Aki az utóbbi 10-20 évben túrázott a Kőszegi- vagy Soproni-hegységben, az egykori vasfüggöny közelében, az érdekes dolgot láthatott, ha nyitott szemmel járt.
Németh Imre (Kunos Gábor), 2013-01-22 16:11
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Az egykori műszaki zár és nyomsáv helyén fehértörzsű nyírfák sokasága sorakozik, kijelölve a gyászos emlékű határzár helyét. Ilyen gondosak és figyelmesek az erdészek? Nem, a megoldás sokkal egyszerűbb. Járjunk utána!
A határsértők nyomainak azonosítására egy növényzettől megtisztított, elegyengetett, elgereblyézett több méter széles földsáv szolgált az osztrák-magyar határ innenső oldalán, a nyomsáv. Mikor a vasfüggöny „széjjelszakadt”, akkor ez a műszaki zárral együtt felszámolásra került. Hogy is volt ez? Kezdetben vala az elsőgenerációs vasfüggöny, ami egy aknamező volt, két szögesdrót-kerítés között. Az 56-os forradalom után a modernizált aknazár mellett felgereblyézett nyomsáv is volt. Az aknák helyettesítésére egy S-100 jelzésű szovjet elektronikus jelzőrendszert telepítettek. A senki földjét jelző nyomsáv ekkor is létezett ott, ahol most a nyírfák virulnak.
A nyírfák „r-stratégista” növények, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló élőhelyet (legyen az akár egykori határőrizeti nyomsáv), igen gyorsan meghódítják viszonylag egynemű állományukkal, s majd a nyírek elpusztulása után alakulhat csak ki idővel, a helyi környezeti adottságoknak megfelelő, hosszabb távon fennmaradó úgynevezett zárótársulás (klimax). A nyírfák megtelepedését csak elősegítette az erősen savanyú talaj, amit a Soproni-hegység szilikátokban gazdag, többnyire metamorf kőzetei és a sok csapadék határoznak meg.
A nyír fája a puha, gyorsan ég, sok hamut és kevés meleget ad. Faanyaga könnyen munkálható, de nem tartós. Viaszos, fényes-fehér kéreghéja igen könnyen gyullad, így tűzgyújtáshoz ideális. Igen dekoratív fa.
Túráink során, ha nyírfákkal találkozunk, akkor ott nagy valószínűséggel a talaj kémhatása savas, savanyú. Ezért gyakoribb az Őrség vagy Hanság kisavanyodott talajú tájain, a Zemplén kvarcban gazdag kőzetein (andezit, riolit, trachit), vagy a Nyírség (!) savanyú homokján. Mivel nem tűrik a beárnyékolást, helyüket előbb-utóbb magasabb termetű, hosszabb életű fák veszik át. Javaslom, siessenek a nyugati határra gyönyörködni a szépségben, mert a nyírfák rövid élettartamú fák!
