Az "Év kétéltűje" 2013-ban

Az ismeretlenség egyik indoka, hogy éjszakai életmódot folytat, a másik az, hogy a kiszáradás veszélye miatt nappalra a laza talajba ássa be magát. Ezért a homokos, löszös, döntően síkvidéki és dombsági részeken fordul elő. Szaporodásához azonban, mint minden kétéltűnek víz kell. Ilyenkor ebihalként gyakrabban látható. Ennek két oka is van. Lárvái (ebihal!) viszonylag hosszú ideig, akár négy hónapig is vízi életmódot folytatnak. A másik, hogy ez az ebihal a legnagyobb a hazaiak közül: akár tíz centiméteres is lehet.
A kifejlett barna ásóbékát is könnyű felismerni. A hátán lévő sötétbarna foltok, a függőleges pupilla, és a hátsó lábak ásósarkanytúja biztos azonosítási bélyegek. Ránézésre kimondottan barátságos, busa fejű, zömök kis béka, ebben talán a levelibékáét is megelőzi.

Rejtekhelyéről (a szaporodási időszak kivételével) csak sötétedés után merészkedik elő. Rovarok, pókok, meztelencsigák és férgek szolgálnak táplálékául.  Őt pedig a leggyakrabban éjszakai ragadozó madarak zsákmányolják. Veszélyhelyzetben apró testét felfújja, ijesztő hangot ad, bőrén át fokhagymaszagú, kellemetlen váladékot bocsát ki.  A kifejlett egyedek számára az autóforgalom a legfőbb közvetlen veszély. Védelmét azonban nem ez, hanem szaporodó és élőhelyeinek eltűnése indokolja.
Magyarországon a többi kétéltű és hüllőfajhoz hasonlóan védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Szöveg és kép: Németh Imre.