mtszközpont, 2014-06-01 19:04
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A kunhalmok és földvárak évezredes sírhelyek, őrhelyek, lakhelyek, vadvirágos domboldalak, egykori templomok őrzői és hátborzongató legendák övezte rejtélyes objektumok az Alföldön. Mindig is izgatta a helyiek és utazók fantáziáját, hogyan keletkeztek és mit rejthetnek legbelül.
Tiszaalpári földvár
A
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság egy most induló uniós projekt keretében kunhalmok és földvárak rekonstrukcióját végzi. Megállítják a szakadó és balesetveszélyes partfalak omlását, megszüntetik az illegális hulladéklerakás nyomait, visszaszorítják az invazív növények további terjedését és gondoskodnak kultúrtörténeti és régészeti értékeink megmentéséről.
A legjobb horror írónak is becsületére válna az a legenda, amely az Érsekhalma határában található földvárhoz kapcsolódik. A hajósi svábok elátkozott vagy elvarázsolt hegynek hívták, és az a történet járta róla, hogy a hegy titkos kapuját csak úgy lehet kinyitni, ha egy hatéves gyermek kivájt szemeit dobják be a kulcslyukon. Akkor feltárul a hegy gyomra, és láthatóvá válik a belsejében lévő temérdek kincs.
A kutatók számára
az eddig vizsgált kunhalmok valóban kincsesbányának bizonyultak. Mint egy tortaszeletben a krém és tészta rétegek, úgy a halmok belsejében is láthatók a
különböző korok természeti és kultúrtörténeti lenyomatai. Egyes földvárak eltemetett rétegeiben jól vizsgálható az adott kor emberének háztartási hulladéka is, amiből következtetni lehet az egykor ott élők életmódjára és társadalmi berendezkedésére. A biológus, geológus és természetvédelmi szakemberek pedig egy-egy halom környezetének korábbi éghajlatáról, növényzetéről és vízviszonyairól is szerezhetnek információkat.
Rekonstruált Árpád kori falu Tiszaalpáron
Azok a kunhalmok és földvárak, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait, ma már ex-lege védettek, azaz
országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. Többségük
jelentős mértékben roncsolódott, melynek természeti okai is lehetnek, de javarészt emberi beavatkozás miatt kerültek veszélybe. Sokat közülük el- és beszántottak, anyagukat elhordták, a keletkezett bányagödröket pedig ma is illegális hulladéklerakónak használják. Ott, ahol természetes gyeptakarójukat feltörték, majd a terület intenzív használata megkezdődött, megtelepedtek az agresszívan terjedő gyomnövények is, melyek kiszorítják az eredeti, természetes előfordulású növényzetet és szinte felfalják a védett növényekkel teli domboldalakat.
Vaskúti halmok
A most induló projekt keretében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén
a Tiszaalpári földvárat,
Érsekhalma földvárát, a
Vaskúti halmokat, és a
Dunatetétleni Csárda-halmot állítják helyre.
Ahol szükséges, ott
megállítják a szakadó és balesetveszélyes partfalak omlását, megszüntetik szántóföldi művelésüket, felszámolják az illegális bányászat és hulladéklerakás nyomait, visszaszorítják az invazív növények terjedését, a beszántott területeket visszagyepesítik,
gondoskodnak a kultúrtörténeti és régészeti értékeik megmentéséről.
A helyreállított halmok lesznek
az első állomásai annak a Duna-Tisza közét behálózó tanösvény láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzik majd az összes, napjainkban még megőrzött kunhalmot és földvárat. A tanösvények a geocaching, GPS-es kincsvadász hálózathoz is csatlakoznak.
A projekt munkálatait várhatóan 2015. május 31-ig fejezik be.
Szöveg: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Az MTI híre alapján megjelent
Turista Magazin cikk.
