Adatok töltése folyamatban...
Adatok töltése folyamatban...
A természetjárás egyre népszerűbbé válásával egyidejűleg gyors ütemben létesültek, megszűntek, módosultak a jelzett utak is, így az úgynevezett turistaút kataszter, azaz nyilvántartási rendszer a jogi szabályozottság hiánya miatt elég hamar követhetetlenné vált. A napjainkban is fennálló helyzet orvoslására megoldást jelent a turistautak egységes szempontok szerinti, azonos minőségben, megfelelő szakértelemmel történő felmérése.
A Magyar Természetjáró Szövetség a jogszabályi rendezettség megteremtésével párhuzamosan azon dolgozik, hogy az országos turistaút hálózatot teljes egészében feltérképezze. Ezt a feladatot nyolc kiváló terepi szakember végzi - egy-két szélsőséges időjárású naptól eltekintve- egész évben. A csapat vezetőjével, Kovács Attilával készített interjúnkban közelebbi képet kaphatunk a turistautak felmérésének hasznos tudnivalóiról.
Miért van jelentősége a felmérésnek?
Kovács Attila: A turistautak nyilvántartásának elkészítése egyrészt törvényi előírás (2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 39/A§), másrészt minden további munka kiindulási alapja. Ezek alatt értem a nyilvános online térképfelületek létrehozását, a tematikus, nyomtatott térképek, kiadványok elkészítését, az útvonalak fenntartásának, felújításának a tervezését, fejlesztések és pályázatok támogatását, kimutatások készítését, jogi problémák megoldását és ide sorolom az adatszolgáltatást is.
De a hétköznapok túrázója is hasznát veszi a felmért adatoknak, ugyanis a pontos és ellenőrzött információk (hossz és magasság, útjelzések, útvonal geometria, útjellemzők, úttípusok,POI-k) segítik a túratervezést vagy szükség esetén (például útlezárás, terelés) alternatív útvonalak lehetőségei állnak a rendelkezésre. Meg kell említeni azt is, hogy a legfrissebb térképek úgyszintén a topológiailag ellenőrzött adatállomány alapján készülnek. Összefoglalva tehát a természetjárás szakmai és magánemberekből álló közösségének egyaránt hasznos a turistautak felmérése.
Mikor van szükség a felmérésre?
Mit jelent a turistaút felmérése?
Nagy pontosságú GPS készülékkel a turistaút nyomvonalát, a turistajelzéseket, az útjellemzőket és az úgynevezett POI-kat (Point of Interest), vagyis a túrázók számára érdekes, fontos helyeket, tereptárgyakat rögzítjük mindkét oldalon átlagban 50 méteres szélességben. Ez a távolság indokolt esetben változhat, például egy mezőn, ahol kevesebb a látnivaló, a 100 méterre lévő jellegzetes fát is bemérjük.
Ezen kívül fotókkal alátámasztott, írásos dokumentációt készítünk az út állapotáról, követhetőségéről és minden egyébről, ami valamilyen módon kapcsolódik a turistaúthoz és hasznos lehet a túrázóknak.
Milyen eszközökkel végzitek a munkátokat?
A felmérést Spectra Precision SP60 GNSS vevővel (fej-egység), ProMark 120, SOUTH S720-, valamint Handheld Nautiz X8 kézi adatgyűjtő készülékekkel (kontroller) végezzük. A fotódokumentációhoz Olympus TG5 fényképezőgépet használunk. Ezen kívül a hátizsákunkban vannak a tartalék akkumulátorok és a túrázókra egyébként is jellemző felszerelések: esőkabát, esőnadrág, meleg pulóver, víz, lámpa, télen termosz, elsősegély felszerelés és ennivaló.
Mi történik a felmért infókkal?
A felmérés után közvetlenül, akár már a terepről egy digitális alaptérképre továbbítjuk az adatokat. Ennek jelentősége, hogy azonnal látjuk és így ellenőrizni tudjuk a bemért POI-kat és nyomvonalakat. Az ArcMap szoftverrel történő feldolgozás után közvetlenül hasznosítható információk állnak a rendelkezésünkre, amelyek elsődlegesen az MTSZ turistaút kataszteri adatbázisát bővítik, de egyéb digitális felületeken is hasznosíthatóak.
Bármilyen időjárási körülmény között el tudjátok végezni a munkátokat?
Elvileg igen, de mínusz 10 fokban már nem igazán. Egyrészt kesztyűben nem könnyű kezelni a készülékeket, másrészt hidegben az akkumulátorok teljesítménye is nagyon lecsökken. A felszerelés ugyan bírná, de a szakadó vagy több napos esőzés sem garantálja a pontos eredményt. Ennek egész egyszerű emberi tényező az oka: pocsolyákat kerülgetve, sárban csúszkálva lehetetlenség jó munkát végezni.
Hogy néz ki az MTSZ digitális turistaút felmérésének fejlődéstörténete?
A GPS technológia hétköznapivá válásával párhuzamosan Magyarországon 2003-ban indult el az első, kifejezetten a turisták igényeit kiszolgáló internetes térkép felület a turistautak.hu („tuhu”). Ide, majd az utóbbi években már a tuhu szerepét is átvállaló, sőt meghaladó OSM térképekre az évek folyamán rendkívüli mennyiségű közösségi adat került föl.
Ennek ellenére, amikor 2013-ban az MTSZ elkezdte az Országos Kékkör fejlesztését és megújítását, azzal a problémával szembesültünk, hogy ezek a térképek nem elegendőek a projektben vállalt feladatok elvégzéséhez. Így a mainál még kissé kezdetlegesebb eszközökkel, pár hónap leforgása alatt felmértük a három kék jelzésű útvonalat. Ez volt az első, teljes és egységes Országos Kékkör felmérés.
Azóta rengeteg előrelépés történt mind technikai, mind szakmai színvonalon. A kezdetben 4 fős felmérő csapat mára 8 főre gyarapodott, ami 2019-ben lehetőséget adott például az Alföldi Kéktúra már nagyon aktuális új igazolófüzetének kiadásához szükséges gyors újramérésre.
Új mérőműszereink, a felhasznált szoftverek továbbfejlesztése pontosabb és hatékonyabb munkát tesz lehetővé, mint 2013-ban. Ezzel párhuzamosan fontos megemlíteni, hogy az MTSZ térinformatikai csapata magas szakmai színvonalon dolgozza föl és hasznosítja a tőlünk beérkezett adatokat.
Hogyan lesz valakiből felmérő?
Alapkövetelmény a nehéz terepi körülmények közötti pontos munkavégzés képessége, fizikai rátermettség, a heti 60-80 km gyaloglás képessége, az átlag feletti tájékozódó képesség, a magabiztos térképolvasás, a térképi jelek és a turistaút jelzésrendszer ismerete, a fényképezésben, a GPS technológiában, térinformatikában való jártasság és műszaki érzék. Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a felmérő érzelmileg is kötődjön a gyalogos túrázáshoz, nem utolsósorban az Országos Kéktúrához. Nem véletlen, hogy a felmérők közül szinte mindenki a „kéktúráról érkezett”.
Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a munkakörnek?
Talán elég egyértelmű, hogy ez a világ legjobb munkája. A heti három terepi munkanap a szabadban és a jó levegőn, ennek során Magyarország átlagon felüli megismerése, valóban ideális. Ugyanakkor a felmérőnek sárban, fagyban, esőben, vagy éppen 40 fokban, sok-sok apró léggyel a szem körül, szúnyogokkal, kullancsokkal, kullancslegyekkel hadakozva is menni kell. A legfárasztóbb és legnehezebb része a munkának mégis a monitor előtti töltött idő: ugyanis minden egyes felmért órához legalább ugyanannyi, de inkább több utófeldolgozás és jelentős mennyiségű adminisztráció is kapcsolódik. Ez sokszor megterhelőbb, mint a sarat dagasztani.
MTSZ Országos Központ
