egy kis kitérőt tett a csoport , hogy a Magyarországon ritkaságszámba menő (felhagyott) fonolit bányát megtekintse. A „csengőkő”-nek is nevezett kőzet szép formáit láthattuk itt és a Köves-tető oldalában . Ez utóbbi helyen hollók „károgása” kísérte utunkat. A fonolit bányától alig pár száz méterre a Vasasi szénbánya külfejtésének „kráterébe” pillanthattunk bele, s hallgattuk a bánya egykori vezetőinek ismertetését. Utunkat folytattuk a kéken, ekkor már igen melegen tűzött a nap. Két patakvölgyet keresztezve közelítettünk Árpád-tető felé. Az utolsó 3 kilométer igazán erőt próbáló volt. Aszfalton, nyílt terepen gyalogoltunk. Árpád-tetőre érve kis pihenőt tartottunk. Először a helyi vendéglőben, majd a Mecsekerdő Zrt által működtetett erdei iskolában. Itt Adorján Rita , az erdei iskola vezetője adott hangulatos tájékoztatást az itt folyó munkáról, majd megkínálta csoportunk tagjait a Mecsekerdő Zrt saját termékével, a 100%-os , finom almalével. A pihenő után új erőre kapva folytattuk utunkat . Tripammer-fánál megemlékeztünk Tripammer Károlyról, a mecseki erdőgazdálkodás történetének jeles alakjáról. Itt a csoport kettévált. Részben a Pécsbányatelepi Közösségi Házban, másrészt a Fehérkúti Kulcsosházban volt a szálláshely. A csoport nagy része együtt haladt a nap folyamán, de a -lassan már megszokott- kitérésekből is megérkezett minden lelkes forrás-és ládakereső turista társunk. A vacsora elköltése, majd a másnapi program megbeszélése után a lassan enyhülő melegben , a nagy fák alatt üldögélve, beszélgetve telt a nappal még hátralévő része.
A 6. napi túrát Tóth Klára vezette.
Képek: ( Baumann József ) Érkezés a Fehér-kúti kulcsosházhoz.