Így járd végig a Dél-dunántúli Kéktúrát

Most, hogy tavasztól őszig nyolc részben végigjártuk a Turista Magazin hasábjain a Dél-dunántúli Kéktúrát (DDK), szeretnék egy rövid összefoglalást adni, és néhány tanáccsal szolgálni azoknak, aki szeretnének belevágni ebbe a szép túramozgalomba.


Hogyan szakaszoljuk a túrát, hol szálljunk meg?

A Magyar Természetjáró Szövetség legfrissebb felmérése alapján a Dél-dunántúli Kéktúra teljes távja az Írott-kő csúcsa alatti tisztáson lévő első pecsételőpont és a szekszárdi autóbusz-állomás parkjában álló Rockenbauer Pál-kopjafa között 541,35 km, és összesen 49 pecsételőpontja van. Mivel időhiány miatt egyhuzamban bejárni csak nagyon kevesen tudják, célszerű a teljesítést több részre osztani, és a jó közlekedéssel rendelkező pecsételőpontoknál kezdeni, illetve befejezni az adott etapot. Lássuk hát a legfontosabb szakaszokat!



Alpokalja

Velemből vagy Bozsokról indulva érdemes megmászni az Írott-kőt. Mindkét település helyközi busszal érhető el Szombathelyről vagy Kőszegről. Túránk 58,95 km hosszú, 476 méter szintemelkedéssel, de ne feledjük el, hogy ez az Írott-kő csúcsától van mérve, oda fel is kell kapaszkodnunk. Ez a szakasz 3-4 nap alatt kényelmesen teljesíthető. Célszerű a túrát Molnaszecsődön befejezni: a 8-as főút áthalad a településen, ezért jó a buszközlekedése, valamint a közeli Körmend vonattal is megközelíthető. Ajánlott az első napon – ami az utazás miatt amúgy is csak rövidebbre tervezhető – Bozsokon, a hegyek lábánál megszállni, ahol több szálláshely közül is választhatunk, Jákon pedig az egyszerű és olcsó turistaházat ajánlom.

Őrség

Molnaszecsődtől Zalalövőig megyünk. Utóbbi busszal és vonattal is jól megközelíthető. Ez a túraszakasz 111,14 km hosszú, 1537 méter szintemelkedéssel. Kondíciótól és kedvtől függően 4-6 nap alatt teljesíthető. Az Őrségben könnyen találhatunk szállást, szinte minden településen válogathatunk a lehetőségek között.



Göcsej és a Zalai-dombvidék nagyobbik része

Zalalövőtől érdemes Palinig eltúráznunk, mivel innen sűrűn járnak buszok Nagykanizsára. A túraszakasz 99,12 km hosszú, 2089 méter szintemelkedéssel. Teljesítése 4-5 nap alatt lehetséges. Kustánszegen a kemping faházaiban, Rádiházán a turistaszállón, Bázakerettyén és Kistolmácson magánházaknál szállhatunk meg.

A Zalai-dombvidék maradéka és Belső-Somogy

A Nagykanizsa-Palintól Kaposmérőig vezető szakasz 94,77 km hosszú, 1041 méter szintemelkedéssel. Ez az etap szintén 4-5 nap alatt végigjárható. Kaposmérőről helyközi busszal pár perc alatt Kaposváron lehetünk, ahonnan busszal és vonattal is továbbutazhatunk. Az első nap végén ajánlott megszállni az öröm-hegyi Postás kulcsosházban, a későbbiekben azonban – a méregdrága Zalakarost leszámítva – már nincs túl nagy kínálat szálláshelyekből.



Zselic

A Kaposmérőtől Abaliget vasútállomásig tartó szakasz 67,69 km hosszú, 1464 méter szintemelkedéssel. Három nap alatt kényelmesen teljesíthető. Abaligettől vonattal Pécs és Budapest felé indulhatunk tovább. Célszerű kihasználni szálláslehetőségként a patcai turistaházat, valamint a zselickisfaludi és a simonfai kulcsosházakat.

Mecsek

Az Abaliget vasútállomástól (Pécs-Árpádtetőn át) Mecseknádasdig vezető szakasz 59,1 km hosszú, 1888 méter szintemelkedéssel. Három nap alatt végiggyalogolható ez az etap is. A végén még célszerű elsétálnunk a kék négyszög jelzésen Mecseknádasdra, de ez már bele van számítva az adatokba. Az első túranap végén busszal pár perc alatt lejuthatunk a Remete-rétről vagy Árpádtetőről Pécsre, ahol könnyen szállást találhatunk magunknak, a második napon pedig Kisújbányán vagy Óbányán tölthetjük az estét.

Geresdi- és Szekszárdi-dombság

A szakasz 54,66 km hosszú, 1346 méter szintemelkedéssel. Két-három nap alatt ráérősen végigsétálható. A túra végén Szekszárdról vonattal és busszal is hazautazhatunk. Amennyiben a szakaszt két részre bontjuk, a félúton lévő Mórágyon, ha három napra, akkor Bátaapátiban és Szálkán keressünk szállást magunknak.



5 jó tanács, amire érdemes odafigyelned mielőtt elindulsz a DDK-n

1.    A DDK 541 km hosszú útvonala 22–29 túranap alatt minden különösebb megerőltetés nélkül legyalogolható. Minél kevesebb szakaszra osztjuk a teljesítést, annál többet kell naponta megtennünk, tehát valószínűleg kevesebb látnivalónál állhatunk meg az utunk során. Hasonló bontásban jártam végig már két alkalommal a Dél-dunántúli Kéktúrát, első bejárásomon 27, a másodikon pedig 25 nap alatt teljesítve azt. Mindkét túrám során általában a sátorozást választottam, így megszabadultam a szálláskeresés nyűgjétől, illetve az ezekhez való kötöttségtől. Azonban ilyenkor is érdemes előzőleg felkeresni telefonon a szálláshelyek üzemeltetőit, hogy megengedik-e a házak udvarain, kertjeiben a sátorozást, illetve a házban a mosdó, esetleg a konyha használatát.

2.    Célszerű egy-egy hétvégét megtoldani a szükséges plusz túranapokkal, esetleg még az adódó munkaszüneti napokat is hozzácsapni a DDK-projekthez. A 7 szakaszra való felosztást megtartva, illetve a hétvégéket is kihasználva a 22–29 túranapra mindössze 8–15 nap fizetett szabadságot kell kivenni, ami szerintem egy nagyon jó arány. Ha valaki komolyan gondolja a teljesítést (a második bejárásomhoz hasonlóan havi egy-egy túrával számolva), az egyetlen túraszezon alatt, áprilistól októberig végigjárhatja a DDK-t.

3.    A Dél-Dunántúl hazánk egyik legcsapadékosabb területe, így mindenképpen készüljünk fel arra, hogy még országos viszonylatban szép idő esetén is könnyen kaphatunk a nyakunkba itt egy-egy hevesebb zivatart. Mindkét bejárásom alkalmával volt olyan napom, amikor még a fényképezőgépet sem mertem elővenni a vízhatlan tokjából. Pedig az ország nagy részén akkor is ragyogóan sütött a nap.



4.    Az útvonalon a Kőszegi-hegyég és a Mecsek kivételével nincsenek jól kijárt turistautak, s általában a települések között vezető földutakon kell gyalogolnunk. Ezek állapota erősen változó, a ritkán használtak már nyár derekára erősen benőttek, néha alig járhatók. Erre legfőképp Belső-Somogyban kell felkészülnünk. Az Országos Kékkör leghosszabb, egybefüggően aszfaltos szakasza Zalakaros és Nemesvid között húzódik, majdnem 20 km hosszúságban. Ez egy igazán „talppróbáló” túraszakasz.

5.    Mindkét alkalommal a szakaszokat sorban gyalogoltam le. Először Szekszárdról, másodjára pedig az Írott-kőről indultam, ám mindenki olyan irányban, illetve olyan szakaszokra bontva teljesítheti a DDK-t, ahogy az jólesik neki. A sorrendben való haladásnak egy nagy előnye viszont van: így látható a legjobban a térképen, de a pecsételőfüzetünkben is, hogy mennyit tettünk már meg a túraútvonalon, valamint mennyi van még hátra abból. Amit több mint 500 kilométer megtétele esetében, lássuk be, nem is olyan rossz tudni.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. decemberi - 2016 januári számában.



További képek


Kapcsolódó cikk:
A Kéktúrák bélyegzőhelyeinek táblázata.

Horváth Béla útvonal leírásai:
Élet a Kéken DDK 1. rész - Írott-kőtől Molnaszecsődig.
Élet a Kéken DDK 2. rész - Molnaszecsődtől Zalalövőig.
Élet a Kéken DDK 3. rész - Zalalövőtől Palinig.
Élet a Kéken DDK 4. rész - Palintól Kaposmérőig.
Élet a Kéken DDK 5. rész - Kaposmérőtől Abaligetig.
Élet a Kéken DDK 6. rész - Abaligettől Árpádtetőig.
Élet a Kéken DDK 7. rész - Árpádtetőtől Mecseknádasdig.
Élet a Kéken DDK 8. rész - Mecseknádastól Szekszárdig.

Turista Magazin