Az év emlőse 2014-ben

A 2009-ben indult VADONLESŐ internetes természetvédelmi program egyik kiválasztott faja a védett keleti sün, amely hazánk egyetlen őshonos sünfaja. A sün az elmúlt évek legnépszerűbb „vadonlesős” állatává vált, hiszen a honlap látogatói, a lelkes „Vadonlesők”, eddig már több mint 1700 megfigyelési adattal gazdagították Magyarország „sün-térképét”. A beküldött adatok több mint fele azonban sajnos elgázolt példányokról érkezett. Az adatok kiértékelése, valamint hazai és nemzetközi példák is arra hívják fel a figyelmet, hogy főleg a tavaszi, udvarlási időszakban és nyár végén, amikor a fiatal egyedek kirajzanak, tömegesen gázolják el az autók a kisemlősöket.

Az Év Emlőse rendezvénysorozat keretében a sünök gyakorlati védelmét elősegítő és elterjedésüket részletesebben nyomon követő programokat is indítunk országszerte. A „Sünbarát kert” kezdeményezéssel a lakott területeken, kiskertekben való biztonságosabb megtelepedésüket, a regionális és országos mese- és képregényíró versennyel pedig népszerűsítésüket, a környezeti nevelésbe való bevonásukat is segítjük. Az „Év Emlőse a keleti sün” rendezvénysorozat kezdeményezője a VADONLESŐ Program, támogatói pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium mellett a nemzetipark-igazgatóságok, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, annak Emlősvédelmi Szakosztálya, valamint a Magyar Emlőstani Társaság.


A keleti sün (Erinaceus roumanicus) Magyarországon elterjedt faj, leginkább a fás, cserjés vidékeken megfigyelhető, lakott területen kifejezetten gyakran bukkan fel. Elsősorban napnyugta után indul táplálékot keresni, mely legtöbbször rovarokból, földigilisztából, évszaknak megfelelő bogyókból és gyümölcsökből áll, de előszeretettel fogyasztja a neki kitett, vagy éppen megdézsmált kutya- és macskaeledelt is.  Az év legnagyobb részében kimondottan magányos állatnak nevezhető, a két nem képviselői csak párzáskor keresik egymás társaságát. A fiatal sünfiak anyjuk nyomába szegődve derítik fel a környéket, azonban amint felcseperednek, önálló életet kezdenek. A sün látása viszonylag gyenge, de az éjszakai viszonyok között remek szaglásának és kifinomult hallásának köszönhetően kiválóan tájékozódik. Kedveli a védettebb, kevésbé nyílt helyeket, gyakran kőfalak, kerítések mentén közlekedik. A hideg téli hónapokat farakások, rőzsekupacok alatt, téli álomban vészeli át. E különleges kisemlősök téli túlélési esélyeit segíthetjük azzal, hogy az év közben levágott gallyakat és a leveleket a bokrok alól nem gyűjtjük össze, hanem kupacokban hagyva menedéket nyújtunk nekik. A sün veszély esetén összegömbölyödve szúrós tűpárnává változik, és útját csak akkor folytatja, ha újra biztonságban érzi magát. Ez a sajátos viselkedésük különösen védtelenné teszi őket a közúti gázolások ellen, mivel a gyorsan érkező járművektől megijedve hiába gömbölyödnek össze, az nem óvja meg őket. A körültekintő szürkületi vezetés sok sün életét mentheti meg.

A keleti sün védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)