Csak engedéllyel lehet agancsot gyűjteni

Az utóbbi években egyre több problémát okoz a vadgazdálkodóknak az illegális agancsozás. Ez nem csak lopás volta miatt lehet bűncselekmény: ilyenkor gyakran végighajtják a szarvasokat az erdőn, hogy az ágak leverjék a fejdíszüket, sőt olykor ugyanezzel a céllal drótokat is kifeszítenek a fák közé. Sok bika azonban csak később vetné le az agancsot, így amikor az beakad, akár a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstő egy darabjával együtt is letörhet. Az agancstő-sérülés okozása állatkínzásnak is minősül, börtönbüntetéssel sújtható! Emellett a vadászatra jogosultak számára komoly anyagi kárt is jelenthet, hiszen az a bika, amely egyébként akár kapitális agancsot is felrakhatott volna és amelyért bérvadászok akár több millió forintot is fizethetnének, a sérülés után már csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni. Végezetül, az illegális agancsozók a közlekedést is veszélyeztetik, hiszen akár egy több száz egyedből álló, megriadt szarvascsapatot is kiterelhetnek a közútra, ami közlekedési tragédiákkal is végződhet.


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül! Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).

A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

Forrás:
Országos Magyar Vadászkamara
Országos Magyar Vadászati Védegylet
Fotó: Gyenge László

Kapcsolódó híreink:
Erdőlátogatási tilalom a Gemenc területén március közepéig
Erdőlátogatási tilalom a Szántódi Erdészet területén március végéig.