Az első Természetjárók Napja Dobogókőn

Korábban is léteztek a mozgalomnak ünnepei, április 4-én a Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is.
A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987-ben önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1988-ban a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás.

1989-ben, az első alkalommal megtartott Természetjárók Napján Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A későbbi rendezvények ünnepi szónokainak névsorában több jeles személyiség is megtalálható.

Az évek során nemcsak Dobogókő szolgált a rendezvény helyszínéül. 1991-ben a szervezett mecseki turistaság, azaz a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulója kapcsán Pécsett, 1992-ben a borsodi turistaság centenáriumi évfordulójára való megemlékezéskor Miskolctapolcán, 1996-ban a Millecentenárium alkalmából Ópusztaszeren, 2010-ben pedig ismét Pécsett - Európa egyik kulturális fővárosában - ünnepelhettük a Természetjárók Napját.

Miért esett a választás Dobogókőre és a szeptemberi időpontra?


Az 1873-ban megalapított Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE) már 1876-ban létezett egy fővárosi munkabizottsága, majd 1879-ben létrejött az első Budapesti Osztálya is, de jelentősebb hatást nem tudtak kifejteni Budapest környékének turista életére. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv keresztül-kasul bejárták a budai hegyeket és a Pilist. Közben azon gondolkodtak, hogy ezeknek a vidékeknek a turistaforgalomba való bevonásához új szervezetet kell alakítani. Szeptember 24-én, a Pilisszentkereszt közelében található Klastrom-kúthoz tett kiránduláson határozták el, hogy még ebben az évben megalakítják az MKE második Budapesti Osztályát.

Az osztály 1891-ben kilépett az MKE-ből, és ebből alakult meg a Magyar Turista Egyesület. A nagy lendülettel folytatódó munka eredményei között könyvelhetjük el az 1897-98-ban Dobogókőn fából felépített menedékházat, amely mellé - a megnövekedett forgalom miatt - 1906-ban egy nagyobbat és korszerűbbet is építettek. A menedékházakat báró Eötvös Lorándról, az egyesület első elnökéről nevezték el.

Az utókor a fővárosi turistaság kezdetét ehhez a szeptember 24-ikei naphoz köti és az MTSZ a Természetjárók Napját is az ez előtti vagy utáni szombaton tartja.

Képek: MTSZ archívum

Még egy történeti visszatekintés, az amit Thuróczy Lajos bátyánk, az MTSZ tiszteletbeli elnöke Történt valami? Valami történt (1925 - 2010) című könyvében a fentiekkel kapcsolatban írt.

TERMÉSZETJÁRÓK NAPJA

Ez is azon rendezvények közé tartozik, amelyeket 1988-ban kezdeményezett és 1989-ben rendezett először az önálló szövetség elnöksége és ezzel hagyományt teremtett. Elsősorban Dobogókő a helyszín A műsor is hagyományos: Himnusz és Szózat között ünnepi emlékezés, szóló és közös népdal éneklése, szavalat vagy irodalmi epizódok, a szövetségi kitüntetések ünnepélyes átadása és koszorúzás. Néhányszor én is voltam ünnepi emlékező. Most szeretnék idézni a 15. találkozón elmondott ünnepi beszédemből, úgyis mint természetjáró "ars poeticam" részéből:

Természetjárók Napját hirdettünk! Nem turisták napját, nem természetbarátok napját!
      Aztv kívántuk ezzel kifejezni, hogy ez a nap minden természetjáró túrázó napja lehet, akárhová tartozik...

Összeállította: Kunos Gábor

Az idei rendezvény programját és a korábbi évek publikációinak elérhetőségeit tartalmazó korábbi hírünk ITT OLVASHATÓ.