Megjelent az év utolsó Turista Magazinja

Ízelítő a tartalomból:

GYALOGLÁS

Szubjektív
Madárparadicsom az ország peremén
(írta: Hídvégi Brigitta)
Madárhangok színes kavalkádja tölti be a levegőt, csapdosó szárnyak szelik át az eget, a víz tükrében játékosan megcsillan a napfény, és lanyha szellőben ringatózik a tóparti nádas – mintha egy festmény elevenedne meg a szemünk előtt Biharugra tavainál sétálgatva. Ha elteltünk a táj szépségeivel, a környéken bőven találunk kultúrtörténeti látnivalókat is: nem csoda, hogy Arany János, Szabó Pál és a Tisza család is erősen kötődött a Békés megye északkeleti csücskében rejtőző vidékhez.

A Kék
Úton a Kéken – Visszatekintés
(írta: Horváth Béla)
Az előző 12 részben tájegységi bontásban végigjártuk az Országos Kéktúra (OKT) útvonalát, most pedig kissé szubjektívebben megpróbálom összegezni a tapasztalataimat. Olyan kérdésekre szeretnék válaszolni, amelyeket a legtöbbször tesznek fel nekem, illetve amelyek már benned is felmerülhettek.

A Kék
A KÉK vándora
(kérdez: Joó Annamária)
Az ismert fotográfus, Burger Barna, hajdani, gyermekkori álmát váltotta valóra, amikor végigjárta a mára már klasszikussá vált Országos Kéktúrát (OKT). A vándorláson készült fotóit és a hozzájuk fűződő sajátos, „burgeres” gondolatait könyv formájában nyújtja most át a természetjárás szerelmeseinek. December elején megjelenő albuma kapcsán beszélgettünk vele.

Praktikák
Ne aludj téli álmot – túrázz helyette!
(írta: Kaposi Zoltán)
Közeleg a tél, ahogy a népszerű sorozatban mondja az egyik főhős, ideje hát számot vetnünk azzal, felkészültünk-e a zord, fagyos hónapokra. Persze a magyar túrázó ritkán szembesül igazán extrém körülményekkel, legalábbis a hazai hegyekben, így a szükséges ruházat és kiegészítők tekintetében is egyszerűbben és nem utolsósorban olcsóbban felszerelkezhetünk, mint alpesi sporttársaink.

KERÉKPÁROZÁS

Interjú
Bringás csúcsélmény a Himalájában
(kérdez: Szatmári Zoltán)
A világ legmagasabb csúcsainak otthont adó hegységben kegyetlen időjárás uralkodik télen. Aki ott él, annak szinte nap mint nap meg kell küzdenie az életéért és a túlélésért. A téli Himalája nem a hívogató arcát mutatja a hegyikerékpárosoknak. Egy svájci fiatalember, Claude Balsiger viszont olyannyira kedveli e zord vidéket, hogy nem csak nyáron biciklizik előszeretettel égbe nyúló bércei között. A befagyott Zanszkár folyó jegén – pionírként – több hétig taposta a pedált, de a hegyi-kerékpározás magassági világrekordját is ő tartja. Nem mindennapi himalájai élményeiről beszélgettünk vele.

Praktikák
Melegen ajánljuk – Öltözz okosan, ha télen bringázol!
(Írta: Benecz „Paraferee” Ferenc)
Beköszöntött a tél és vele a nyálkás, hideg időjárás. Ennek ellenére vagyunk páran, akik ilyenkor sem szállunk le a kerékpárról. Elvetemültség lenne? Megfelelő öltözékkel egyáltalán nem, sőt!

LOVAGLÁS

Egészség
Nyeregre termett gyógyír – Látogatás a magyar lovas terápia bölcsőjében
(írta: Joó Annamária)
Kerek egy évszázaddal ezelőtt brit orvosok felismerték, hogy az I. világháború frontjain megsebesült katonák rehabilitációját nagymértékben elősegíti, ha lovakkal, netán a lovaglás különböző válfajaival foglalkoznak. Kutatásaik bebizonyították, hogy a ló természetes mozgása stimulálja az izmokat, fejleszti a test koordinációs képességét, a négylábú barátainkkal kialakuló bensőséges kapcsolat pedig érzelmi, pszichológiai és kommunikációs javulást eredményez. Németországban az 1950-es évek derekán hódított tért az a fajta gyógymód, amelyet napjainkban lovas terápiaként ismer a szakmai világ. Hazánkban csupán az utóbbi évtizedekben kezdték a lovaglást gyógypedagógiai célokra alkalmazni, elsősorban fogyatékkal élő gyermekek számára. Ebben a munkában játszott (s játszik napjainkban is) úttörő szerepet a kilencvenes évek közepétől a fóti gyermekváros területén – a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) égisze alatt – működő lovarda. 1997-ben itt hívták életre a Magyar Lovasterápia Szövetséget, amely késedelem nélkül kézbe vette a szakemberek képzését.

Szubjektív
„Marhatolvajok útján”
(írta: Rásky Péter)
„Magyarország legyen Európa vezető lovasbarát turisztikai régiója” – áll a Kincsem Nemzeti Lovas Program célkitűzései között. Ennek szellemében a törvényi szabályozás (például az erdőtörvény) sokat tett annak érdekében, hogy segítse ezt a nemes célt. Azonban mindez mit sem érne, ha nem volna a magyar lovas nemzet, és nem élne bennünk ilyen elevenen a lószeretet. Ezért aztán a lóban sok vidéki vállalkozás lát lehetőséget arra, hogy a maga turisztikai kínálatát teljessé tegye. Így válhat a ló olyan összekötő kapoccsá, amely jelentős mértékben segítheti egy-egy vidék, régió turizmusának fejlődését.

KAJAK-KENUZÁS

Szubjektív
A Bodrogzug két arca
(írta: Malárik Attila)
Tiszai vízitúráim egyik meghatározó élménye a tokaji Kopasz-hegyhez kötődik. Óriásként magasodik az Alföld peremén, és bármilyen szorgalmasan evezel, legalább egy napig növekszik hol jobbról, hol balról – ahogy a folyó kanyarog –, mire a tövéhez érsz. Elhagyni éppoly nehéz. Többórányi evezés után újra és újra előtted tornyosul, mintha rossz irányban próbálnád magad mögött hagyni.

Praktikák
Legyél gondos gazda! – Hajóápolás
(írta: Malárik Attila)
Aki rendesen és időben megtisztította a hajóját, annak bőségesen van ideje arra, hogy a következő szezonra felkészítse azt. Sok esetben nem elég csupán lemosni a vízi járművet. A gondos gazda az ápolásra is fordít időt.

VITORLÁZÁS

Téli sportok
Száguldás a jég hátán!
(írta: Vobeczky Zoltán)
A sportág, amelyről nagy valószínűséggel mindenkinek az jut eszébe elsőként, hogy micsoda újdonság, menyire jó, hogy már hazánkban is „megvetette a lábát”. Pedig…

Stég veled!
A magas vízállás és a tél veszélyei
(írta: Vobeczky Zoltán)
Néhány évvel ezelőtt, amikor a rendkívüli melegnek és a csapadék hiányának, no meg annak, hogy a száraz időjárás előtt és alatt még le is engedtek a Balaton vízéből, ijesztően alacsonnyá vált a vízállás legnagyobb tavunkon. Akkor mindenki azon gondolkozott, hogyan is lehetne ezen változtatni. Azok pedig, akik nem tudtak tenni érte, abban bíztak, hogy csapadékosra fordul az időjárás.

TOVÁBBI CIKKEK

Interjú
Minél nehezebb és hidegebb, annál jobb – Beszélgetés Andy Kirkpatrickkel
(kérdez: Benecz „Paraferee” Ferenc)
Szereti a nagyon nehéz, hosszú és szélsőséges mászásokat. Legtöbbször szólóban. Ő a falmászás és a téli expedíciók specialistája, háta mögött több 1000 méter körüli fal teljesítésével, gyakran –30 °C-os hidegben. Többször mászott gyakorlatlan, mászási tapasztalat nélküli, vak, avagy éppen deréktól lefelé mozgásképtelen emberekkel – könnyűnek egyáltalán nem nevezhető falakon. Négy patagóniai téli expedícióban, egy Grönlandot átszelő túrán, valamint több antarktiszi fal első megmászásában is részt vett, új értelmet adva a „nehéz mászás” fogalmának. A műfaj egyik legkeményebb teljesítményéről, a Reticent Wall 12 napos mászásáról nagy sikerű könyvet írt, Psychovertical címen, amely 2008-ban elnyerte a hegymászó irodalom nagy kitüntetését, a Boardman–Tasker-díjat.

Zöld
Földünk kristálygömbben – Mi vár a bolygónkra?
(írta: Hídvégi Brigitta)
Klímaváltozás, környezetszennyezés, kihalás szélére sodródott fajok – nap mint nap találkozunk ezekkel a kifejezésekkel, a híradók és az internetes portálok elborzasztó információkkal bombáznak minket, óriásplakátok, öles szalagcímek hirdetik a közelgő világvégét. Már a csapból is a globális felmelegedés folyik. Talán pont ez az oka annak, hogy egyre érzéketlenebbek leszünk a téma iránt – a szavak felszíne alatt rejtőző jelentés már csak kevésbé vagy egyáltalán nem jut el a tudatunkig. Lehet azonban, hogy egyetlen alkalom, amelyet arra szánunk, hogy nyitottan forduljunk a kérdéskör felé, segítene megváltoztatni a hozzáállásunkat. Tegyünk most egy próbát: a következőkben hatásvadászat és túlzások nélkül, pusztán a rendelkezésünkre álló információk összegyűjtésével szeretnénk képet adni bolygónk és az emberiség jövőjéről.

Zöld
Csonttollú
(írta: Nagy Loránd István)

Összefoglaló
365 nap az MTSZ körül
A Magyar Természetjáró Szövetség történetében a 2014-es év mindenképpen kiemelkedő mérföldkőnek számít. Mi, a Turista Magazin szerkesztői sem unatkoztunk. Tudósítottunk számos turistaeseményről ugyanis egymást érték az átadások, az avatások, továbbá beszámoltunk új szolgáltatásokról, és rengeteg jó hírrel lephettük meg a természetjárás szerelmeseit. Tiszteletbeli elnökünk, Thuróczy Lajos is elismerte: valami tényleg történt, az ígéretek nem voltak üres szólamok. Cikkünkben most megkíséreljük csokorba szedni azokat a legszebb és legjelentősebb pillanatokat, amelyek híven tükrözik az elmúlt év jelentőségét.

Toplista
A természet ölelésében – 10 izgalmas ökoturisztikai látogatóközpont
(írta: Tóth Judit)
Aki igazán szereti a természetet, az nemcsak élvezni kívánja annak szépségeit, de minél többet is meg akar tudni róla. Számukra kínálnak remek lehetőséget az ökoturisztikai látogatóközpontok, amelyekből ma már egyre többet találhatunk országszerte.

Interjú
„Ördögi tánc volt a katasztrófa peremén” – A Kaiser
(írta: Somogyvári D. György)
Olimpiai bajnok. 25-szörös világkupagyőztes, minden esetben pályacsúccsal. Négyszer „tarolta” Kitzbühelt, melynek megnyerése nélkül egyetlen síelő sem vallhatja magát klasszisnak. Az 1970–80-as években felállított rekordjait csak nemrégen tudták túlszárnyalni a legújabb technikák alkalmazásával. Franz Klammer ma szűkebb hazája, Karintia téli világának arca. A „Kaiser” vagy „Klammer Express” becenéven ismert osztrák legenda a napokban Budapestre látogatott, ahol a Városligeti-tó szigetének teraszán beszélgettünk vele.

Téli Sportok
Minden, ami sí
(írta: Kaposi Zoltán)
„Hova megy síelni?” – kérdezi a szomszéd a liftben. „Ide, a kiserdőbe? De ott nincs is domb! Ja, hogy sífutó léc? Az másmilyen?” Ahogy a korábbi években, idén is megpróbálom elcsavarni pár ember fejét a lesiklástól a többi műfaj irányába, s remélem, sikerrel járok. Hiszen a léceket eredendően nem is lesiklásra, sportra kezdték el használni az emberek, hanem közlekedésre, mégpedig sík vidékeken. Síkon vagy domboson, hiszen valóban síkötésnek nevezhető szerkezetek hiányában a lécek irányítása, fékezése is bajos volt. A síszakágak kialakulásáról tavaly ilyenkor már írtunk, ezért most inkább az egyes szakágak sajátosságaiba ássuk bele magunkat.

Szabályok
Síelés biztonságosan
Minden síelőnek ismernie kell a sí-KRESZ-t, a sípályákon érvényes fő szabályokat. Az úgynevezett „FIS 10” az alpesi országokban a sípályák rendjének törvényerejű fenntartását szolgálja. A sí-KRESZ 10 fő szabályát a Nemzetközi Síszövetség állította össze.

Pályák
Síelj itthon!
Ha a síelés a kedvenc téli sportod, de nem akarsz messzire utazni, mazsolázgathatsz a legjobb magyarországi sípályák közül. Összeállításunkban a hazai síeléshez szeretnénk útmutatót nyújtani.

Gasztro
Csilis bab bográcsban, korianderes húsgombóccal
(írta: Csigó Zita)


Az MTSZ december-januári HÍRADÓ mellékletének tartalma

Átadták a Boldog Özséb-kilátót a Pilis-tetőn
In memoriam Padányi Lajos (1939–2014)
Kiránduláson a túravezetők – Aranyjelvényesek Lillafüreden
Tüskés Enndre-díjat kapott Baross Gábor
Megbeszélésre találkozott a KST és az MTSZ – Éves szlovák-magyar tanácskozás
Vítitúra-vezető tanfolyam – Evezz velünk!
Elkészült az Országos Kékkör arculata
Kelet-magyarországi vezetők tanácskozása
Ez történt anno – Kunos Gábor visszatekintése

MTSZ, Turista Magazin