Természetjáró arcképcsarnok

Thirring Gusztáv Dr. (1861-1941)

magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója

Földrajz és természetrajz szakos tanári tanulmányait Budapesten végezte, szakmai előrehaladása mégis a Statisztikai Hivatalban teljesedett ki, ahol közel három évtizedet töltött el - ebből kettőt igazgatóként.

A Magyar Földrajzi Társaságnak 63 évig volt tagja, utóbb titkára, majd 1914-től alelnöke. 1897-ben a demográfia egyetemi magántanára, 1906-ban rendkívüli tanára lett. Több akadémiai és állami kitüntetésben részesült. A szülői házból hozta magával a természet szeretetét. Téry Ödönnel közösen élesztette újra a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát, részt vett a Magyar Turista Egyesület megalakításában (1888).

Hét évig szerkesztette a Turisták Lapját, később munkatársa volt a Turistaság és Alpinizmusnak is. A Magyar Turista Szövetség megalakulásakor (1913) annak ügyvezető alelnöke lett, 1918-1923 között elnöke, majd tiszteletbeli elnökké választották.

Elképesztően gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki, elsősorban hazai tájaink kalauzai, az úgynevezett Thirring-Vigyázó (Vigyázó János) kalauzok által vált ismertté a turistairodalomban. 1890-ben Jankó Jánossal összeállította a Magyar Földrajzi Társaság Könyv- és Térképtárának címjegyzékét. A Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja, majd alelnöke volt. Munkatársa volt a Pallas Lexikonnak is.

Nevét a Thirring-szikla őrizte meg a Pilis-hegységben. A sziklán tábla emlékezik meg nevéről.

Téry Ödön Dr. (1856-1917)

orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója

Orvosi tanulmányait Budapesten végezte. 1880. novemberében Selmecbányára került és a város közelében vállalt bányász orvosi állást. 1884-ben Budapestre költözött, a belügyminisztérium tanácsosa lett, majd a következő években a hazai turistamozgalom vezéregyéniségévé vált.

Kora ifjúságában már járta a hegyeket. A turizmus egyik legaktívabb szervezője volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) 1877-ben közgyűlésén választmányi tagnak választotta meg. Alig másfél év múlva 1882-ben megalakult az MKE Szittnya Osztálya, melynek ő volt az ügyvivő elnöke.


A Budai-hegységet rendszeresen járta, alapos ismerőjévé vált és lassan kialakult körülötte egy állandó túrázó társaság. 1888-ban Thirring Gusztávval megalapították az MKE Budapesti Osztályát, melynek Téry Ödön ügyvivő alelnöke lett, majd közös munkájuk újabb gyümölcse volt az 1889 februárjában elindult Turisták Lapja. Téry Ödön 21 évig szerkesztette a lapot, melyben számtalan cikket és ismertetést írt.


1890-ben, amikor a Magyarországi Kárpát Egyesület közgyűlése nem fogadta el a fővárosiak azon indítványát, hogy az MKE székhelyét Budapestre tegyék, a Budapesti Osztály önállósult. Így 1891 szeptember 29-én megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület, melynek ügyvezető alelnöke lett. Óriási energiával fogott az új egyesület fejlesztéséhez és kitartó munkájának eredményeként 1898. június 5-én felavatták az első (fa) menedékházat Dobogókőn. Fáradhatatlan tátrai munkásságát a szepesi Öt-tó katlanában felépített, róla elnevezett Téry-menedékház koronázta, melyet 1899. augusztus 21-én nyitottak meg.


MTSZ Országos Központ

A sorozat eddig megjelent részeit a linkekre kattintás után találjátok:

1.rész
2.rész
3.rész
4.rész