Pilisi Parkerdő Zrt. sajtóközleménye

Az eddigi közös munkát bővítő együttműködés célja a kivételes élővilágot őrző területek jó állapotát megóvó gazdálkodás fenntartása, az ott élő fajok megfigyelése, valamint a környezeti nevelés és a turisztika összehangolt megszervezése.

A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság évek óta hatékonyan és kölcsönösen működik együtt a védett és fokozottan védett, valamint az európai jelentőségű védett területek kezelésében. Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatója és Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója június 18-án a minden évben szokásos Szénások Európa Diplomás terület kezeléséről szóló együttműködés aláírása mellett a Pilis Bioszféra Rezervátum közös teendőivel kapcsolatban is megegyezett.

Az világszinten 1976-ban, az UNESCO kezdeményezésére elindított bioszféra-rezervátum hálózatnak a modern világ egyik legfontosabb kérdésére kell választ adnia: hogyan lehet összeegyeztetni a biodiverzitás és a biológiai erőforrások megőrzését azok fenntartható használatával? 1981-ben Magyarországon ötödikként a feladat gyakorlati megvalósítására jött létre az egész Pilis és Visegrádi-hegység területét magában foglaló Pilis Bioszféra Rezervátum Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság vezérigazgatójának kezdeményezésére. A Pilisre a választás kiemelt többfunkciós (védelmi, gazdasági, közjóléti) jellege miatt esett. A terület olyan fajoknak ad otthont, mint a fokozottan védett magyarföldi husáng, a fűrészeslábú szöcske vagy a pannon gyík.

A Bioszféra Rezervátum területe a magyarországi természetjárás bölcsője, kedvelt kirándulóhely, a társadalmi igényeket figyelembe véve vált a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás bevezetésének színterévé. Az itt folyó gazdálkodás a fenntarthatóság legtágabb értelmezését ülteti a gyakorlatba a jövő generációinak érdekében. Az alkalmazott döntéshozatali mechanizmusok és a munkák technológiai kivitelezése (döntés, faanyagmozgatás, feltáró hálózat kialakítás) során a természeti értékek megőrzése kiemelt szempont. A rezervátum területén lévő erdészeti bemutató területen évente mintegy 100 szakember fordul meg. A fiatal korosztály szemléletformálása, környezeti nevelése a Parkerdő idén 25 éves Madas László Erdészeti Erdei Iskolájában és a Nemzeti Park esztergomi oktatóközpontjában gyakorlati tapasztalatokra támaszkodva folyik.

A Bioszféra Rezervátum területén a „Parkerdő Természetesen” program keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. eddig is több, mint 370 millió forintot fordított aktív természetvédelmi munkákra, mint például vizes élőhely létrehozás, invazív fafaj visszaszorítás, erdőszerkezet átalakítás, erdei iskola fejlesztés vagy a magyarföldi husáng élőhelyvédelme. A keret megállapodás írásba foglalja, hogy a két szervezet folyamatos együttműködésével biztosítja a bioszféra rezervátum biológiai sokféleségének, fajainak, élőhelyeinek megőrzését. Fontos közös feladat a fajok folyamatos állapotfelmérése, a látogatói létszám megállapítása, a közjóléti létesítmények fenntartása és felülvizsgálata, az országjelentések közös elkészítése és a szakmai rendezvényeken való közös részvétel.

Az eddigi tapasztalatok alapján és az integrált természetvédelmi szemléletet alkalmazó erdőgazdálkodás kiterjesztése érdekében a Parkerdő Természetvédelmi Szabályzatot létesít, amelyben a Nemzeti Park Igazgatóság szakértői közreműködnek.

Az Európai Unió által létrehozott Európa Tanács hazánkban összesen három területet díjazott Európa Diplomával, ezek egyike a Budai tájvédelmi körzethez tartozó Szénás-hegycsoport. A terület a pilisi len és más jégkorszaki maradványfajok élőhelye, európai jelentőségű védett terület. A Parkerdő a tájidegen fenyvesek átalakításával és a vadállomány szabályozásával segít a természet megőrzésében, emellett a környezeti nevelésre, a vadvédelmi kerítés karbantartására és a növényzet változásának felmérésére 2013-ban 1,8 millió forintot fordít, amelyből 1,7 millió forintot ad át a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság részére.

(Forrás: parkerdo.hu)