Hevesi Zoltán, 2014-10-09 21:09
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Csurgó városnézés 2,5 km
Gyalogtúra: Iharos - Ágneslak - Pogányszentpéter 12.5 km 250 m
A
Somogy Turistája túramozgalom része volt ez a szép , megyénk déli részére szervezett túra. A 10 fős csapatot Benedek Balázs vezette. Csurgói városnézés után nagyrészt jelzetlen utakon haladtunk Iharos községtől Ágneslakig, majd innen Pogányszentpéterre mentünk tovább. Utunk végén a régi, - zalai túrázók által kialakított - sárga és zöld sáv jelzést is érintettük egy szakaszon, hiszen a megyehatáron túráztunk. Nagy kiterjedésű bükk és fenyő erdők is találhatók erre, nagyon szép túraterep, kár hogy kevéssé ismert.
Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium
-------------------------------------------------------------------
Csurgó
Első okleveles említése 1019-ből származik. Városi jogot kapott 1405-ben. Vára a 15. században épült, a 18. században lerombolták.
1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.
Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.
1850-ben lett mezőváros. Városi jogot ismét 1989-ben nyert.
A Szentlélek-templom
XIII. századi gótikus tornya a templomos lovagok várának megmaradt részlete.
A török időben mecsetnek használt templomot a XVII. században barokk stílusban átépítették, középkori jellegét ekkor elveszítette.
A templom mellett találjuk a középkori Basakút emléktábláját.
Városi Múzeum
Alighanem az ország egyetlen középiskolája, amelyet megéneklő vers általános iskolai törzsanyag. A "Jövendölés az első oskoláról a Somogyban" az egész magyar felvilágosodás programadó költeménye, polgárosodást szorgalmazó alaphangja időtálló, napjainkban is időszerű Csokonai verse.
A várossal szomszédos, vele már száz éve egybeépült, de közigazgatásilag csak 1950-ben egyesült Alsokra teszik - helyesen - a gimnázium 1792. évi őszi indulását.
Jelenleg Múzeum van az épületben.
Meller-kastély
Az impozáns, kastély jellegű, tornyos épület (amit a helybeliek neveznek ″kastélynak″) a XIX. század végén épült eklektikus stílusban.
Az utca felőli bejárati kaput szecessziós kapurács díszíti, és ugyanilyen stílusú eozinmázas csempékkel rakták ki a bejárati folyosó oldalát. Az épületben még megvannak az eredeti falépcsők és kerámia padlólapok, a faburkolatok és a parketta. A földszinti terem sarkában egy nagyon szép, régi vaskályha áll. Az 1994-ben felújított épületet iskola céljaira használta a város, de már hosszabb ideje üresen áll.
Ágneslaki arborétum
Ágneslak nagyon szép fekvésű arborétum: az Ágneslaki-völgyben a Máriás-patak felduzzasztásával létrehozott halastavak közötti félszigeten található.
Nevét Inkey Pál feleségéről Sztankovszky Ágnesről kapta. Metzl Kamill urasági erdőgondnok 1920-25 között mintegy száz fafajt telepített a kertbe. (Az ő nevéhez fűződik az iharosi és az iharosberényi kastélypark telepítése is.) Ezt a munkát később Pogány Károly folytatta.
Tavasszal virágzik itt a liliomfa (Magnólia) és a tulipánfa. Jelentősebb fajták: oregoni hamisciprus 12 fajváltozata, nyugati és óriás tuják termetes példányai, gyönyörű simafenyő,jegenyefenyők, borókák és kínai szúrósfenyő.
A fenyőgyűjteményben mintegy 100 fajt, ill. fajtaváltozatot tartanak nyilván. A lombos fajok közül legértékesebb a japán juhar és az amerikai ámbrafa.
Forrás: Csurgó város honlapja, Wikipédia.
-------------------------------------------------------------------
Még több fotó, katt a kicsi képre:
