Borsodi diákturisztikai programok - november

Ez alkalommal Garadna kisvonatállomástól indultak a túrázók, majd a Heteméri-völgyön és Szentléleki-völgyön haladva érkeztek a Szentléleken álló és egykoron Herman Ottó nevét viselő turistaházhoz.


A turistaház története tulajdonképpen a miskolci turistaság kezdetével, még a XIX. században indult, melynek előzményei röviden, hogy Soltész Nagy Kálmán, Miskolc polgármestere javaslatára 1890. április 27-én megalakul a Miskolczi Athletikai Club. Majd 1892. március 27-én ennek Bükk-vidéki turista osztályát is létrehozták báró Vay Elemér elnökletével.
      Első jelentősebb munkájuk a Bükk egyik leglátogatottabb helyén, a szentléleki zárdaromoknál egy védkunyhó létrehozása volt. Ez a kunyhó – a Bükk első turistalétesítménye – egy kis nyitott oldalú, deszkából épült házikó, zsindelytetővel. Az építéséhez szükséges faanyagot nagylelkű adományként gróf Bethlen András földművelési minisztertől kapta a turista osztály.
      A kunyhó igen népszerű lett, nagyban járult hozzá a bükki turizmus fellendüléséhez. Évekkel később boronafalakkal és két 15-15 főnek szállást adó kis szobával látták el és így szolgálta negyven éven át a turistákat. Az erdőkincstárral folytatott sokévi vita akadályozta annak továbbfejlesztését, majd végül a 30-as évek elején megindulhatott az építkezés.
      1934. július 8-án volt az új szentléleki turistaház felavatási ünnepsége, mely országos esemény volt. A teljesen kész, hét szobás, padlásteres, nagy étteremmel, konyhával, kezelői lakással rendelkező ház előtt 350 főre állítottak asztalokat, lócákat. Az ünnepség fényét nagyban emelte, hogy azzal egy időben a Magyar Turista Egyesület itt, Szentléleken tartotta meg az 1934. évi vándorgyűlését. Az ünnepség előestéjén a Polgári Kaszinóban ismerkedési vacsora volt, melyen megjelent dr. Zsitvay Tibor ny. miniszter, a Magyar Turista Szövetség elnöke, Papp Béla min. tanácsos, az erdészeti osztály vezetője, dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a Magyar Turista Egyesület elnöke, dr. Zsembery Gyula, az MTSZ másodelnöke, Besnyő Gyula pálos alperjel és még sokan, az ország turista vezérfiai közül.
A zárdaromoknál Cholnoky Jenő leplezte le a zárda falába illesztett vörös márvány emléktáblát. Zsembery Gyula házavató beszédében kiemelte, hogy a zárda falán elhelyezett emléktábla a történelmi múltat, míg az új turistaház a múlt mellett a jövőt is jelképezi. Papp Béla minisztertanácsos, az MTSZ társelnöke köszöntőjében jelentette be, hogy a garadnai végállomás és Ómassa közötti erdei utat megépítteti.
      A turista elődök áldozatkészségét mutatja, hogy a házépítés költsége 26 ezer pengő volt, melyből a kincstári támogatás 8 ezer pengőt tett ki. A többit a turisták adták össze az önként vállalt anyagi szolgáltatás nélküli segítségnyújtás és kétkezi munkájukon túl.
Említsük még meg, hogy – sok más turistalétesítmény mellett – a Bükk ekkori legnagyobb szálláshelyének építője, Szűcs Sándor, Miskolc mérnöki hivatalának vezetője, a Miskolci Bükk Egylet elnöke volt.
      A turistaház népszerűségét mutatta, hogy csakhamar szűknek bizonyult és 1936-37-ben egy újabb szárnnyal, manzárdszobákkal bővítik, így befogadóképessége 100 fősre nőtt.
A világháborút követő években a szentléleki turistaház is államosításra került és 1949-től a Turistaházakat Kezelő Vállalat vette át kezelését.
     Az 1954. augusztus 19-20-i  hagyományos Herman Ottó éjjel-nappali tájékozódási verseny díjátadójára Szentléleken került sor. A műsor keretében előbb Marjalaki Kiss Lajos régész-történész, Miskolc-kutató tartott előadást. Ezután került sor a turistaház névadó ünnepségére, amely a jövőben Herman Ottó nevét viseli. Ebből az alkalomból a természettudóst méltató márvány emléktáblát helyeztek el a turistaház keleti falán.
      Az ezt követő években még számos turista esemény színhelye volt a kedvelt turistaház, de sorsát, a többi házhoz hasonlóan ő sem kerülhette el. A központi kezelő vállalat előbb elhanyagolta, majd ő maga is megszűnt. A magára maradt ház állapota leromlott. Előbb magánkézbe került, míg végül a 90-es években a Közútkezelő Kft. megvásárolta és felújította. A ház ma a Közúti Vendégház nevet viseli. Herman Ottó neve még reklámjában sem fordul elő. Ennek ellenére turista körökben a történelmi múlt és a bükki tudós emlékeként a szentléleki turistaház továbbra is Herman Ottó Turistaház néven szerepel.
(A turistaház történetét összeállította Garadnay Sándor a Répászky Ernő-Répászky Lipót: A borsod-miskolci turistaság története I. 1891-1944. kiadvány felhasználásával.)


A turistaház történelmi múltjának felidézését követően a résztvevők elhelyezték az épület oldalán még 1954-ben felavatott márványtáblán a megemlékezés koszorúját, majd folytatták túrájukat a Szentlélek – Ómassa – Alabástrom-hegy északi oldala – Huba-forrás – Alsó Sebes-víz-völgy – Garadna útvonalon.


A közel 10 km-es túrán a résztvevő iskolák diákjait és kísérőit, továbbá az egyéni érdeklődő természetjárókat a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség önkéntes túravezetőinek és segítőinek 14 fős csapata kalauzolta.

Ezúton is köszönjük valamennyi túrázó részvételét és várunk mindenkit 2014. december 6-i „Herman Ottó Bükk-hegységi kötődései” gyalogos túránkon.

A szeptember 20-án kezdődött túrasorozatról itt lehet még olvasni:
- a szeptemberi túra beszámolója
- az októberi túra beszámolója

Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség