Vízitúrázók Országos Találkozója

Az érdeklődés nem volt véletlen. Az elmúlt időszakban olyan dolgok történtek, amitől a vízitúrázás résztvevői szinte elszoktak az elmúlt évtizedekben. A vízitúrázó világot érintő olyan sok fejlesztésről lehetett itt egy helyen hallani, amiről az elmúlt években még álmodni sem lehetett.


Az újdonságokra kíváncsi résztvevőknek szinte fel sem tűnt, hogy majd egy órát kellett várniuk a fejlesztések bemutatására. Figyelmüket teljesen lekötötte a Jónás Krisztine törzszászlós hölggyel, a  BRFK Dunai Vízirendészet Budapesti Vízirendészeti Rendőrőrsének vezetőjével létrejött párbeszéd. Egy hiteles ember állt a pulpitusnál, mindenkit megnyugtatva abban, hogy egy nagyon fontos közös érdek mentén érdemes csak beszélgetni. Ez az életvédelem és biztonság kérdése, amely egyúttal a vízirendészet alapfeladata. A könnyű kezdet után záporoztak a kérdések a vízitúrázás szabályairól, a kötelező felszerelésekről, a határvízi közlekedési szabályokról, a hajózási zárlatról, a közlekedési és etikai kérdésekről.


Még Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitikára is élvezettel hallgatta éppúgy, mint utána őt a többiek. A nap talán legnagyobb újdonságáról beszélt, a Nemzetgazdasági Minisztérium által tavaly novemberben elfogadott vízitúra megállóhely minősítési rendszert, amely alapján a vízitúra megállóhelyeket minősíttetni lehet. Ez a „lapátos” védjeggyel jelölt rendszer a remények szerint európai forrásokra alapozott fejlesztési lehetőségeket nyit majd meg.
A konkrét elképzeléseik közé tartozik a balatoni evezési lehetőségek fejlesztésére egy balatonfüredi, keszthelyi, siófoki és balatonfenyvesi telephely fejlesztése. Az MKKSZ programtervei között a Magyar Vízitúra Kupa mellett a Bécs-Budapest Maraton újra szerepel.


Az MTSZ Vízitúra fejlesztési elképzeléseiről Malárik Attila, a szakág vezetője beszélt. A feladatokat a megváltozott, konkrétan 25 éve sorvadó szervezeti struktúrával és az ezzel együtt változó igényekkel együttesen értelmezve mutatta be. A vízitúrázók tudásának a fejlesztésében ugyanis a vízitúrázó szakosztályok és egyesületek oktató-nevelő közösségi munkája hiányzik. A hiányosság pótlására, az igényeknek is megfelelve, vízitúra-vezető tanfolyam indult 35 fővel. Várható, hogy a következő tanfolyamra is hamarosan összegyűlik a létszám. A tanfolyamok elméleti tudásanyagának átadására egy új vízitúra-vezető oktatókönyv készül. Kiadása az idei évben várható. A következő lépés a túravezetői mellett a túrázói ismereteket átadó tanfolyam szervezése.
A nap további jó híre volt, hogy az MTSZ Természetjáró Kártya fejlesztéseinek hasznát a vízitúrázók is élvezhetik majd.
A vízitúrázókat nagyon komolyan segítheti az az MTSZ által kezdeményezett folyamat, amely a vízitúrázókat érintő jogszabályok korszerűsítését és a vízitúrázók igényeihez való közelítését célozza. Ebben az érintett hatóság megkeresése megtörtént, a munka a legnagyobb „vizes” szövetségek bevonásával történik.
Hosszú időt igénylő munka kezdődik az MTSZ-nél a vízitúra útvonalak felmérésével, hasonló technológiával, mint a gyalogos turistaútvonalaké. Ez a munka már nagyon szükséges, az utolsó vízitúra térképek felmérési adatai elavultak, azóta a digitális technológia is jelentősen fejlődött.
Zárógondolatként az hangzott el, hogy az előttünk álló 6 éves uniós finanszírozási időszakban annyi feladat van, hogy abból mindenkinek bőven jut. A koordinált együttműködéseknek kiemeltté vált a jelentősége.


Kis János a BTSSZ vízitúra bizottságának tagjaival hagyományos budapesti és környékbeli túráinak az újjáélesztését célozta meg feladatául. Újdonság, hogy a tagszervezetek mellett a vízitúrázó vállalkozások túráit is beemelik az éves túranaptárba, de ezt ahhoz a feltételhez kötik, hogy az MTSZ tagok kiemelt kedvezményt kapjanak. A fejlődést célozza az, hogy az új vízitúrázó szakosztályok létrehozását szakosztály-vezetői tanfolyam szervezésével támogatják.

A további hozzászólók szinte mindegyike szervezett túrákra hívta fel a figyelmet. Haraszti Béla a Nemzetközi Tiszatúrára és a 48 óra szintidejű, 200 km hosszban virtuskodó Rapid Tiszabecs-Tokaj túrára.

Fejérvári Gábor örömmel számolt be arról, hogy a 60. TID szervezése kitűnően halad, a túra minden szakaszára van magyar jelentkező, több helyen valószínűleg megtelik a 60 fős nemzeti keret, és Ingolstadttól Silistráig a teljes túrát végigevező magyar résztvevő is lesz. A Nemzetközi Dunatúra idei újdonságai között a visegrádi vízifesztivál adja a különös hangulatot.

A jó hangulatú program végén jó hírekkel és friss információkkal felvértezve indult haza a csapat.
Ebben a körben 2016-ban február 6-án találkozunk.

Malárik Attila