Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Jász Gézát és Fischer Miklóst ismerhetitek meg.
Jász Géza (1863-1937)
-jogász, bölcseleti író
A Magyar Turista Egyesület (MTE) alelnöke volt. Már kora ifjúságában bekapcsolódott a turista mozgalomba. Az MTE Budapesti Osztálya választmányának és az MTE központi választmányának tagja, majd 1920-tól haláláig alelnök. Főleg szervezés terén szerzett érdemeket s az MTE számos vidéki osztályának a megalakításában tevékeny vett részt. Hosszú éveken át rendezte az MTE előadásait és irodalmi munkásságának nagy része is a Turisták Lapjában jelent meg.
1923-1932 a Magyar Turista Szövetségnek 1923-1932 tanácstagja volt. Nagy szerepet játszott más sportágak életében is. A Magyar Labdarúgók Szövetségnek 1901-ben elnöke, a Magyar Torna Egyletek Szövetségnek 1896-1906-ig főtitkára, a Budapesti Torna Clubnak 1908-ban alelnöke s a Magyar Futball Klub elnöke volt 1896-1906-ban.
Fischer Miklós (1855-1930)
-pedagógus
Szülővárosában Eperjesen 1875-ben érettségizett, felsőfokú tanulmányait Budapesten fejezte be tanárként 1879-ben. 1880-ban az iglói evangélikus gimnázium matematika-fizika tanára, később igazgatója lett.
A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) a központi választmány tagja, majd alelnöke később tiszteletbeli elnöke volt. Nevéhez fűződik az MKE Iglói Osztály alapítása. Az MTSZ társelnökeként is tevékenykedett 1913-1920 között. Sokéves és kiterjedt munkásságával jelentősen hozzájárult az MKE működéséhez, általában a tátrai és szepességi turizmus fejlődéséhez, pl. a tátrai menedékházak (Sziléziai-ház) és utak építéséhez, tudományos felkutatásához, topográfiai felméréséhez, bel- és külföldön való megismertetéséhez.
Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában, a túrák során az ösvényeket javították és jelzésekkel látták el. Jelentősen hozzájárult a poprádi Kárpát Múzeum megépítéséhez és különösen könyvtára fejlesztéséhez. A tátrai mentő- és hegyivezető-szolgálat át- és újraszervezésében is részt vett. Ő rendezte az MKE milleneumi kiállítását és az MKE 1896. augusztus 18-án tartott ünnepélyét, melyen a Gerlachfalvi-csúcson emléktáblát helyeztek el. Az elnökség nevében ő tette az indítványt, hogy Magyarország legmagasabb csúcsa Ferenc József csúcsnak neveztessék. Kulturális téren szerzett érdemei elismeréséül 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Az MKE ötvenedik évfordulóján annak addigi történetéről egy vázlatot írt: Fünfzig Jahre. Geschichtlichter Rückblick auf die fünfzigjahrige Vergangenheit des Karpathenvereines, (Turistik und Alpinismus 3, 1922-23, 3. szám). 1911-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választották, 1919-ben pedig tiszteletbeli elnökévé.
A sorozat eddig megjelent részei:
1. rész
2. rész
3. rész
4. rész
5. rész