Legnagyobb meglepetésemre a beérkezéseket regisztrálók sem tétlenkednek: Krisztián az első gólya, aki a húsz kilométeres gyalogos távot rekordidő alatt teljesítette. Mint ahogy a többi résztvevő, ő is oklevéllel és kitűzővel, a futók pedig éremmel és serleggel térnek majd haza.
A büfések tárt karokkal, pontosabban zsíros és vajas kenyerekkel teli tálcákkal, meleg teával várják a nap hőseit. Azt a közel négyszáz embert, akit gyaloglásra, futásra motivált a Gödöllői-dombság legmagasabb pontjáról elnevezett „Margita 344,2” Turisztikai és Sport Egyesület egyik legnépszerűbb rendezvénye, a Téli Margita.
Célirányos nézelődésemet az egyesület elnökének érkezése szakítja félbe. Pálffy Tiborral azon a dobogón ülve beszélgetünk, amely néhány óra múlva a terepfutók dicsőségét hirdeti majd.
-Barátom, Varga András Margita köréből és az én kerékpáros szakosztályom egyesüléséből született meg 1995. november 7-én a „Margita 344,2” Turisztikai és Sport Egyesület - kezdi a történetet Tibor. Az első öt évben András, majd 2000-től én lettem az elnök. A kezdet kezdetén azt gondoltam, hogy civil szervezetet létrehozni nagyon nehéz feladat. Az eltelt huszonöt év alatt pedig azt tapasztaltam, hogy fenntartani még nehezebb. Igazi kihívás megtalálni azokat a programokat, amelyek nemcsak behívják az érdeklődőket, hanem itt is marasztalják őket. Mi a túrázáson kívül más lehetőségekkel is népszerűsítjük a mozgás fontosságát és örömét. Például tíz évvel ezelőtt elkezdtem a nordic walking oktatást Gödöllőn. Korosztálytól függetlenül bárki jöhet és gyakorolhatja hétről hétre. A városban praktizáló körzeti orvosok ismerik ezt a tevékenységünket is, így számos cukorbetegségben szenvedőnek ajánlották már a skandináv gyaloglótechnikát. Ezekről a találkozásokról vegyes tapasztalataim vannak: jönnek, kipróbálják, megélik a vércukorszint pozitív változását, aztán idővel és a kezdeti lelkesedés elmúlásával elmaradnak. Pedig tapasztalatból tudom, hogy a tett halála a tétlenség. A kilencvenes évek elején kiderült, hogy cukorbeteg vagyok. Az orvos két lehetőséget vázolt fel: vagy elkezdem a gyógyszert szedni, amiből később akár injekció is lehet, vagy választok egy másik irányt, ami a mozgáson alapul. Számomra nem volt kérdés, hogy mit kell tennem. A napi szintű sportoláson kívül háromszor teljesítettem az Ironmant, lefutottam a Bécs-Budapest szupermaratont, ötször körbefutottam a Balatont. Azóta sem szedek gyógyszert, a vércukorszintem stabil. Eldöntöttem, csinálom.
- Hány embernek mutatsz példát az egyesületben?
Közel nyolcvanan vagyunk. Majdnem minden korosztály képviselteti magát, a legfiatalabb tagunk kilenc éves, a legidősebb nyolcvan. Állandó programjainkkal bekapcsolódtunk az Ötpróba Magyarország rendezvénysorozatba, ami érezhetően elősegítette a tagság bővülését. Mindezek mellett kialakítottunk egy részrehajlásmentes, korrekt rendszert a tőlünk teljesen függetlenül rendezett versenyekre benevezők számára. Ez azt jelenti, hogy a verseny nevezési díját megtérítjük az egyesületben eltöltött 40 önkéntes óráért cserébe. Ami lehet akár annak a közel kétszáz kilométer turistaútnak a takarítása, amiért felelünk itt a Gödöllői-dombságban vagy a rendezvényeink szervezésében való részvétel.
Sajnos azonban mi is küzdünk a fluktuációval és a fiatalítás kérdésével. Igyekszünk az ő igényeiket is szem előtt tartani, ezért hívtuk életre a Margita kupát 2004-ben.
-Milyen eseményekből áll össze a kupa?
Egy évben nyolc teljesítménytúrát rendezünk: 4 kerékpárost, 3 gyalogost és 1 városismeretit. Ez utóbbinak a legrövidebb távja mindössze hat kilométer, ami nagyon vonzó a kisgyermekes családoknak is.
-Mi a Téli Margita sikerének a titka?
Amikor megálmodtuk ezt a teljesítménytúrát, akkor a távok és a szintek összeállítása mellett szándékunk volt felhívni a figyelmet Gödöllő és a Gödöllői-dombság szépségeire. A rajt és az érkezés itt van a Grassalkovich kastély szomszédságában, az útvonalak elhaladnak többek között a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika mellett, érintik az utolsó gödöllői betyárról elnevezett Pap Miska-forrást, a Lázár Lovasparkot, a Babatpusztai-tavakat, a Margitát és a valkói erdőben Erzsébet királynő egykori kedvelt pihenőhelyét. Legalább ilyen sikeres és jól bevált programnak bizonyult a Gödöllői Éjszakai Teljesítménytúránk is, ami a fényvisszaverő szalagok miatt igazán romantikus hangulatot idéz a város fényeitől eltávolodva.
-Hogyan néz ki az egyesület jövőképe?
A megbízatásom 2022. január 5-én jár le. A közeljövő terveiről tudok most beszélni, mint az idei évben tervezett, piros sávról leágazó turistajelzések felújítása, vagy az újabb csatlakozás az Ötpróba eseménysorozathoz a következő olimpiai időszakban, ősszel. A távolabbi elképzelésekről majd később. Örök, megmásíthatatlan és legfontosabb célkitűzésünk, hogy minél több embert motiváljunk a természetjárásra és a sportolásra.
A beszélgetést követően saját szememmel győződöm meg a Téli Margita húsz kilométeres távjának látnivalóiról. A barokk stílusban épült Basilica Minor címes Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika hangulatos parkja maradásra int.
Mivel a görcsös teljesítménykényszer hiányának szellemében túrázom, így van időm végigjárni a faragott székely kapunál kezdődő stációkat. Az itinert csak ajánlásnak tekintem, ezért kitérek Dr. Gróf Teleki Pál sírjához a máriabesnyői temetőben, akire nemcsak politikai és tudományos, hanem a magyarországi cserkészmozgalomban végzett munkájáért is tisztelettel emlékezem.
A Pap Miska-forrás felé haladok tovább, utamat cserfes madárcsicsergés és pompás napsütés kíséri. Február elejét írunk, papírforma szerint még javában tart a tél, ugyanakkor Katalin sem kopogott, Karácsony sem locsogott, így magamban megnyitom hivatalosan a tavaszt. A három ellenőrzőpontból elhagyom az elsőt. Innen már közel a Babatvölgyi Homokpart Horgásztó, amelynek tetején néhol még redőzik a hajnali fagy jéghártyája.
Ölelkező dombok, meztelen szántóföldek, tétován ácsorgó szalmabálák és csálé magaslesek között kanyarog tovább a túra útvonala. Második ellenőrző pont, majd Lázár Lovaspark. Megállok a kerítésnél, bámészkodom. A ménes sziluettje távoli, a vágtázó paták hangja a szél hátán érkezik felém.
A farmtól távolodom, a Babapusztai Istállókastély a következő állomás. Az erősen romos, ma már műemlék épületet I. Grassalkovich Antal gróf építtette, azért, hogy az épületben elhelyezett birkaistállók ammóniadús levegője segítse tüdőbeteg lánya gyógyulását.
Hazafelé Tibor szavai csengnek a fülemben: felhívni a figyelmet a Gödöllői-dombság szépségeire. Részemről ez kipipálva, sőt! Ennél jóval többet kaptam. Aki nem hiszi, az ne késlekedjen túrabakancsot húzni és felfedezni a kistájat!
MTSZ Országos Központ/Jónás Beáta