Kékőrök az Országos Kékkörön

Az eseményen jelen volt dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Ugron Ákos, az állami földekért felelős helyettes államtitkár, Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke, Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója, Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója, valamint az állami erdőgazdaságok képviselői.

Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatójának köszöntő szavai után dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta: - Az országban újra reneszánszát éli az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult bakancsos turizmus. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut az erdőgazdaságoknak, amelyek 23 év után 2014 óta ismét a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartoznak. A fő cél, hogy tovább fejlődjön az erdőgazdaságok közjóléti funkciója, az erdőkben még több fejlesztés váljon valóra (pl. turistaházak, kilátók, esőbeállók, biciklis turisták számára épített pályák, stb.), nőjön a túraútvonalak száma, és ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztések jöjjenek létre (például mobilalkalmazások). Az államtitkár kiemelte azt is, hogy az újítások mellett nagyon fontos feladat a kiépített rendszer fenntartása, amelyben az állami erdészeti társaságok és a civil partnerszervezetek hatékony együttműködése biztosíthatja az országos szintű szervezeti hátteret.


A természetjárás fejlesztése azért is fontos, mert a túrázásnak jelentős egészségmegőrző szerepe van, és jelentős belgazdasági potenciállal is bír – tette hozzá igazgatónk, Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség vezetője, aki prezentációjában az Országos Kékkör térinformatikai hátterét jelentő egységes téradat-alapú integrált információs szolgáltató turisztikai informatikai rendszer (TTR) működését ismertette. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a magyar állam Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési programja pontosan ennek a koncepciónak a felismerését tükrözi, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósult újítások mellett szükség van a természetjáró infrastruktúra további javítására, a szolgáltatói attitűd kialakítására az állami erdészeteknél és megfelelő kommunikációra. Az Országos Kékkör fejlesztésébe - amely az Országos Kéktúra, az Alföldi Kéktúra, és a Dél-dunántúli Kéktúra vonalának korszerűsítését jelenti - közel 3 milliárd forintot fektettek be. Ennek keretében több, mint 2500 km újul meg, a programot 8 különböző pályázatból finanszírozzák 21 konzorciumi partner bevonásával. Ha van kékkör, akkor szükség van kékőrökre is – emelte ki Győri Tamás József igazgató, hiszen a projektnek kettős célja van: fejleszteni és az, ami megvalósult, fenntartani. Ezt az irányvonalat szolgálja ki az egységes téradat-alapú integrált információs szolgáltató turisztikai informatikai rendszer, a TTR, amely nemcsak a túrázni vágyókat segítheti, hanem az infrastruktúra fenntartását és fejlesztését is.


Az előzetesen felmért turistaút-hálózatra (a teljes Országos Kékkör szakasza, valamint a 24 ezer km turistaút-hálózatból 7000 km) épülő, adatbázisként is szolgáló, valamint a túrázók igényeit kiszolgáló szoftverrendszer segítségével a túrázók többek között információkat juttathatnak el a túrázás nehézségeiről, hiányosságokról (pl. lekopott sávjelzés, kidőlt fa, beszakadt híd, etc.) a rangerhálózathoz, amelynek a fenntartásban és a megóvásban van kulcsszerepe. A szolgáltatás amellett, hogy a természetjárókat maximálisan bevonja a túrázás élményébe, alkalmas arra is, hogy nyomon követhető legyen, hányan járnak egy turisztikai attrakció felé. Olyan rendszer alapjait tettük le – fűzte hozzá az igazgató -, amely nagyon sok lehetőséget rejt magában.


A rangerhálózat kiépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Pilisi Parkerdő Zrt. nyerte. Képviselőik, Ribánszky Gergely erdőgazdasági előadó és Szentpéteri Sándor erdőgazdasági főelőadó a workshop végén ismertették az erdőgazdaság, mint rangerfenntartó szervezet felépítését, eljárási folyamatát, működését, céljait és a rangerek feladatait.


MTSZ, Turista Magazin