A FÖMI hírlevele alapján (V.Zs.), 2012-02-01 20:10
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A médiában gyakran tévesen, pontatlanul idézik a schengeni csatlakozás következményét. Az államhatár a schengeni térségben sem „szűnik meg”, csupán szabadon átjárhatóvá válik. Jelölése, nyilvántartása továbbra is szükséges, hiszen addig a vonalig érvényes a hatályos jogrendszer, addig terjed a közigazgatás, az ingatlan-nyilvántartás. A 2012-es új Alaptörvény életbelépésével összhangban az új ország elnevezéssel kapcsolatos határügyi feladat volt a határtáblák lecserélése 38 közúti és vasúti hídon.
Az eredeti cikk a FÖMI honlapján (http://www.fomi.hu) jelent meg, köszönjük az utánközlés lehetőségét!
Határjelek
Az államhatár vonalát összesen kb. 22 ezer határjel jelöli. A tulajdonosi jogosultságot a törvény szerint a Földmérési és Távérzékelési Intézet, mint központi földmérési szervezet gyakorolja. Állami alapfeladatai közé tartoznak az államhatárral kapcsolatos földmérési munkák: a felmérés, a nyilvántartás, a változásvezetés és az adatszolgáltatás.
Hármashatárpontok
Magyarország és két másik szomszéd állam határának találkozási pontjait, a hármashatárokat érdekes, faragott-festett határjelek jelölik, mindhárom állam felségjelével. Jelenleg 5 ilyen pont létezik hazánk határvonalán. A hármashatárpontokat a szomszédos államok háromoldalú nemzetközi szerződés keretében határozzák meg.
Határszakaszok
Magyarország államhatára közel 2216 km hosszú. Ebből 355 km Ausztriával, 655 km Szlovákiával, 137 km Ukrajnával, 448 km Romániával és 621 km az egykori Jugoszláviával közös. Az államhatáron mintegy 690 km vízi határszakasz. Ezek egy része állandó (fix), más része mozgó határ. A mozgó határokat általában 10 évente mérik fel, ekkor a Maros esetében a szigetek hovatartozásáról is döntenek.
Bővebb információért forduljon a Földmérési és Távérzékelési Intézet Államhatárügyi Osztályának munkatársaihoz:
1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Tel: + 36 1 460-4168
