mtszközpont, 2017-08-27 09:43
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
A Molnár család szervezésében erdei pihenőt avattak Molnár István erdőmérnök emlékére a Mecsekben. Molnár István - többek között - az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Helyi Csoportjának, 1955-ös alapításának idején és az azt követő 20 évben, titkára volt. Halálának 10. évfordulóján természetjáróként is emlékeztek rá az emlékhely átadásakor.
A pihenő a leszármazottak munkájával és költségén létesült. Megtalálható a Mecsekháti út (ma Melegmányi út) mentén, Lapist északi irányba elhagyva 400 métert haladva jobb kéz felöl. (Az
OSM turistatérképén a S+ jelzés keleti-délkeleti letérésénél.)
Az OEE publikálta a
meghívót.
Az avatásról készült
beszámolót némi késéssel, de megjelentetjük.
EMLÉKKŐ AVATÁS
A természet és a Mecsek szeretők csak egyszerűen Pista bácsinak (Molnár István) szólították, aki jellegzetesen egyszerű öltözékében, kalapjában évtizedekig járta a Mecsek turistaútjait, és azon fáradozott, hogy minél több emberrel szerettesse meg a Mecseket.
1918. november 20-án született a felvidéki Nyitrán, ahonnan rövidesen szeretett városába Pécsre került. Gimnáziumi tanulmányait a pécsi Pius Gimnáziumba végezte amelynek szellemisége élete végéig végigkísérte.
Erdőmérnöki oklevelét 1942-ben Sopronban szerezte meg. Az egyetemmel és annak oktatóival, professzoraival szoros kapcsolatot tartott. Több alkalommal mecseki tanulmány utat vezetett a hallgatóknak.
Erdőmérnöki munkáját 1942-ben Nagybányán és Zilachon kezdte. Majd 1942-ben katonai szolgálatra vonult be. A háború után 1947-ig orosz hadifogságban volt mely lelkét megtörte, de a munkakedvét nem vette el. Hazatérése után a pécsváradi, majd a zobákpusztai erdészetnél, 1950-től az árpádtetői erdészetnél dolgozott.
Nyugállományba vonulásáig a Mecseki Erdészet munkatársa volt, különböző területeket ellátva. Nyugdíjazásakor „Kiváló Munkájáért” miniszteri dicséretben részesült.
Széleskörű társadalmi tevékenységet végzett.
1954-től 20 éven át OEE Baranyai Csoportjának volt a titkára. 1958-ban sikeresen szervezte meg a hagyományos Erdészeti Vándorgyűlést.
Már
az 1970-es évektől foglalkozott az erdők közjóléti szerepével, az erdők sokrétű hasznosíthatóságával a kulturált pihenés érdekében. Szorgalmazta a pihenőhelyek kialakítását, a turistautak fejlesztését.
A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség és a Mecsek Egyesület tagjaként
a mecseki turistautak egyik kijelölője és építője volt. Ismerte a Mecseket, mint a tenyerét. 12 éven át lektorálta a Mecsek térképet a Cartografia vállalat felkérésére.
Többedmagával 1987-re
összeállította a Mecsek forrásainak kataszterét, mely több mint 400 forrás, kút, csorgó helyét rögzíti.
1974-ben a megalakult MME alapító tagjaként összeállította Baranya madárvilágának bibliográfiáját, melyhez személyes feljegyzésein kívül összegyűjtötte a nyomtatásban megjelent valamennyi baranyai madáradatot. Részvett az Európai rendszeres madármegfigyelő monitoring programban.
Természetszeretete motiválta az emberekhez való viszonyát is, sok barátja volt. Munkáját becsületesen, önzetlenül végezte. Családját, szüleit, testvéreit mély szeretettel óvta, védte.
Hitét is a természetszeretete vezérelte, a Mecsek erdőit tartotta Isten legszebb templomának.
Halálának 10. évfordulóján emlékét megőrizve álljon itt ez a pihenő.
További képek
Fogadjátok szeretettel.
Forrás: Baranya megyei Természetbarát Szövetség
