Élet a Kéken - AK 1. rész

A Gemenci-erdő látogathatósága

Túránk előtt feltétlenül tájékozódjunk, hogy ne érjen bennünket érkezésünkkor váratlan meglepetés. Egyrészt az erdő- és vadgazdálkodási munkák miatt időszakosan látogatási tilalmat vezethet be az erdészet, másrészt a Duna vízállása miatt is korlátozhatják a belépést. Általában 500 cm-es bajai vízállás felett rendelnek el belépési tilalmat, mert az ezt meghaladó szintnél már a turistautak víz alá kerülnek. Nagyon alacsony vízállás esetén sem érdemes végigjárnunk a túrát, mert ilyenkor az egyik fő látnivalót jelentő holtágak kiszáradhatnak. Amennyiben lehetséges, 350–450 cm-es bajai vízállás esetén jöjjünk ide, hiszen ilyenkor a legszebbek a kisebb-nagyobb vízfelületek. A cikk fényképei 400 cm-es vízállásnál készültek 2015 áprilisában. Egy korábbi látogatásom során, 2012 augusztusában, 140 cm-es vízállásnál a holtágak vagy büdös, poshadó pocsolyák, vagy kiszáradt, gazzal felvert mélyedések voltak.


Szekszárd és a Rockenbauer Pál-kopjafa

A szekszárdi vasútállomás előtt, a buszvégállomás kis parkjában áll a Rockenbauer Pál-kopjafa. Sötétbarnára pácolt faoszlopa jelzi a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra közötti határt. Közelről kibetűzhetjük a vésett feliratot, amely Rockenbauer Pál emlékét idézi: „Az hol én elmegyek, még a fák is sírnak, gyenge ágairól levelek lehullnak.” A szöveg idézet egy székely népdalból, amelyet még Kodály Zoltán gyűjtött Csík vármegyében 1912-ben. Eddig a pontig az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra útjain a neves televíziós szerkesztő és rendező nyomában jártunk, ám innen már olyan útvonalon indulunk tovább, amelyet ő nem járhatott végig az életében. Amikor 2014 novemberében a DDK-t befejezve megérkeztem ide, megérintettem a kopjafát, és így tettem akkor is, amikor 2015 tavaszán továbbindultam innen az Alföldi Kéktúrán, jelképesen megerősítve az OKK-bejárásom folytonosságát.


Csörge-tó

A kopjafától mindössze félórás túrával érkezünk meg a mezők közötti kis erdőfoltban megbúvó Csörge-tóhoz. A tavacskát Babits Mihály is többször említette szekszárdi vonatkozású műveiben, s már a 19. század végén is fürdésre, kikapcsolódásra használták Szekszárd és a környékbeli falvak lakói. A rendszerváltás után a tavat körülvevő terület magánkézbe került, míg maga a tó a városé maradt. 2011-ben a szekszárdi önkormányzat megvásárolta a földterületet, ekkor tudta rendezni az elhanyagolt tópartot, valamint kikotortatta a medret is. Szabadidőparkot szándékoznak itt létrehozni a közeljövőben, szabadtéri főzőhelyekkel, kerékpártárolókkal. 2014 óta, másfél évtizednyi kihagyás után, folytatódnak a tóparton a kora nyári Csörge-tavi Rockfesztiválok, amelyekre minden évben egyre több látogatót várnak a szervezők.


Gemenci Állami Erdei Vasút

A kisvasút sínjei a pörbölyi vasútállomás melletti látogatóközpont és Bárányfok között húzódnak több mint 32 km hosszan a Gemenci-erdőben. A vasutat több szakaszban építették 1955 és 1982 között, elsősorban az ártéri erdőben kitermelt faanyag elszállítására. A személyforgalom csak 1966-ban indult meg Pörböly vasútállomás és Keselyűs között, majd 1982-ben Bárányfokig. Mivel a Duna áradásai rendszeresen tönkreteszik az ártéri erdő földútjait, csak a kisvasút jelent állandó közlekedési és szállítási lehetőséget a területen. Az Alföldi Kéktúra útvonala több kilométer hosszan vezet a kisvasút vágánya mellett.


Lankóci Vízügyi Múzeum

A Gemenci-erdőt a nyugati oldalán hosszú árvízvédelmi töltés övezi, s az Alföldi Kéktúra útvonala három szakaszban, összesen több mint 10 kilométeren át halad a gát koronáján. Ennek a töltésnek a külső (mentett) oldalán található a Lankóci Vízügyi Múzeum, amely AK-pecsételőhely is. Ha már itt járunk, és a bélyegzés miatt meg is állunk, érdemes megtekinteni a közel százéves műemlék szivattyútelep szépen felújított óriási dízelmotorjait, illetve az öreg vízügyi eszközöket, szerszámokat.


Gemenc Vándorpont

2014 szeptemberében avatták fel a Türr István híd bajai hídfőjénél, a IV. Károly rakparton álló Gemenc Vándorpontot. Az épület mindössze pár száz lépésnyi távolságra van az Alföldi Kéktúra útvonalától. A pihenő melletti fedett kerékpártároló falán találjuk az AK-bélyegzőt, de érdemes itt egy hosszabb pihenőre is megállni. Az épületben szállást nem adnak, de a mellette lévő füves területen sátrat verhetünk, az emeleti büfé és közösségi helyiség teraszára kiülve pedig szép panoráma nyílik a Dunára. A földszinten lévő vizesblokkban meg is fürödhetünk, a kerékpárral érkezők a fedett tárolón kívül jól felszerelt javítóműhelyt is találnak itt. Érdemes tehát megtenni idáig a csupán néhány perces kitérőt. Én az első vendégek között voltam 2015 áprilisában.


Néhány bajai látnivaló

Baja belvárosát nem érinti az Alföldi Kéktúra útvonala, de a Gemenc Vándorponttól a nagyrészt a Sugovica partján vezető, jól kiépített kerékpárúton körülbelül 30 perc alatt elérhetjük a városközpontot. A Sugovica melletti Halászpart vendéglőiben megkóstolhatjuk a bajai halászlevet, s innen már csak pár perc séta a Szentháromság tér. Itt áll a névadó Szentháromság-szobor és a városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. További látnivalók a belvárosban: Szent Péter és Szent Pál előtt tisztelgő plébániatemplom, Páduai Szent Antal-kolostortemplom, valamint a belvárosból pár perces sétával elérhető Jelky András világjáró vándor szobra az 51-es és 55-ös főutak kereszteződésében. Érdemes felkeresnünk a Sugovica Dunából való kiágazásánál álló Türr István-emlékművet is. Tetőteraszáról szép kilátás nyílik a Dunára és a Gemenci-erdőre.


Hasznos információk

Pecsételőhelyek
Szekszárd, Bárányfok, Keselyűs, Lankóci Vízügyi Múzeum (Lankóci gátőrház), Baja (Bajai átkelés)
A túraszakasz hossza az MTSZ 2011-ben közzétett adatai szerint 40,65 km hosszú, a szintemelkedés elhanyagolható.
– Az MTSZ 2015 őszén lecserélte az Országos Kékkör minden pecsétjét, illetve a pecsétek helyét is több helyszínen megváltoztatta. A pecsétek fellelhetőségéről az Alföldi Kéktúra oldalán találhatunk friss információkat.
– 2015 májusától az Alföldi Kéktúra nyomvonala érinti a Pörbölyi Ökoturisztikai Központot. A Természetjárók Térinformatikai Rendszere szerint a látogatóközpont felkeresése további 5,68 kilométerrel növeli az érintett túraszakasz hosszát.

Szöveg: Horváth Béla, kép: Horváth Béla, Gulyás Attila, Tassy Márk

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. áprilisi számában.
 

Kapcsolódó cikk:
Bevezető - Élet a Kéken - Alföldi Kéktúra.

Az Élet a Kéken - OKT sorozat tizenkét része.
Az Élet a Kéken - DDK sorozat nyolc része.

MTSZ, Turista Magazin