2024. május 17., péntek - Paszkál
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

9. rész
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

Havonta jelentkező sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal báró dr. Eötvös Lorándot és Róth Mártont ismerhetitek meg.




 

Eötvös Loránd dr. báró (1870 - 1950)


 

 
 

Eötvös József író és kultúrpolitikus fia, nagyhírű tudós, az MTA elnöke, egyetemi tanár, művelődési miniszter (1895), a főrendiház tagja, az Eötvös-inga feltalálója, kitűnő hegymászó.

 

 

Pesten a piarista gimnáziumba járt. A heidelbergi egyetemen folytatta tanulmányait, s 1870-ben doktorátust szerzett. Közben sokfelé utazott Nyugat-Európában. 1871-től a pesti egyetemen tanított fizikát, majd 1878-tól (Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után) a kísérleti fizikai tanszék vezetője lett. 1891-1892-ben az egyetem rektora, 1899-1905 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A gravitációs erő térbeli változásának mérésére szolgáló torziós ingájával vált világhírűvé. Érzékenysége alkalmassá teszi arra, hogy a földfelszín alatti viszonyokra következtessünk. A gravitációs és tehetetlen tömeg azonosságát 1909-ben akkora pontossággal (1:200000) állapította meg, hogy azt csak 1986-ban sikerült túlszárnyalni. Az általános relativitáselmélet megalkotásánál Einstein rá hivatkozott. Ismertebb eredménye még a felületi feszültségre vonatkozó Eötvös-törvény. Lóczy Lajossal részt vett a Balaton tudományos kutatásában.

 

 

Korának egyik legismertebb hegymászójaként az Alpokban és a Dolomitokban több hegycsúcs első megmászása fűződik a nevéhez. A magas hegyek iránti szeretetét leányaiba - Rolanda és Ilona - is beoltotta, akik első hegymászói voltak a Tofana de Roces és a Grohmanspitze d. falának.

 

 

Nagy tekintélyét felhasználva őt választották meg az 1891-ben alakult Magyar Turista Egyesület elnökének, ezt a tisztséget nyolc éven át töltötte be (1891-1899), majd az egyesület tiszteletbeli tagja lett. A Magyar Tanítók Turista Egyesülete tiszteletbeli elnöke.

 

 

Emlékét a hegyek között a Cadin Cima Eötvös (2837 m) csúcsa és a a Via Tofana Eötvös őrzi, Dobogókőn a Turista Múzeumként működő első turistaház, és az MTE kőháza valamint a Ság-hegy is.

 

 

Róth Márton (1841 -1917)




 

Késmárkon járt általános iskolába és gimnáziumba, 1860-ban érettségizett. 1865-ben letette a tanári vizsgát és ezután öt évig nevelősködött. 1870-1909 között az iglói gimnázium latin, német és történelem tanára. Szelídlelkű, szerény, puritán ember, az iglói társadalmi élet aktív tagja volt: az iglói evangélikus egyházközösség presbitériumában, alelnöke a középiskolai tanáregyesület szepesi körében, tiszteletbeli tagja a Szepesi Tanítóegyesületben. Nagy része volt a Szepesi Szeretetház megalapításában.

1875-től az MKE vezetőségének, 1878-tól az MKE Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja egészen haláláig. Több éven keresztül az MKE Iglói osztályának alelnöke, a Hernád áttörés feltárója, ismertetője. A poprádi Kárpát Múzeum nagyérdemű munkatársa.

1858-ban feljutott egy társával a Fehér-tavi-csúcsra a Karó-tó felől. Neve megmaradt a magas-tátrai Róth Márton-csúcs és a Hernád-áttörés és környékén (Szlovák paradicsom) Róth Márton-gugyor elnevezésében.

Turizmussal foglalkozó cikkei mellett az MKE Évkönyvekben megjelent, említésre méltó írásai:

  • 1877. Höhenverzeichniss einiger Punkte in der Zips, a magasságmérésről
  • 1888. Temperaturbeobachtungen eines Hochtouristen, hőmérséklet megfigyelések
  • 1891. Beiträge zur Nomenklatur der Hohen Tátra, a tátrai helynevekről.

 

MTSZ Országos Központ
fotó:wikipédia

 

 

A sorozat eddig megjelent részeit itt olvashatjátok:

  1. rész (Kaán Károly és Gábor Ignác)
  2. rész (Dalmady Zoltán és Vigyázó János)
  3. rész (Hanák Kolos és dr. Zsitvay Tibor)
  4. rész (dr. Balogh Ernő és Dornyai Béla)
  5.  rész (Dr. Thirring Gusztás és Dr. Téry Ödön)
  6. rész (Jász Géza és Fischer Miklós)
  7. rész (Czárán Gyula és Dr. Pápa Miklós)
  8. rész (dr. Cholnoky Jenő és dr. Stömpl Gábor)

 

Cikk első megjelenése: 2020-12-21 15:25
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 5 173 regisztrált felhasználó
  • 2 483 hírlevél előfizető
  • 356 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 139 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 0 esemény
  • 3 150 megjelent cikk, hír
  • 271 belső oldal
  • 2 297 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter