KontakTúra a Bükkalján

Azért, mert az egyesület egyik legfőbb küldetése az ismeretterjesztés. Mert hisznek a küldetésükben. Azért, mert ismerik a Bükkalját kívülről és belülről. Meg azért is, mert nem fukarkodnak megosztani a tudásukat. Mert egyszerűen hitelesek.

A szakvezetett túra során mindent megtudhattunk a Cserépfalu környéki kőkultúráról és látnivalókról, azonban jutott idő beszélgetni az egyesület elnökével, Havasi Norberttel is.

MTSZ: Mikor szerettél bele természetjárásba?

Havasi Norbert: Édesapámmal kiskoromban sokat jártam a természetbe Eger környékén, főleg a Nagy-Eged-hegyre valamint Síkfőkút és környékére. Hétévesen bekerültem a „kisbakancsosok” közé (Kisbakancsosok Baráti Köre), akik az idősebb koruk ellenére befogadtak és együtt túráztunk a Bükkben. Ekkor fertőződtem meg a természetjárás szeretetével. Érdekelt a tájékozódás, megtanultam a térképet olvasni, idővel magabiztosan eligazodtam a turistajelzések között.

Balra Havasi Norbert, a Kaptárkő Egyesület elnöke, jobbra Kozma Attila túravezető

Hogy jutottál el a kisbakancsosoktól a Kaptárkő Egyesületig?

Végzős középiskolásként egy Börzsönyi táborban ismerkedtünk meg Klein Dávid földrajz szakos pedagógus barátommal, akivel nagyon hasonló értékeket képviseltünk már akkor is. Szerettük járni a természetet és ugyanannyira fontosnak tartottuk a környezetvédelmet. A civil szervezetek működéséről 18 évesen még nem sok információnk volt, egyszerűen csak éreztük magunkban a tenni akarást, a jó cél szolgálására való igényt. Négy évvel később került sor a Kaptárkő Egyesület hivatalos megalapítására, amelynek konkrétan megfogalmazott küldetése a természet- és környezetvédelem, a környezeti nevelés és szemléletformálás, illetve a természetjárás.

Miért esett a kaptárkőre esett a névválasztás?

A kaptárkövek leggazdagabb előfordulása Eger környékén, a Bükkalján található, ezért a névválasztás szinte adta magát. Mint ahogy nem volt kérdés számunkra az sem, hogy a legjobb tudásunk szerint óvjuk az otthonunk eme természeti csodájának értékeit. Ezért nagyon komoly előkészületek után felterjesztést nyújtottunk be az Agrárminisztériumba a kaptárkövek országos védelem alá helyezésére. Terepi felméréseket, dokumentálást végeztünk, szóval több hónapnyi munkánk eredményeként először nemzeti érték majd Hungarikum elismerést kapott a „Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra”.

"Kisamerikai"  barlanglakás

Kikből áll az egyesület?

Főállás és család mellett tevékenykedő civilekből. Az elnök és az alelnök továbbá négy szakosztályvezető, akik elnökségi tagok is egyben, együtt vezeti az egyesületet. Ezen kívül geográfusokból, pedagógusokból és környezeti nevelőkből áll a túravezetők kemény magja. Olyan emberek vagyunk mind, akik nemcsak beszélünk róla, hanem aktívan elköteleztük magunkat az egyesület küldetése és a földtani értékek védelme és bemutatása mellett. Fontos számunkra, hogy azok az emberek, akik eljönnek a programjainkra, ismereteket kapjanak tőlünk. Ennek a szellemében vezetjük a túrákat.

Rajtunk kívül nagyon fontos megemlíteni a 20 és 50 év közötti tagságunkat. A létszámuk 100 feletti, ebből nagyjából 40-50 fő az, akinek a közösség érdekében végzett önkéntes munkájára bármilyen eseményünkön számíthatunk.

A Bükkaljai KőkulTÚRA sorozat Cserépfalut és környékét bemutató túra résztvevői

Mi a titka annak, hogy nálatok ilyen fiatal a tagság, miközben a legtöbb egyesület küzd a fiatalítás problémájával?

Talán az meghatározó tényező, hogy amikor az egyesület alakult, akkor mi magunk is a húszas éveink elejét tapostuk, így elsősorban a velünk egykorúak csatlakoztak hozzánk. Ez alig 17 éve volt, tehát az akkor éppen felnőttek még mindig aktívkorú fiatalok. Természetesen a mi egyesületünkben is nehézséget jelent bevonni a gyerekeket, tinédzsereket. A szüleikkel jelen vannak egyes programjainkon, legyen szó szakvezetésről, teljesítménytúráról vagy hulladékgyűjtésről, de tartósan nem tudtuk eddig marasztalni őket.

Mit gondolsz, miért?

Ez egy érdekes kérdés. Láthatóan van érdeklődés a részükről a természetjárás és a környezetvédelem iránt, ugyanakkor az ő és a mi korosztályunk közötti kommunikáció nagyon eltér. Szerintem jobban át kellene gondolni általánosságban és az egyesület szintjén is a megszólításukat. A facebookot aktívan használjuk, ők azonban a közösségi média egyéb lehetőségeit részesítik előnyben. Annak viszont némelyike egyszerűen nem szolgálja a civil működés lényegét. Szóval egyelőre keressük a kiskamaszokhoz, tinédzserekhez vezető utat. Szeretnénk azt látni, hogy 5-10 év múlva jön egy új, friss szellemiségű csapat a helyünkre, akik legalább ugyanolyan elkötelezettek, mint amilyenek mi is voltunk induláskor és akiket –ha szükség van rá- a legjobb tudásunkkal tudnánk támogatni a háttérből.

Saját ötletek alapján végzitek a tevékenységeteket?

Nagyrészt igen. Viszont nem sajnáljuk az időt a tagjainktól érkező ötletek, igények átgondolására, akár megvalósítására akkor, ha kapcsolódik az egyesület értékrendjéhez. Például észrevettük, hogy a tagság körében van igény egy olyan helyre, ahová el tudunk vonulni együtt, közös élményeink lehetnek a túrázáson a sok egyéb feladatunk mellett. Ezért 10 évvel ezelőtt haszonbérleti szerződést kötöttünk egy Várkút melletti vadászházra. Nagyon jó érzés látni, ahogy a tagjaink a sajátjuknak tekintik ezt a házat, vigyáznak rá. Arra is volt példa, amikor az egyik tagunk javaslatára egy-másfél évig szervezetünk kutyás túrákat, vagy a Kaptárkő teljesítménytúra is hasonlóan külső forrásból érkezett ötlet alapján indult. Azóta is ez az egyetlen önálló teljesítménytúrája a Bükkaljának.

Fontos az önmegvalósítás, de még fontosabb az elégedettség. Emiatt figyelünk nemcsak az ötletekre, hanem a visszajelzésekre is, legyen szó a túrák távjáról, tempójáról, szintemelkedéséről vagy helyszínéről. Törekszünk arra, hogy mindenki jól érezze magát nálunk a lehetőségekhez mérten.

Mi a jövőképe a Kaptárkő Egyesületnek?

Mindenképp tartjuk azt az irányt, amit eddig: olyan minőségi programokat nyújtunk az embereknek, ahol a túrázás mellett ismereteket sajátíthatnak el. Az aktív természetvédelem szintén alappillére marad a jövőnknek. Ehhez nagyon sokat hozzátesznek tudásokkal azok az egyesületi tagok, akik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságánál dolgoznak. A fényszennyezés csökkentése és a helyi jelentőségű védett természetvédelmi területek megóvása, fenntartása, bemutatása új lehetőségeket rejt magában, ami részünkről is újfajta ismereteket igényel.

Mit gondolsz napjaink természetjáró szokásairól?

Azt látom, hogy tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest tömegek mozdulnak meg és járják a természetet. Ez nagyon jó. Ugyanakkor szükség van arra, hogy irányt és információt adjunk ahhoz, hogy tudást is szerezzenek. Gondolok itt például tanösvényekre vagy a szakvezetett túrákra, kiadványokra, instant túrákra. A természetjárásra való igény látszik a társadalmon. Az, hogy ki milyen rendszerességgel és szokásokkal teszi, az egyéni döntés.

Hogy látod a természetjáró tagszervezetek létjogosultságát, működését?

Egy egészséges társadalom csak akkor jöhet létre, ha az emberek megtanulnak odafigyelni a saját környezetükre és az őket körülvevő közösségekre is.

A természetjáró tagszervezetek kemény munkája egyrészt ennek tanításról, másrész az előbb említett különböző túrázási szokások szervezett körülmények között történő működtetéséről szól.

E két alap lefektetéséhez szinte nélkülözhetetlen a kapcsolati háló építése a környékbeli szolgáltatókkal és civil szervezetekkel, valamint a fenntartáshoz szükséges források biztosítására.

Például a Kaptárkő Egyesület abszolút benne van a Bükkalja vérkeringésében. Elmegyünk a helyszínre, szervezünk egy túrát, ezzel népszerűsítjük az adott települést. Viszonzásként akár a helyi borászat, akár a település vezetősége gondoskodik a program végén egy kis vendéglátásról. Arra is volt már példa, hogy anyagi támogatásban részesültünk programjaink lebonyolításához. Egyszerűen láthatóak vagyunk. Fontos a transzparencia. Kell egy jó honlap, kell a közösségi média, kellenek a felmutatható, minőségi eredmények. Ezek nélkül senki nem fogja megtalálni a természetjáró tagszervezeteket. Kommunikálni kell az emberek felé. Így talált ránk az Erste Bank is: a társadalmi felelősségvállalás jegyében minden évben közösen újítunk fel egy erdei pihenőhelyet a „Plusz 1 Tett” program keretében.

Ha össze kellene foglalnom azt, hogy miért tudtunk elérni a térségünkben ezt a fajta tiszteletet és elismerést, akkor azt a túráink szellemi gazdagodásával indokolnám. Azért, mert kívülről és belülről ismerjük az adott tájat, ezeket az ismereteket pedig igyekszünk átadni a túráinkon résztvevőknek.

Mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy hitelesnek tartanak és elismernek minket. A tagságunk, a természetjárók és a környékbeliek mind tudják, hogy igényes és jó programjaink vannak. Hiszünk abban amit csinálunk és szeretnénk másokat is közelebb hozni ehhez a küldetéshez. Móricz Zsigmond szavaival élve:

„Menjetek ki a természetbe és ismerjétek meg egymást ott, ahol az ember őszinte lesz.”



MTSZ Országos Központ

A KontakTúra sorozat eddig megjelent részeit az alábbi linkekre kattintást követően olvashatjátok.

Csákvári Természetjáró Egyesület

Margita 344,2 Turisztikai és Sport Egyesület