2024. december 25., szerda - Eugénia
Magyar Természetjáró Szövetség
mtsz.org »Cikkek
Magyar Természetjáró Szövetség

Természetjáró arcképcsarnok

10.rész
Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.

Sorozatunkban olyan személyeket mutatunk be nektek, akiknek a természetjárásban végzett tevékenysége szót és figyelmet érdemel napjainkban is. Ez alkalommal Petrik Lajost és Hajts Bélát ismerhetitek meg.

Petrik Lajos (1851-1932)



 

-turista, hegymászó, fényképész, vegyész


A budapesti Felső Ipariskola kémiai technológia tanára és igazgatója, a budapesti Iparművészeti múzeum főgondnoka, királyi tanácsos, több magas kitüntetést kapott. A műegyetemet Grazban végezte el, kerámiai kutatásokkal foglalkozott.

1891. július 28-án Faith Mátyás és Faith István szepesi hegyivezetőkkel elvégezte a Karbunkulus-torony második megmászását - ezt a megmászást akkoriban az elsőnek vélték és Petrik így is írta le a A Karbunkulus-torony első megmászása, (Turisták Lapja 1892. 1. szám) című cikkben. Valójában a Karbunkulus-toronyra elsőként Sieczka Maciej hegyivezető jutott fel már 1880 körül.

Szenvedélyes fényképész volt, cikkeit saját felvételeivel illusztrálta. A Tengerszem-csúcsról és a Krivánról széthúzható, a Lomnici-csúcsról egyszerű panorámaképet készített.

Az MTE tisztségviselője volt: 1893-1894 között az MTE Budapesti Osztály választmányának tagja, 1895-1905 között alelnöke, az MTE választmányának tagja 1896-1910 között. 1895-1909 között a Turisták Lapja egyik szerkesztője.

Több tátrai hágó és völgyátjáró helyét tisztázta, a Sedilko és Suchavoda hágók első átmászója és névadója, a Furkota- és Spara-hágó feltárója.

A hegyekbe többnyire egyedül járt, néha hegyivezetők kíséretében, különösen a stólai Rusznák Andrást kedvelte. Az első tátrai amatőr fényképészek közé tartozott, a Tátra nehezebben elérhető részeit is fényképezte. Neve a tátrai hely nevekben a Közép-orom csoportjában a Petrik-csúcs és Petrik-csorba helynévben maradt meg. A Magas-Tátra mellett bejárta a Déli-Kárpátokat, Retyezátot, Paringot, Fogarasi-havasokat és az Alpokat is.

 

Hajts Béla (1872-1926)

-tanár, turista, az MKE Iglói Osztályának elnöke

1893-ban lépett tanügyi pályára, s 1894-től az iglói fiúiskola tanítója volt. A Magyarországi Kárpát Egyesület Iglói Osztályának vezetését dr. Róth Márton halála után, 1918-ban vette át, s úgy e szervezet, mint a szepesi turista élet irányítása alatt élte fénykorát.

Igló környéke, a Hernádszoros, a Menedékkő (Lapis Refugii) és a Glac szurdokvölgyek voltak legkedveltebb területei. Igló környékét illetően ő honosította meg a Paradicsom nevet  (mai nevén Slovenský raj).

Feltárta a Kiszel szépségeit azáltal, hogy a Kápolnánál, a Meszlény- és Karoliny-vízeséseknél az Iglói Osztály tagjainak közreműködésével előbb fa-, később vaslétrákat és átjárókat készített (ezek a Kassa-Oderbergi – mai neve Bohumín – vasút iglói állomása műhelyében készültek).

A Menedékkőn az osztály vezetése alatt felépült a róla elnevezett – és 1922. szeptember 23-án átadott – Hajts Béla menedékház, s ennek közelében a Posewitz-lugast. Vezetése mellett tárták fel a Porácsi, Kotterbachi, Barát-, Ördög-, Rózsa-, Medvelyuk-barlangokat, s látták el sodronnyal a "Hajts-tölcsér"-t. Írói álneve – igen találóan – Propagátor volt. Mert valóban propagátora volt az ügynek, amelynek egész életét szentelte; minél több hívet szerezni a turistaságnak, s mindenek fölött hőn szeretett Paradicsomának.

Hírlapi cikkei, fényképei, kirándulásai mind-mind ennek a nemes ügynek a szolgálatában álltak, ezt propagálták. Jártában-keltében értékes leletekre lelt – például a barlangok és keltakori teraszépítkezések prehisztorikus maradványaira –, melyeket összegyűjtött, s a Poprádi Múzeum régészeti osztályán helyezett el. S tette mindezt akkor is, amikor az államfordulat után elvesztette tanári állását.

Az MKE Iglói Osztály jegyzője (1898-1917-), az MKE Évkönyve szerkesztőbizottsági tagja (1909-1913), az MKE központi választmányának tagja (-1914-), a vezető- és építőbizottság tagja (-1913-), az MTSz Feltáró és kirándulási bizottság tagja (1917-től). A Karpathenverein tiszteletbeli tagja, a központi választmány, a múzeumi és a szerkesztő bizottság tagja, a Kárpáti Múzeum régészeti osztályának elnöke volt.



MTSZ Országos Központ

A Természetjáró arcképcsarnok eddig megjelent részei itt érhetők el:

  1. rész (Kaán Károly és Gábor Ignác)
  2. rész (Dalmady Zoltán és Vigyázó János)
  3. rész (Hanák Kolos és dr. Zsitvay Tibor)
  4. rész (dr. Balogh Ernő és Dornyai Béla)
  5.  rész (Dr. Thirring Gusztás és Dr. Téry Ödön)
  6. rész (Jász Géza és Fischer Miklós)
  7. rész (Czárán Gyula és Dr. Pápa Miklós)
  8. rész (dr. Cholnoky Jenő és dr. Stömpl Gábor)
  9. rész (báró dr. Eötvös Loránd és Róth Márton)

 

Cikk első megjelenése: 2021-02-24 17:06
Belépés, regisztráció
Honlapunk adatai
  • 5 173 regisztrált felhasználó
  • 2 483 hírlevél előfizető
  • 356 természetjáró szervezet
  • 2 277 turistaút szakasz
  • 12 795 km turistaút
  • 139 túramozgalom
  • 3 969 túramozgalom teljesítő
  • 0 esemény
  • 3 150 megjelent cikk, hír
  • 271 belső oldal
  • 2 297 egyéb dokumentum
Eseménynaptár
Hírlevél

captcha

Keresés
Címkefelhő
Kövess minket!
RSS  Facebook Twitter