1. rész
mtszközpont, 2020-12-21 14:59
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Gábor Ignác
1868-ban született a híres irodalomtörténész és műfordító. Tanulmányait Budapesten és Párizsban folytatta. Nevéhez fűződik többek között az óizlandi Edda dalok, valamint számos héber, francia, olasz és szanszkrit nyelven írt művek fordítása. Az irodalomtudomány területén végzett munkássága mellett a XX. század elején fiúnevelő intézetet hozott létre.
Halálának 75. évfordulója alkalmából mi természetjárók is tisztelettel emlékezünk Gábor Ignácra.
Ő hívta életre 1909-ben a vándordiák mozgalmat, egészen pontosan a Vándordiák Egyesületet, amelynek vezetője volt öt évig. Ezzel egyidejűleg a szervezet fennállásának ötödik évében kiadásra került a Vándordiák Évkönyv, amelynek a szerkesztőjét is köszönthetjük személyében.
A nyári szünetben szervezett, több csoportban induló kéthetes vándortúrák létszáma rendszerint meghaladta a huszonöt főt. Bejárták a Felvidéket, eljutottak Szombathelytől a Tátráig, a Murányi-fennsíktól Esztergomig, Gömörtől Losoncig, Révből a Vaskohig vagy Besztercebányáról Trencsénig.
Gábor Ignác tűpontosan megfogalmazta az ízig-vérig turista élmény lényegét: ..."A diákvándorlás kitűnő tornaoktató, elsőrendű földrajz és természetrajz tanár. Kiválóan tanítja a fizikát, a kémiát, az ipart, a technikát, a társadalomtudományt, a gazdászatot, az emberi együttműködést, a szolidaritást, a kölcsönös segítés elvét."
Az első világháború kitörésével a Vándordiák Egyesület feloszlott és a későbbiekben már nem került sor az újraszervezésére. Gábor Ignác 1945. január 10-én a nyilasterror áldozata lett.
A Magyar Természetjáró Szövetség Gábor Ignácról elnevezett kitüntetéssel jutalmazza az arra érdemes, kimagasló ifjúság (utánpótlás) nevelési tevékenységet végző személyeket.
Kaán Károly
A XX. század legnagyobb erdésze kereskedőcsaládban született Nagykanizsán 1867. július 12-én. A széles látókörű, tanult, több nyelven beszélő szülők és nagyszülők megalapozták Kaán Károly egész életére jellemző tudásszomját, ami a kitartásával és szorgalmával párosulva a szakmai létra legmagasabb fokáig segítette. Az édesapa korai elvesztése miatt a család anyagi helyzete megingott, ám az édesanya, Thenn Anna Mária minden nehézség ellenére kitartóan taníttatta gyermekeit. Kaán Károly a nagykanizsai piarista gimnázium után a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatta tanulmányait, nagybátyja, Krug József ösztönzésére, aki megszerettette vele az erdőt és a természetjárást.
.jpg)
Gyakornoki ideje a Besztercebányai Erdőigazgatóságon telt, ahonnan elindult a szakmai élet csúcsa felé: gyakornokból erdészjelölt lett, majd erdész, főerdész végül erdőmester. A hazai tanulmányok mellett egy évet a Karlsruhei Műszaki Egyetemen töltött állami ösztöndíjjal. Ez idő alatt nemcsak szakmai ismereteit és német nyelvtudását tökéletesítette, hanem Baden-Schwarzland, Würtenberg, Bajorország, Svájc, Ausztria, Galícia és Bukovina erdőgazdaságaiban is gyűjtötte a tapasztalatokat.
Eltökélt szándéka volt, hogy a külföldön erdőgazdálkodási szabályozásra, erdő- és természetvédelemre látott mintákat idehaza is hasznosítsa. Rá jellemző módon a szándékot és a gondolatot tettek követték. Kitartó és lelkes munkájának köszönhetően 1935-ben elkészült a második erdőtörvény, amely egyben az első természetvédelmi törvény is, és rendelkezik a területi és természeti értékek védelméről.
Ezen túlmenően Kaán Károly vezetésével került kidolgozásra az alföld erdőtelepítésére irányuló törvény, amely alapján a munkaterv ugyan elkészült, a gyakorlati kivitelezés azonban elenyésző sikerrel zárult.
.jpg)
A hazafias gondolkodású és széles látókörű erdőmesterből az évek előrehaladtával főosztályvezető, kormánybiztos majd államtitkár lett. Nyugdíjas éveiben gyakorlati irányító tevékenységet nem végzett, idejét irodalmi munkásságának szentelte. Szabadidejét feleségével, három gyermekével és unokáival töltötte.
1940. január 28-án hunyt el. A sokoldalú erdőmérnök, akadémikus, gazdaságpolitikus emlékét utcatáblák, szobrok, emléktáblák őrzik országszerte. A Bükkben és az Apátkúti-völgyben a róla elnevezett forrásokkal találkozhatunk túrázás során, a Szent György-hegyi turistaház és a Nagy-Hárs-hegyi kilátó is az ő nevét viseli.
MTSZ Országos Központ
