, még rendkívül bizonytalan.


A civil törvény, az eredeti olvasatához képest sokat szelídült, s számos kötelezettség teljesítésének határideje 2014iig kitolódott. Erről a témakörről – a kisgyóni elnökségi üléshez hasonlóan, ismét dr. Molnár József fog beszélni az elnök-főtitkári értekezleten, hogy területi szervezeteink is fel tudjanak készülni a szükséges változtatásokra.

Az állami forrásokhoz jutás egyik legfontosabb feltétele a közhasznúság megtartása lesz, amely sok egyéb mellett szervezettségi és gazdasági erőt is elvár az adott szervezettől. Így amely szervezetnek, sok egyéb feltétel mellett, nincs megfelelő nagyságrendű és belső arányú költségvetése, nincs megfelelő szakmai-, infrastrukturális- és humánerőforrás-háttere az gyakorlatilag nagyon-nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudja elérni a közhasznúsági besorolást a jövőben.

Így az alapteremtés, a működés, a szervezeti felépítés, a szakmai tevékenység a korábbinál sokkal szorosabb kapcsolatba kerül a jövőben. Tehát, túl azon, hogy a Magyar Természetbarát Szövetség útkeresése is elért arra a pontra, ahol számos döntést meg kell hozni, a külső gazdasági – társadalmi környezetünkben zajló folyamatok is kikényszerítenek bizonyos változtatásokat.

Ezért döntött úgy az Ügyvezető Elnökség, majd ez Elnökség is, hogy a korábban elhatározott vagy az időszerűvé vált szervezet-átalakítási, alapszabály-módosítási, tisztújítási folyamatokat egy időben indítja el, s a május 12-i Közgyűlésen alapvető döntések döntéshozatalára kéri a delegáltakat.

A tavalyi évben a Miniszterelnök Úr a természetjárás és a kerékpározás infrastruktúrája fejlesztésének Kormánybiztosi szintű ellátásával bízta meg Garancsi István Urat. Az előkészítés, egyeztetés széles társadalmi bázison nyugvó, kerek asztal típusú munka volt, amelyben – az Elnökség megbízásából - Vidovenyecz Zsolt elnökségi tagunk képviselte a szövetséget.

A tárgyalások során a Kormánybiztos úr felmérte azokat a szereplőket, akik a magyar természetjáró mozgalom különböző szervezeti egységeiként jöttek létre az elmúlt két évtizedben. A több hónapig tartó egyeztetési, koncepció-alkotási folyamatba időközben Szabó Imre elnök úr is bekapcsolódott, s ezek eredményeként, a Kormánybiztos úr megállapította, hogy a mi szövetségünk és a mi szervezetünk az egyetlen olyan, amely alkalmas lehet arra, hogy egy szélesebb körű jogosítványokkal rendelkező országos keretszövetségként folytassa a munkáját.

Tehát az a cél, hogy létrejöjjön egy olyan szövetség Magyarországon, amely az összes természetjárásban érintett szervezetet tömöríteni tudná, és megfelelő érdekképviseleti jogosítványokkal és lehetőségekkel rendelkezve, a mindenkori kormányzat partnereként a természetjárás érdekeit, értékeit képviselni és szervezni tudja.

Az egyértelművé vált, hogy a Magyar Természetbarát Szövetség átalakításával lehet a legkönnyebben megteremteni ezeket a szervezeti kereteket. Természetesen, ennek a szövetségnek akkor van értelme, ha minden olyan szervezet tagjává válik, amely a természetben fizikai aktivitással járó szabadidő eltöltést végez. Ezeknek a szervezeteknek érdeke is lesz, hogy tagok legyenek, mert másképpen nem jutnak forrásokhoz.
 
Az Ügyvezetés és az Elnökség által elfogadott, és a Rendkívüli Közgyűlés jóváhagyására váró folyamat lényege, hogy előkészítse a cikluszárást, melyet követően a Magyar Természetbarát Szövetség szervezeti alapjaira épülve, szervezeti és alapszabályi átalakulással, tisztújítással, a májusi Közgyűlés elfogadja a leendő Magyar Természetjáró Szövetség új alapszabályát, szervezeti felépítését és tisztségviselőit.

Mivel nem jön létre új szervezet, a jogviszony folyamatos, így a korábbi tagsági viszonyok megmaradnak, és az új belépőkkel hozunk létre egy érdek- és tevékenység szempontjából teljes körű lefedettséget biztosító új, országos szövetséget. Az új szervezetben Szabó Imre nem vállalna már elnöki jelölést, esetleg szakmai feladatokat. Garancsi Istvánnak viszont jelöltetnie kell magát, hiszen az ő személye a garancia arra, hogy a következő két évben olyan forrásokhoz és lehetőségekhez jut a szervezet, amelyek  biztosítják az elképzelt fejlesztési pályát és a depolitizált működést.

Ha a felelősen és reálisan nézzük az MTSz jövőjét, akkor vagy egy teljes egészében önfenntartó szervezeti formára, és finanszírozási modellre kellene átállnunk, vagy néhány hónap múlva a szövetség működésképtelenségét kellene bejelentenünk. Az előző – többek között - akár 100%-os tagdíjemlést jelentene, s azt is, hogy a megyéknél nem marad tagdíjhányad. De ez a megoldás is csak az Országos Központ működését biztosítaná, a megyékét, s ezen keresztül az országos hálózat működését nem.

Szabó Imre elnök úr nyilvánvalóan nem ezt javasolja a Rendkívüli Közgyűlésnek, hanem azt,  hogy egy nyitott együttműködés keretében indítsa útjára szervezet-átalakítási folyamatot.