Élet a Kéken DDK 4. rész

Könnyező fal – Kőszikla-szurdok


Az újudvari tévétorony mellett elhaladva kezdjük meg az ereszkedést egy mély völgybe, a Kőszikla-szurdokba. Meredek lejtőn érkezünk meg a szurdokvölgy aljára egy erdei pihenőhöz, ahol célszerű lemálházni, hogy terhek nélkül fedezhessük fel a vízmosásszerű árokrendszert. A völgy alján több állandó forrás is fakad, többek között a Baghy Gyula és Kalocsai Kálmán nevét viselők (más néven Eszperantó-források) – ezekből feltölthetjük megcsappant vízkészletünket. A mély árokrendszer a bedőlt fák miatt nehezen járható, de a meredek részeknél fémlétra könnyíti meg a dolgunkat. Csapadékos időjárás esetén megfigyelhető az úgynevezett „könnyező fal”, vagyis a homokkő repedésein leszivárgó esővíz előbukkanása. A völgy mikroklímája számos különleges növényfaj megtelepedésének kedvez: ilyen a májmoha, a lónyelvű csodabogyó és a madárfészek is.

Öröm-hegy – Postás kulcsosház


Tizenöt kilométernyi gyaloglás után érjük el a Zalaapáti-hát északkeleti peremén álló kulcsosházat, amely DDK-pecsételőhely is egyben. A Nagykanizsai Postás SE tagjainak kezei nyomán újjászületett ház kertjéből szép kilátás nyílik a Kis-Balaton medencéjére, szép idő esetén pedig a Balaton-felvidék tanúhegyei is feltűnnek a távolban. A ház falán emléktábla őrzi dr. Cseke Ferenc tanár úr emlékét, aki sokat tett a zalai turizmus fejlesztéséért. Mivel az utazás miatt az első túranapunk amúgy is rövidebb, a kulcsosházban jutányos áron meg is szállhatunk. A házban nincs állandó személyzet, a gondnokot telefonon tudjuk értesíteni az érkezésünkről, telefonszáma ki van téve a ház ablakába.

Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és erdei vasutazás


Mesztegnyőt elhagyva érkezünk meg a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet sík vidéki erdőségébe, amelyben aztán jó fél túranapot barangolunk, mire kibukkanunk a túlsó, keleti oldalán, Újvárfalva határában. A 8232 hektáros természeti területet 1991-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A közvetlenül a talaj felszíne alatt található löszös, agyagos vízzáró réteg kedvezett a mélyedésekben a fűz- és égerlápok kialakulásának, míg a magasabban fekvő területeket cseres-tölgyesek borítják, az itt található homoki bükkösök pedig egy régebbi vegetációtörténeti kor emlékei. Az I. világháború után a láposok egy részén halastavakat hoztak létre a környék vízfolyásainak felduzzasztásával, valamint bevezették a környéken a tervszerű erdőgazdálkodást.

A Dél-dunántúli Kéktúra útvonala több kilométeren keresztül követi az erdőben a Mesztegnyői Állami Erdei Vasút vágányait. A keskeny nyomtávú kisvasutat 1925-ben kezdték építeni, főként a kitermelt faanyag szállítása céljából, majd 1959-re hosszabbították meg a jelenlegi Felsőkak végállomásáig. Ekkor indult a vonalon a rendszeres személyszállítás is. A környék tanyái azonban lassan elnéptelenedtek az 1980-as évekre, a személyforgalom idényjellegűvé vált. Manapság elsősorban a kirándulók és a vadászok használják a kisvasutat, de a teherforgalom szintén jelentős maradt: évente mintegy 9000 köbméternyi fát szállítanak az erdőkből a mesztegnyői fatelepre.

Újvárfalva – Noszlopy-kúria


A környéken sok helyen őrzik Noszlopy Gáspár emlékét. Faszobrát a kisvasút végállomásán (Felsőkak) és Somogysárdon is megpillanthatjuk. De ki is volt az az ember, akinek a szülőháza mellett elhaladunk Újvárfalva határában? 1820-ban született Vrácsikon (a jelenlegi Újvárfalván), 1846-tól pedig a környék szolgabírója lett. 1848-ban a járás népfelkelőinek parancsnoka volt – egyre jelentősebb hadi sikerek után 1849-ben (kiverve az osztrákokat Somogyból) csapataival bevonult Kaposvárra. Ekkortól lett a Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosa. A szabadságharc bukása után a Bakonyban „gerillacsapatot” szervezett, és bár a császári hatóságok foglyul ejtették, sikerült megszöknie. Ismét szabadcsapatot toborzott, de most Kecskemét környékén. 1852-ben újra elfogták, de ekkorra elpártolt tőle a szerencse: innen már nem tudott megszabadulni, és a következő év tavaszán Pesten, az Újépület (Neugebäude) udvarán kivégezték. Szülőházában most egy kis emlékmúzeum van berendezve.

Hasznos információk

Érintett szakasz: Nagykanizsa-Palin–Kaposmérő
Táv: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 94,77 km
Szint: a 2013-as kiadású igazolófüzet szerint 1041 méter szintemelkedés, 1051 méter lejtés

Pecsételőhelyek:
Nagykanizsa-Palin, Öröm-hegyi Postás kulcsosház, Zalakaros, Ormánd-kastély, Kisvid vagy Nemesvid, Mesztegnyő, Újvárfalva és Kaposmérő. Túránkon most is vannak alternatív pecsételőpontok, a településnevek közötti vagylagos kapcsolat ezt jelenti.

Fontos: Túránkon kevés a szint, hiszen csak két szelíd dombhátat, a Zalaapáti-hátat és a Marcali-hátat kell megmásznunk. Ezen a szakaszon inkább az alig használt, ezért nyári időszakban meglehetősen benőtt utak és a homokos talaj jelent majd kihívást számunkra. Külön nehézséget okozhat a Zalakaros és Nemesvid közötti, országutakon legyalogolandó, körülbelül 20 km hosszú, aszfaltos útszakasz.

Szöveg és kép: Horváth Béla

Kapcsolódó cikkek:
Élet a Kéken DDK 1. rész – Írott-kőtől Molnaszecsődig.
Élet a Kéken DDK 2. rész – Molnaszecsődtől Zalalövőig.
Élet a Kéken DDK 3. rész – Zalalövőtől Palinig.

  Megjelent aTurista Magazin 2015 júliusi számában