Gyalogszerrel az Alföldi Kéktúrán

A szépség relatív

Az Országos Kékkör kevésbé emlegetett és egyben legfiatalabb tagja 861 kilométer hosszan tekereg Szekszárd és Sátoraljaújhely között. Formailag teljesen eltér nagytestvéreitől, az Országos- és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrától, hiszen sem hegyek, sem völgyek nem várják az arra járót.

A Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci, a Körös-éri Tájvédelmi Körzeten, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzeten, a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártéri, Dévaványa-Ecsegi puszták, Mágor-Pusztai és Kis-Sárréti területén, a Bihari-sík Tájvédelmi Körzeten és a Hajdúsági Tájvédelmi Körzeten áthaladó túraútvonal természeti értékei egyedülállóak, azonban méltatlan az alföld dicsőítése címén közhelyeket felsorolni cikkünkben. Meséljenek szépségéről azok az irodalmi, zene - és képzőművészeti alkotások, amelyeket hazánk legnagyobb tájegysége ihletett. Nem túlzás azt állítani, hogy ennek a kéktúrának a vonzereje épp másságában rejlik, hiszen sehol nem kerülünk olyan őszintén közel az autentikus népi kultúra napjainkban is fennmaradt gazdagságához és sehol nem tapasztalhatunk olyan szociológiai sokszínűséget, mint itt.

2020 márciusáig az Országos, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli- és Alföldi Kéktúra közül az utóbbi volt az egyetlen, amelynek teljesítését kerékpárral és gyalogosan is elfogadta a Magyar Természetjáró Szövetség.

Ennek oka egyrészt a hagyományokon alapult, hiszen az Alföldet bemutató, 1990-ben forgatott „Kerekek és lépések” című ismeretterjesztő filmsorozat készítő kerékpárral járták végig a híres rónaságot. Nem árt tudni, hogy néhány év múlva ez a film is fontos szerepet játszott az Alföldi Kéktúra megvalósításában.

Másrészt az akkori közlekedési viszonyok könnyen és értelemszerűen adták a gyalogos és kerékpáros teljesítés lehetőségét. A 2000-ben kialakított AK nyomvonala és az azóta eltelt 20 év alatt azonban számos dolog megváltozott az Alföldön, amit nekünk, mint az Alföldi Kéktúra kizárólagos kezelőjének és ezzel egyidejűleg az Alföldi Kéktúra teljesítőinek is érdemes és szükséges figyelembe venni.

Az idén márciusban megjelent új igazolófüzet szabályait a változtatásokhoz igazodva alakítottuk, ami azt jelenti, hogy a régi füzetben bélyegzők csak 2020. december 31-ig, az újat használók már egyáltalán nem teljesíthetik az Alföldi Kéktúrát kerékpárral.

A kérdés adja magát: miért? Azért, mert

• országos jelentőségű, sávjelzésű nyomvonalak (például kék sáv jelzés) csak és kizárólag gyalogos turistaútvonalként kerülnek kijelölésre és felfestésre, és ezek karbantartása során is ez a legfontosabb szakmai szempont.

• a hatályos, 2009. évi XXXVII. számú Erdőtörvény alapján erdőben akkor lehet jelzett turistaúton kerékpározni, ha a gyaloglás és kerékpározás együttes lehetősége az adott úton erre irányuló szabványos piktogrammokkal jelölésre került.

• a természet védelmének szempontjaira különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, ezt egy külön törvény szabályozza. A cikkben már említettük az Alföldi Kéktúra mentén lévő legismertebb tájvédelmi körzeteket, a hely szűke miatt pedig nem térünk ki a további védett területekre. Összességében elmondható az, hogy a 861 kilométer mentén számos olyan fokozottan védett helyszín van, amelyeken engedély nélkül áthaladni kizárólag a jelzett turistautakon és tanösvényeken lehet

• érdemes elgondolkozni a Magyar Természetjáró Szövetség 2019. évi nyomvonalfelmérése alapján 13 szakaszra felosztott Alföldi Kéktúra útjainak típusain is. Az AK nyomvonala 571 kilométeren keresztül, azaz 66 %-ban természetes, 291 kilométernyi hosszan, vagyis 34 %-ban épített utakon vezet (pl. aszfaltút, murvás út, lépcső, gát). A teljes 861 kilométerből mindössze 13 km (1,5 %) az, ahol épített kerékpárút van, további 115 kilométeren (13 %) lehet jogszerűen kerékpárral is közlekedni (például belterületek utcáin, országutakon)

• nem utolsó sorban fontos szót ejteni a biztonságos közlekedés kérdéséről: a közutak forgalmi terheltségei erősen megnőttek az elmúlt években. Kiszorítva, pontosabban megsokszorozva ezzel mind a gyalogos, mind a kerékpáros közlekedés balesetveszélyét. A biztonság érdekében ahol lehetséges volt ezen utakról elvezetésre került az AK útvonala. Az új nyomvonalak kijelölése során elsődlegesen a gyalogos turisták szempontjait vettük figyelembe.

A felsoroltakat nem lehet egy országos túramozgalom kiírásánál figyelmen kívül hagyni, hiszen egyrészt jogszabályellenes, másrészt etikátlan. Az Alföldi Kéktúra kerékpáros teljesítésének megszűntetése mellett akadnak támogatók és ellenzők egyaránt. Hogy a fenti indokok mennyire bizonyulnak csillapítani az olykor szélsőséges véleményformálásokat, azt nem tudjuk. Van azonban valami, amiben biztosak vagyunk: elkötelezetten népszerűsítjük továbbra is a kulturált gyalogos természetjárást és őrizzük annak hagyományait legjobb tudásunk szerint.

És akik még nem jártak az Alföldi Kéktúrán, talán joggal teszik fel a kérdést: miért túrázzak a végtelen rónaságban? Vajon vár rám valami a síkvidéken?  Akik már jártak az Alföldi Kéktúrán, teljes bizonyossággal és meggyőződéssel állítják: azért, hogy ráérezz az ízére, egyszerűen el kell indulni.

MTSZ Országos Központ