Nyolc év után távozott a gyalogtúra szakág titkára

„Szakmai alapok nélkül szinte elképzelhetetlen jól végezi a munkánkat. Kezdeném a kéktúrázással. Ha 2009. március 15-én – az első kéktúrás napomon - nem szembesültem volna azzal, hogy milyen csalódottságot jelent egy hiányzó bélyegző, ha nem tapasztaltam volna meg a túrázás nehézségeit kisgyerekekkel, ha nem tudnám, hogy időnként mekkora logisztikai kihívásokat rejt magában a kéktúrázás, akkor nem tudnék együtt érezni azokkal, aki a felsorolt problémák valamelyikével találkoznak és valószínűleg megoldásokat sem tudnék javasolni, kivitelezni.

Hogy folytassam a sort, a túravezetői – legyen szó gyalogosról, kerékpárosról, vagy víziről – és az útjelző-vezető képzés megszerzése a klasszikus természetjárás alapfogalmait, tudnivalóit mélyítik el, csiszolják a problémamegoldó készséget és a természetjáró gondolkodásmódot. Nemcsak magánemberként érzem a hasznosságát a megszerzett tudásnak, hanem szakági titkárként is magabiztosan állok bele szakmai kérdésekbe, beszélgetésekbe. Kompetensnek érzem magam a természetjáráshoz. Zárójelben megjegyezném, hogy olykor nem árt felismerni a saját korlátainkat, mint ahogy velem is történt a vízi túravezetői képzésen. Tudom, hogy nem lennék jó benne, így pont elég, ha az alapokat ismerem.”