In memoriam Pick József

1933. október 22-én született Dorogon. Technikumban szerzett érettségit, a Dorogi Bányagépgyár majd a Dorogi Mészmű voltak a munkahelyei. Hamar bekapcsolódott a helyi turista életbe, és szakosztályvezetőként a város legsokoldalúbb sportembere lett. Járta a Pilis barlangjait, mászta a szikláit, amelyek közül a Kétágú-hegy mászó kalauzának egyik szerzője is volt. Sokat mászott az Alpokban és a Magas-Tátrában, 1967-ben tagja lett az első magyar, hétezres csúcsra készülő csapatnak és egyike a Lenin-csúcs első magyar megmászóinak. Szenvedélyesen gyűjtötte a turistaság és a hegymászás régi emlékeit, tagja volt a Magyar Hegymászástörténeti Társaságnak is.

Gyültési köre legfőképpen Dorog helytörténetére vonatkozott, több tematikus kiállítás mellett több kötetnyi kutató munka is – köztük a Dorogi turistaság 50 éve 1938–1988 – mutatja szorgalmas munkásságát.

Jelentős ásványgyűjteménye mellett szinte egyedülálló a magyar rádiózás 80 éve valamint a Varsói Szerződés katonai rádió és híreszközei című kollekciója.

Temetése július 27-én 15 órakor lesz a városi temetőben.
Legyen neki könnyű a föld!


Dorog Város Önkormányzata saját halottjának tekinti, és búcsúzik szeretett polgárától.

Pick Józsefre emlékezünk

Vannak olyan személyiségek, akiknek a neve összeforr szülőhelyük, otthont adó településük nevével, közösségével. Pick József ilyen személyiség volt. Ráadásul azon ritka eset volt az övé, hogy nem is egy területen írta be szó szerinti értelemben is nevét a település történetébe.

Kiemelkedő képességű sportember volt. Buzánszky Jenőhöz, Ilku Istvánhoz, Monostori Tivadarhoz, Debre Viktorhoz, Szax Róberthez, Kismóni Jánoshoz hasonlóan Pick József is válogatott sportoló volt nemzetközi sikereket elérve választott sportágában, a hegymászásban. A Pamír-expedíció, amelynek tagja volt, és sikeres csúcstámadásban is részt vett, külön fejezete a magyar hegymászás történetének. Amikor 2014-ben, a dorogi szervezett sportélet centenáriumán egy valamennyi sportágat reprezentáló kötettel tisztelgett a város a jeles évfordulón természetesen Pick József is nyilatkozott. Egyik kiemelkedő teljesítményéhez - amelyet átlagos adottságú és felkészültségű ember meg sem próbálhatott volna - csendesen hozzáfűzte: „ám nekem nem okozott különösebb problémát a feljutás, hiszen mindig sokat edzettem.” Dr. Csiffáry Nándor mesélte el egy alkalommal, Pick József milyen hihetetlen elszántsággal és szorgalommal készült a szakosztályi programon túl teljesen önállóan a környékbeli hegyek legnehezebb szakaszain például a Pamír-expedícióra is. Az eltökélt munka, az ügyszeretet alaptulajdonsága volt. Teljes körűvé tette a turizmus iránti tiszteletét, amikor 1988-ban összeállította a dorogi turizmus fél évszázados, nemzetközi sikerekben is gazdag történetét. És ebben a munkájában már benne volt másik alaptulajdonsága - egy teljesen más területe életünknek - a helyi értékvilág tisztelete a feltárás, a bemutatás szándékával egybekötve.

Nagyszerű helytörténeti gyűjtő, kutató, publikáló szakember volt. Gyűjtőként minden érdekelte, ami dorogi. Ott volt minden fórumon, levéltárban, hozzáférhető hagyatéknál, amiben szűkebb hazájáról remélhetett valamit. Szűkebb kutatási területe a helytörténeten belül a német nemzetiség sorsa, problematikája volt. Az idei kettős évfordulóra is különleges, kétnyelvű könyvvel készült a város: az idén emlékeztünk a kitelepítés 70. és a Wendlingen am Neckarral kötött testvér-települési szerződés 20. évfordulójára. Pick Józseffel is hosszú és érdekes beszélgetés olvasható a könyvben. Itt említi, hogy elsőnek dolgozta fel a témakör teljes történetét. A „Dorogi füzetek” 3. kötete ezt a szerény címet viseli: „A dorogi németség rövid története”. Ennek a kiadványnak az előszavában fogalmazza meg reményeit: „...e kis munkám bátorságot ad és öntudatra ébreszti a még élő dorogi németeket.”  Ebben a kis eldugott gondolatban ragadható meg Pick József helytörténeti munkásságának lényege. Áttörni a jogos félelmeket, és egyben feltárni a fájó múltat is, hogy azok az esetenként tragikus események soha többé ne ismétlődhessenek meg. Ebben van talán munkásságának legnagyobb érdeme, és ezért mondhatjuk alapforrásunknak életművét.

Feltűnően érdekes vonása helyismereti kutatásainak az az igyekezet, hogy éljen a számítástechnika új lehetőségeivel. Hamar felismerte, hogy új rendszerezési, publikációs lehetőségeket jelent a számítógép tömeges megjelenése. Ebben a témakörben még 1986-ban nagy érdeklődést és elismerést kiváltó előadást - mai értelemben is mondhatjuk -, prezentációt tartott a megye történelemtanárainak.

Kiemelkedő példát mutatott Pick József közösségépítő magatartásával is. A sportban is, a kutatómunkában is fontos az együttműködés, az együtt cselekvés tudatossága. Egész pályáját meghatározta ez az attitűd. A Turista Szakosztály vezetőjeként is tevékenykedett, alapító tagja volt a helyi értékek bemutatását felvállaló Dorog Város Barátai Egyesületének. Az ő dolgozatának kiadásával indult a ma már 51. köteténél tartó „Dorogi füzetek” sorozat: „A dorogi posta története”. Mindig segítette a fiatal kutatókat, különösen - a példája nyomán is - helytörténeti kutatásokra vállalkozó gyerekeket. Jelképesnek érezhetjük azt a közös kutatást, amely a dorogi egyházak bemutatására irányult 1994-ben. A Zrínyi iskola Kincskereső Alkotótábora Pick József Történelmi egyházaink 1945-ig című tanulmányát egészítette ki részletkutatásokkal és azokat megfogalmazó dolgozataikkal. A gyerekekkel együtt publikált írások a „Dorogi füzetek” 9. kötetében jelentek meg.

Most búcsúzunk tőle. Néhány nappal ezelőtt eltávozott közülünk.

Pick József 1933. október 22-én Dorogon született. Technikumi tanulmányai után a Bányagépgyárban és a Dorogi Mészműben vállalt munkát. Hamar bekapcsolódott a Turistaszakosztály munkájába, amelynek vezetője is lett, később az Országos Hegymászó Történeti Bizottság is tagjai sorába választotta. A Pamír-expedícióval aratott sikerei mellett megmászta többek között az Alpok öt legmagasabb csúcsát. Kajakkal a legnagyobb hazai túrákat teljesítette. Kedvenc kajakja a Zrínyi iskola féltve őrzött kincse. Kutatásainak összegzései megjelentek a „Dorogi füzetek”, a „Dorogi értékek nyomában” című kiadvány-sorozatokban, a hegymászók és ásványgyűjtők szakfolyóirataiban, a „Közhírré Tétetik Dorogon” című városi lapban. Prospektust, városi térképet szerkesztett Dorogról, helytörténeti kiállításokat rendezett a városban, a városról. Digitalizált gyűjteménye „Dorogi dossziék” címmel hozzáférhető. Jelentős - többek között - a „Magyar rádiózás 80 éve” című 350 darabból álló gyűjteménye.

Munkásságáért számtalan elismerést kapott: Kiváló szakosztályvezető (1964); Miniszteri kitüntetés a Lenin-csúcs meghódításáért (1967); Dorogiak Dorogért Alapítvány elismerő oklevele (1993); Pro Urbe díj (1997)

Utolsó interjújában német identitására utalva megjegyzi: „Amúgy rokonság volt az egész falu.” Búcsúzik Pick Józseftől a példaadó életműve előtt tisztelgő „rokonság”, Dorog városa saját halottjának tekinti.

D. J.

Pick József 80 éves

A XX. század egyik olyan dorogi alakja ő, aki élete nagy részében a világ barangolói közé tartozott, ámbár mindenki csak dorogiként emlegette. Nem lett világpolgár, de a világ turistája igen: megmászta a Föld csúcsait és elmerült a földmélyi barlangok titkaiban; evezett a Dunán és vadvizeken, részt vett turistautak és -házak építésében, kutatott levéltárakban, könyvtárakban, de nem szégyellt a lomtelepek és a takarítást pusztításként felfogó intézmények selejtezett kincsei között sem búvárkodni. Ismerte ősi rossz szokásunkat: az irtózást a múlt hallgatag relikviáitól. Ha nem gyűjtene helyettünk is, sokmindennel szegényebb lenne ez a város. S mert a gyűjtőszenvedély csakis határtalanul őrizhető meg, Pick József lakása ma már relikvia-múzeum, ahol az érdeklődési kör túllépett minden korláton, s kiterjed mindenre, amit a „józan” emberi figyelem már nehezen tűr meg. Számára sosem jár le a Ki Kit Gyűjt? Klub-tagság.

Ilyen mindent tudni akaró vágyat tükröz az is, ami gyakran elhangzik a szájából, ha mégis keresni kezdünk ezt-azt a múlt ködében: „Itt minden megvan!”

Mint ahogy fékezhetetlen az a terve is, hogy ami megvan, azt rendezni, leltározni, áttekinthetővé tenni is kötelességünk (lenne). Talán ezzel a feladattal a legnehezebb megbirkózni. A máshonnan kidobott "lom” egyre nagyobb kupaccá nő, a begyűjtött értékek pedig befejezhetetlenül feszengnek folyton bővülő albumaiban, fotótáraiban, pincétől a padlásig épülő polcain, szekrényeiben, a folyton avuló rögzítési technika mindenféle adathordozóin. Kiállítási meghívók, könyvek idézik a bemutatók állomásait.

Az alattomos ellenség, az Idő, vele a betegség csak növeli az aggodalmat: „Mi lesz ezzel a sok kinccsel?” Pick József szótárában ez a leggyakoribb, elkoptathatatlan kifejezés: „kincs”.

A születésnap estéjén koccinthattunk sokféle kívánságra, reményre. Sok távolodó emlékre, emberi közösségre emlékeztettek bennünket a számítógép monitorján pergő képek. Az asztalon már gyűltek, sokasodtak a táviratok, csengett a telefon is. Dorog Város Barátainak Egyesülete üdvözletét személyesen vittük el hozzá, az egyik alapítóhoz. Mint ahogy néhány hónapja ő is ellátogatott közénk, megünnepelni a DVBE 25. születésnapját.

Adjon erőt neki a tudat, hogy egy súlyos történelmi korszak krónikásaként és leletmentőjeként él Dorogon, annak helytörténetében. S adjon Időt is neki még sok terve megvalósulásához a Sors. Isten éltesse Pick Jóskát!

Kovács Lajos DVBE elnök

Halálával kapcsolatos további cikkek:
Elhunyt Pick József, a kiváló dorogi hegymászó (KEMMA, 2017.07.26.)
...