Hosszú és olykor nagyon göröngyös út vezetett a magas rangú állami kitüntetésig, ám az akadályok csak újabb és újabb lendületet adtak az elkötelezett természetjárónak, aki mindig hittel és elszántsággal ment előre, legyen szó a turisztikai célú erdei kisvasutak működtetéséről, a Szentendre-Duna-ág hajóforgalmáról, a Spartacus ösvényről vagy a Nagyirtás-Márianosztra kisvasútszakasz átadásáról, csak hogy a legfontosabbakat említsük.
Hitvallása szerint „az államtól elvárható a természetjárás (ökoturizmus, aktív turizmus) alapfeltételeinek (marketing, térképek, kalauzok, közlekedési szituációk, turistautak, jelzések, erdei létesítmények stb.) védelme, biztosítása, hiszen a természetjárók civil munkája csakis e megbízható hátteret adó védernyő alatt nyerhet a társadalom számára fogható, érzékelhető, a rekreációban, a belföldi turizmusban hasznosuló eredményt.”
Hogy megértsük Berki Zoltán természet iránt érzett tiszteletét és szeretetét, a megálljt nem ismerő elszántságát, amivel a természetjárók érdekében végzi lobbimunkáját, tekintsünk végig eddigi életútján.
Kisgyermekként ismeri meg a Budai-hegység és a Dunakanyar hegyvidékeit, ugyanis vasárnaponként rendszerint, de a nyaralásokat is túrázással tölti a család idehaza vagy a Magas-Tátrában. Autó híján nagyon korán megtanulja a menetrendet jól használni, és összehangolni azt a túra kiindulási és végpontjaival.
Alig múlt 16 éves, amikor a Kartográfiai Vállalat állandó „turistatérkép lektora”, köszönhetően annak, hogy a cég által kiadott turistatérkép sorozat első kiadásainak hibáit nemcsak észreveszi, hanem azokat listázva és vázlatokkal kiegészítve személyesen beviszi a kiadóhoz. Ekkor nemcsak a térképészet szakmai tudnivalóiba, hanem a szervezett természetjárásba is bepillantást nyer, ugyanis a Kartográfiai Vállalat és a Magyar Természetbarát Szövetség akkoriban még szorosabban működött együtt. 1982. július 10-én festi fel az első turistajelzését Börzsönyben, Királyréten. A kartográfus majd térképész technikus képesítés és oklevél megszerzése után főállású térképészként dolgozik a turistatérképek pontosításáért és azok turistautakkal történő harmonizálásáért. Hosszú éveken keresztül részt vesz a Magyar Természetbarát Szövetség szakmai munkájában kezdetben a Turistaút Albizottság vezetőjeként, majd később a Kéktúra Bizottság tagjaként.
1993-tól elindítja egyéni vállalkozását, Térképker néven, mellette külsős munkatársként tovább dolgozik a Cartographianál. 1997-ben elkészül a spirálos turistakalauz sorozat első kötete, aminek nemcsak megálmodója és szerzője, hanem a mecénása is. 1998-ban belép a Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Ökoturisztikai és Közlekedési tagozataiba.
A napjainkban már 13 részes turistakalauz sorozat egyes, aktualitásokkal frissített elemei újra és újra kiadásra kerülnek. A kiadványok megjelentetése egyrészt a természetjárás népszerűsítését szolgálja, másrészt pedig minél mélyebb rétegű ismeretanyaggal kívánja bemutatni a túrázóknak az adott tájegységet. 2013. november és 2015. december között a Cartographia Kft. kezdeményezésére Kovács Attila szerkesztőtársával teljes átdolgozással megújítják a sorozatot.
A Cuha-völgyi MÁV vonal bezárása ellen kezdeményezésére alakult (2006) civil védnökség eredményes küzdelmét követően 2011-ben (előterjesztésére) a Győr–Veszprém vasútvonal a Győr–Veszprém MÁV vonal a 2013 óta Nemzeti Vagyon része.
Kitüntetései
A Magyar Természetjáró Szövetség elnöksége, munkatársai és önkéntesei nevében ezúton is gratulálunk Berki Zoltánnak a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetéshez, a folytatásban pedig eredményes munkát és jó egészséget kívánunk neki!
MTSZ Országos Központ
fotó: Berki Zoltán