Az "Év madara" idei programja.
Németh Imre (Kunos Gábor), 2013-01-26 12:18
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása
döntött a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett. Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok és természetjárók) különösen fontos szerepe van.
A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési helye különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.
Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat.
Az MME kampánya kitér majd a lakossági fészektelep felmérésre, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek öko-turisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.
Mi természetjárók leginkább a domb- és hegyvidékeink lábánál, ahol a lösztakaró megmaradt, az Alföld magasabb „lösz-dombos” felszínein, illetve vízitúrákon a löszrétegbe vájt magasparti folyókanyaroknál reménykedhetünk a szépséges madarak felbukkanásában. Megjelenésük várható homok- és löszfeltárások környékén is, hiszen fészkelő helyük ide köti őket. Ugyanakkor táplálkozó területük a facsoportokkal tarkított legelő, rét és kaszáló. Csóka nagyságú testméretük, jellegzetes színezetük, és „bugyborékoló” hangjuk alapján könnyű felismerni a gyurgyalagokat. Talán csak a szintén színpompás szalakóta zavarhat meg minket velük kapcsolatban, de ott a kék színek uralkodnak (kékcsóka elnevezés!), és a fészkelő helye is eltérő.
Írta: Németh Imre (MME sajtóanyag felhasználásával).
További részletek:
http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/2022-gyurgyalag-a-2013-ev-madara.html.
Gyurgyalag - az Év Madara:
http://www.youtube.com/watch?v=Wbpj9k1Qv5w.
