Élet a Kéken DDK 3. rész

Ahol a halak fickándoznak – Kustánszegi-tó

Zalalövőről indulva utunk 16. kilométerének végén érkezünk meg a Kustánszegi-tó partjára. Mivel az első túranapunk az utazás miatt általában amúgy sem teljes értékű, itt érdemes szállást keresnünk magunknak. Egyszerűbb igények kielégítésére éppen megfelelőek a Göcsej kemping faházai, illetve itt sátrat is üthetünk. A Dél-dunántúli Kéktúra pont a kemping kapuja előtt vezet el. Az útvonalról való pár perces letéréssel érhetjük el a tavat, a partján kisebb büféket, éttermet találunk. A 16 hektáros tavat a Kislengyeli-patak felduzzasztásával hozták létre, partján a kikapcsolódásra vágyók megtalálhatják a számításukat. Nyáridőben látogatott a szabadstrand, de a tó partjának nagy részén a horgászok az urak.
 

Kabala ménes – Rádiháza

Túránk második napján érkezünk meg a Gutorföldéhez tartozó cseppnyi Rádiházára. A falu fő nevezetessége és idegenforgalmi látványossága a Kabala ménes, amelyet 1912-ben alapítottak. Leghíresebb nevelt lova a névadó Kabala, aki a múlt század hatvanas éveinek kimagasló képességű versenylova volt. A ménest üzemeltető cég évente egyszer lovas napokat tart, de állandóan szervez a vendégeinek lovasiskolát, tereplovaglásokat, illetve piknikkel egybekötött lovas kocsikázást is. A faluban több helyen is megszállhatunk, a lovas panzió a vastagabb pénztárcájúaknak, a turistaház a bakancsos kéktúrázóknak ajánlott.
 

Szőlőskertek között – Öreg-hegyi kápolna

Rádiházáról továbbindulva először a falu feletti szőlőhegyet másszuk meg. A dombgerincet elérve a kéktúra útvonala egy útelágazásban, egy öreg szőlőprés mellett délnek fordul, azonban észak felé egy pár perces kitérőt téve elérhetjük az Öreg-hegy gerincének északi végében álló kis kápolnát, amit Zalatárnok felől érkezve már kilométerekről láthatunk. A kápolna általában zárva szokott lenni, de mellette hangulatos, fedett pihenőt találunk, a legszebb azonban a dombról nyíló kilátás. Nem csupán a Berek-patak völgyében fekvő Rádiházát pillanthatjuk meg innen, de jól látható a dimbes-dombos Göcsej nagy része is, és szép idő esetén még az Alpok hegyei is feltűnnek a távolban.
 

Fut, robog a kicsi vonat – Csömödéri Állami Erdei Vasút

A göcseji táj egy egészen különleges látnivalót is rejt: a Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km hosszú vágányrendszerét. A vasút építése 1918-ban kezdődött, a vágányhálózat a múlt század első felében fokozatosan bővült a mostani nagyságára. Főként az erdőkben kitermelt fák szállítására használják, de a Lenti és Kistolmács közötti 32 km-es szakaszon májustól szeptemberig személyszállítás is történik. A kisvasút sínjeivel túránk során több helyen is találkozunk: először Szentpéterfölde határában futunk össze velük, majd Lasztonya előtt keresztezzük a vágányait a Kámaházi erdészlak megálló mellett, de találkozunk vele Bázakerettyén, és elhaladunk a Kistolmácsi végállomás vágányfője és állomásépülete mellett is.
 

Perspektívaváltás – Kilátók a zalai dombokon

A göcseji dombok között két kilátót is találunk: az elsőt a Lasztonya feletti 277 méter magas dombtetőn – ez pontosan az utunkba esik, hiszen a tövében haladunk el –, a második pedig a Lispeszentadorján és Bázakerettye közötti dombtetőn áll – ehhez talán kétszáz lépésnyi kitérőt kell tennünk a Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról. Mindkettő az Új Széchenyi Terv keretén belül épült, európai uniós támogatással 2010-ben, illetve 2011-ben. Ne várjunk különleges kilátást, körpanorámát róluk, az egyszerű rácsos fatornyokról a göcseji szelíden hullámzó tájakat, völgyek ölén megbúvó kis falvakat láthatjuk csupán, ha felkapaszkodunk a legfelső szintjükre.
 

Vízparti dolce vita – Kistolmácsi-tó

Kistolmácsnál egy újabb mesterséges tavacska esik az utunkba. A korábbi szénhidrogén-kutatás geológiai robbantásainak nyomán fakadt több bővizű forrás vizét összegyűjtő Béci-patak felduzzasztásával hozták létre a 11,2 hektár felületű tavat, még 1989-ben. Az egyik forrás, a különösen bővizű Kozár-forrás, és a közelében kialakított pihenőhely mellett a kéktúra útvonalát járva mi is elhaladunk. A Kustánszegi-tóhoz hasonlóan itt is gyorsan kialakult az idegenforgalom: a tóparton szabadstrand működik, de a horgászok is találhatnak megfelelő helyeket maguknak a vízparton. Érdemes megállnunk valamelyik tóparti vendéglátóhelynél, teraszaikról szép a kilátás a dombok közé ékelődő tavacskára.
 

Rockenbauer Pál turistaház – Valkonya

Az Egerszeg–Letenyei-dombság észak–déli irányban hosszan elnyúló dombvonulatai között fekszik a pici Valkonya község. Itt találjuk a Rockenbauer Pál turistaházat, falán a neves tévés szerkesztő fából faragott emléktáblájával és az előtte álló kopjafával. A falu régi iskolaépületéből kialakított házban olcsón tudunk megszállni, és itt elintézhetjük a pecsételést is, vagy a „szabvány” kéktúra bélyegzővel, vagy pedig a turistaház szép nagypecsétjével. Ha nem is szállunk meg itt, célszerű egy komolyabb pihenőt tartani, és a vízkészletünket is feltölteni, mert innen egészen Homokkomáromig más települést nem érintünk, és állandó jellegű források sem akadnak majd utunkba. Azt se feledjük el, hogy a 13 km-re fekvő Homokkomáromig még hat dombgerincet kell megmásznunk, összesen 588 méterszintemelkedéssel!
 

Zarándoktemplom – Homokkomárom

Az Egerszeg–Letenyei-dombság peremén, az utolsó dombhát keleti oldalában érjük el a homokkomáromi zarándoktemplomot. A legenda szerint 1702-ben, egy kápolna alapozásakor találtak rá egy hársfa gyökerei között arra a Mária-képre, ami most a templomban található. Feltehetőleg még a 16. században rejthette el valaki a portyázó törökök elől az üvegre festett szentképet, ami Dürer „Körtés Madonna” című képének másolata. A ma is álló templom építését 1722-ben kezdték meg, a mellette található kolostort 1772–1778 között emelték az egyre nagyobb számban érkező zarándokok szolgálatát ellátó barátok számára. A kolostorépületben jelenleg a Nyolc Boldogság Közösség tevékenykedik, itt kell kérni a pecsételést is az igazolófüzetünkbe. A sátorral érkezők a templom alatti tisztáson lévő „zarándokkempingben” is megszállhatnak, a mosdóblokk kulcsát a kolostorépületben kell elkérni. A domboldalban álló templomtól szép kilátás nyílik Nagykanizsára és a Principális-csatorna széles völgyére, ahová a továbbiakban le fogunk ereszkedni, hogy utunkat Palinban fejezzük be.
 

A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra leírása.
 

Az igazoló füzet megvásárlása

HASZNOS TÚRAINFÓK

Érintett szakasz: Zalalövő–Palin
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 99,12 km
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 2089 méter szintemelkedés, 2234 méter lejtés

Pecsételőhelyek:
Zalalövő, Kislengyel vagy Kustánszeg, Zalatárnok, Rádiháza vagy Szentpéterfölde, Lasztonya vagy Lispeszentadorján, Valkonya, Homokkomárom, Palin. Túránkon alternatív pecsételőpontok is szerepelnek, a településnevek közötti vagylagos kapcsolat ezt jelenti.

Fontos: Törekedjünk arra, hogy az igazolást jelentő pecsétet az utunkba eső első helyen megszerezzük, és ha itt nem sikerül, csak akkor hagyjuk azt a következő településre!
Erre a tájegységre is igaz az, amit már az Őrségnél megemlítettünk – a szintadatokat tekintve akár egy középhegységi túrának is beillene a mostani szakasz, pedig csak 2-300 méter magas dombhátak között fogunk barangolni.
Felhívjuk a figyelmet a Valkonya és Homokkomárom közötti körülbelül 13 km-es távra, ahol hat dombgerincet kell kereszteznünk, így a leküzdendő szint 588 méter az igazolófüzet szerint.

Szöveg és kép: Horváth Béla

Kapcsolódó cikk:
Élet a Kéken DDK 1. rész – Írott-kőtől Molnaszecsődig.
Élet a Kéken DDK 2. rész – Molnaszecsődtől Zalalövőig

MTSZ, Turista Magazin