Kaptárkövek és a Bükkaljai kőkulTÚRA

A Bükkalja kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján is hazánk egyik legkülönlegesebb és legegyedibb kistájcsoportja, természeti- és kultúrtörténeti kincsei pedig sokrétűek. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő, mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, a barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket és a kaptárköveket. A bükkaljai kőkultúra tehát egy jól körülhatárolható tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer.

A Bükkalja olyan átmeneti táj, melynek földtani felépítése is nagymértékben meghatározza arculatát, ugyanis alapkőzete egy mintegy 3500 négyzetkilométernyi területen elterülő, többé-kevésbé összesült vulkáni tufa „takaró”, mely Közép-Európa legnagyobb riolittufa, riodácit és tufit borította térsége. Egyedülálló helyi építészeti kultúra alakult itt ki, amely minden esetben szervesen használta az itt található vulkáni tufa adottságait. Ebbe a kőzetbe vágták az egri és a bükkaljai borvidék híres borospincéit és pincerendszereit; faragták a térség településein a gazdasági épületeket – ólakat, istállókat, tárolóhelyiségeket –, illetve sok helyen a lakóépületeket is. Az építőkő fejtése és a népi építészetben történő felhasználása, a kőfaragás és a kőzetbe mélyített helyiségek készítése a Kárpát-medencében itt nyúlik vissza a legrégebbi időkig.

Sajátos kővilág az, amelyben a térség falvai élnek: kőfalú házak, azokhoz csatlakozó kőkerítések, kőhodályok, barlanglakások és tufába vájt pincék, a patakokon és árkokon átívelő kőhidacskák, sírköves temetők, út menti feszületek, kőpadok és a titokzatos kaptárkövek földje ez. Itt találkozhatunk ugyanis a legnagyobb számban a magyar tájak egyik legkülönlegesebb, s egyben legrejtélyesebb természeti és kultúrtörténeti értékeivel, a 2014 novemberében természeti emlékekként országosan is védetté nyilvánított fülkés sziklákkal, a kaptárkövekkel. E különleges földtani és régészeti-néprajzi értékeket képviselő sziklaalakzatok általában kúp alakúak, oldalaikban pedig fülkék találhatók. Ezeket az ember által megfaragott felszínalaktani értékeket jobbára a titokzatos jelzővel illethetjük, hiszen sem a korukat, sem a rendeltetésüket, sem pedig a készítőik kilétét nem ismerjük.

Nem könnyű feladat tehát számba venni, hogy mi mindenre használták fel a térség falvainak lakói a helybeli követ, mely a táj arculatát meghatározza, de a Kaptárkő Egyesület az általa indított Bükkaljai kőkulTÚRA túrasorozattal megpróbálja a területen található „kőértékek” legjellemzőbb példáit bemutatni, melynek során havi egy alkalommal, különböző helyszínekre kalauzoljuk a résztvevőket és szakvezetés keretében mutatják be azokat.


Havonta jelentkeznek a részletes túrakiírásokkal, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket minden korosztályból. A túrasorozat nem a teljesítményről szól, hanem a Bükkalja kulturális és természeti látnivalóinak megismeréséről. A kb. 15 km hosszúságú távokat 6-7 óra alatt tesszik meg. Az útvonalat úgy állítják össze, hogy közben bőven akad látnivaló, melyeket részletesen be is mutatnak a túrák szakvezetői.

Láthatóak lesznek majd a Bükkalja tufába vájt ódon borospincéi, hatalmas kőhodályok, otthonos barlanglakások, kőbújók, patakokon és árkokon átívelő kőhidacskák, kőfalú házak, kőkerítések, kőpadok, művészien faragott sírkövek, út menti feszületek és szobrok, különleges szurdokok és természetesen a rejtélyes kaptárkövek is.

A Bükkaljai kőkulTÚRA 2018. évi időpontjai és helyszínei az alábbi cikkben találhatók:
Újra indul a Bükkaljai kőkul-TÚRA.

Katárkő Egyesület