A Dunakanyar ikonikus helyszíne Zebegény. Az épített látnivalókra, kultúrtörténeti értékekre éhezők ugyanúgy csillapíthatják étvágyukat a festői településen, mint azok, akik a Dél-Börzsöny méltóságteljes hegyvonulata, természeti látnivalói vagy a méltán híres rétesezője miatt érkeznek ide.
Fotó: BTHE
A körút mentén kihelyezett információs táblákon többek között olvashatunk a zebegényi művészéletről, a dunai hajózás történetéről vagy geológiai érdekességekről. A tervezett hét állomásból hat már elkészült, a hetedik - az indító tábla – terepi kivitelezési munkálatai a cikk írásakor még folyamatban vannak. A homo ludenseknek javasoljuk, hogy térjenek be a Mókus Sörözőbe – elsősorban nem a kínált választék miatt - hanem az útvonaltervért (itiner), a túra befejezését követően pedig a jól megérdemelt ajándékért. (a Mókus Söröző a járványügyi korlátozások miatt átmenetileg zárva- a szerk.)
A BTHE alapítása óta elhivatott a terepi infrastruktúra fejlesztésben. Az éves munkatervük nagy részét azok a feladatok teszik ki, amik ehhez köthetőek, legyen az forrás- vagy kapcsolatteremtés. 2006-ban alakultak, 2007-től napjainkban is gondoskodnak az útjelző-táblák összehangolt telepítéséről, turistautakat hoznak létre, turistajelzéseket újítanak meg, többek között a Börzsönyi Kéktúra 66 kilométeres távját is. Mindezek mellett, ha épp nincs világjárvány, egész évben népszerűsítik a természetjárást: teljesítménytúrákat és tematikus túrákat szerveznek, tájékoztató kiadványokat készítenek, túramozgalmakat gondoznak a Börzsönyben és a Cserhátban.
Fotó:MTSZ
A környezeti nevelés alapkérdés az egyesületben. Erre alapozva szerettek volna létrehozni valamit, ami maradandó, nyílt, és mindenki számára szabadon elérhető. Valamikor 2009-ben elméleti szinten már foglalkoztak egy olyan informatív útvonal tervezésével, aminek bejárása során mélyebb tudást is elsajátíthatnak a természetjárók. Ezt a Csitári-kápolna – Tábor-tető (Drégelyvár alatt) közötti útvonalra tervezték, ami egy izgalmas, de a közlekedési infrastruktúrától távol eső terület. A fizikai távolsága és forráshiány miatt mindez csak terv maradt. Néhány évvel később - ugyan nem tanösvényként - a sárga Mária-út jelöléssel felfestették az útvonalat.
A BTHE tagjainak kvalitása, önzetlen adni és alkotni akarása, a mögöttük álló sikeres projektek és az évek alatt felgyülemlett szakmai tapasztalat mind azt sugallták, hogy ideje lépni és alkotni. Fontos motivációja volt az egyesületnek a sport, a természetjárás, a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló figyelemfelkeltés is.
Fotó:BTHE
2018-ban elkészültek a Zebegényi Körsétaút jelzésfestésével, 2020 novemberére pedig az információs táblákkal. Az útvonal tervezésénél segítőik voltak a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei, két állomás szakmai anyagának összeállításában a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és a Hajózástörténeti Múzeum, valamint az Ipoly Erdő Zrt. és Zebegény Önkormányzata is támogatta a munkájukat. A tematika összeállítása, megírása, szerkesztése, a teljes grafikai tervezés és valamennyi faipari-és terepi munka és az online felületen történő megjelentetés a BTHE önerejéből, több tagjának, szakembereinek önzetlen, non-profit munkája révén valósult meg.
A projekt keretében Zebegényt és annak közvetlen erdei környezetét szeretnék tematikus módon bemutatni a kirándulóknak az útikalauzoktól, különféle leírásoktól eltérően. A sablonszerűség nem jellemző rájuk, szeretik az innovációt.
Fotó: MTSZ
Hisznek a környezeti nevelés nélkülözhetetlenségében, a példamutatás értékében és az ifjabb generációkat ennek szellemében igyekeznek inspirálni. Az egyesület nyitott a hasonló értékeket valló, és tenni akaró természetjárók felé.
A cikk Gutti Gabriella, a projekt koordinátorának beszámolójára támaszkodó információk felhasználásával készült.
MTSZ Országos Központ
Borítókép: MTSZ