2. rész: 6-7. napirendi pontok
6., „Természetvédő Természetbarát Hálózat” a Természetvédelmi Bizottság
tájékoztatója (ea: Dr. Kovács Mátyás, Telek György)
Telek György: Van-e kérdés a kiküldött anyaggal kapcsolatosan?
Van-e javaslat a jelvény- és jelképrendszer létrehozására?
Kérdés nincs.
Ez a bizonyos hálózat a természetvédelmi bizottság felügyelete alatt működne. Jelképrendszere ezzel megegyezne. Természetvédő természetbarát. MTSz tagsághoz kötnénk. Elősegítenénk a tagság növelését.
Ez a végső logó.
Már készült jelvény. Ennek a hálózatnak lényege, hogy folytassa a Társadalmi Erdei Szolgálat információáramoltatásra vonatkozó tevékenységét. Ez egy 50 éve alapított szervezet volt. Legalább is akkor jött létre e szervezett formában. Ha megalakul a saját hálózatunk, akkor a zöldek felé jelezni kell a működést, ez fontos.
Kérés az elnökség felé: szeretnénk, ha az MTSz részt vehetne a magyar természetvédők munkájában. Két szövetség egymás alá-mellé rendelése problémát okoz. Meg szeretnénk jelenni itt, ezzel tudnánk alátámasztani a munkát. A budapesti szövetség már tagja a Természetvédők Szövetségének.
A másik, hogy szeretnénk a honlapon is megjelenni.
Vidovenyecz Zsolt: Rendben, nincs akadálya.
Telek György: Költségvetésben gondjaink vannak. Pl. bizottsági összejövetelre elutazni stb. ez probléma. Az összes többi költséget a budapesti szervezettel bonyolítjuk. Az utazásokat nem tudjuk megoldani.
Köszönjük, hogy a szakmai napok lebonyolításához kaptunk segítséget. Nem tudtuk volna egyedül megcsinálni.
Fontos, mert én régóta vagyok a szolgálat tagja, törekvésem, hogy azt a tevékenységet folytassuk, és aktívan részt vegyünk.
Szabó Imre: Kérdésem: az 50 évvel ezelőtti találkozót követően történt-e szervezeti alakulás, tehát jövőre lehet-e ezt ünnepelni?
Telek György: dr. Pápa Miklós vezetésével 1962-ben indult el szervezeti formában a működés, de igazából 1963-ban kezdte meg tevékenységét.
Szabó Imre: 2011-ben mondhatjuk azt, hogy 50 éves a hagyományokkal rendelkező szervezet? Ha igaz, ünnepeljük meg, hirdessük meg.
Telek György: 1962. szeptemberében volt a megalakulás.
Kovács Mátyás: Részt veszek a munkában. Támogatom az ötletet.
A zöldnek mondott társadalmi szervezetek közül nincs még egy ilyen háttérszervezetekkel rendelkező, mint a miénk.
Nagyon aktuális ma egy ilyen szervezet megalakítása. Még ha lesz is hivatásos természetvédő szolgálat, az elnökség szíves támogatását kérjük a természetbarát természetvédő hálózat beindításához.
Szabó Imre: Lezárásként térünk erre vissza.
Bornemissza Miklós: A közreműködés az állam által létrehozott munkacsoport munkájában – ez mit is jelent? Tudtommal még nem alakult meg ilyen szervezet.
A javaslatban említett jelzések, turista létesítmények állagának figyelemmel kísérése (utolsó pont). Mit jelent a turista létesítmény ebben az összefüggésben.
Telek György: Ha az időjárás, vagy a rongálók jelzéseket, pihenőket, forrásokat tönkretették, stb., ezt, aki látja, rögtön tud szólni, mobilszámra vagy, hazamegy, beküldi e-mailen.
Bornemissza Miklós: Van-e nyilvántartás arról, hogy mi a turistalétesítmény?
Telek György: Nincs, de nincs is rá szükség. Egy turista tud olyan támpontot adni, ami alapján beazonosítható.
Ne a turistának kelljen a pilisi parkerdőhöz fordulni.
Bornemissza Miklós: Nem kellene forszírozni egy ilyen típusú nyilvántartást?
Telek György: Én kértem már pl. a hivatalos tűzrakó-helyekről. De a Neten már nagyon sok információ van, pl. padokról, pihenőkről gps-sel bemérhetőek a helyek, és így lehet tájékoztatást adni.
Szabó Imre: Ki van jelen ma természeti környezetben. Ma az erdészeti szakma a fafeldolgozást kiadja magánkézbe. Az erdészeti szakmát összevonták a mezőőrivel. Ki fognak kerülni a szakemberek az erdőkből !!!
A mi lehetőségeink most kiválóak, kettős folyamat látszik, valószínűleg az összes erdőgazdálkodó szervezeteket át fogja alakítani a kormányzat. Ez jó lehet, non-profit szervezetek szükségesek.
Szeretnénk az elnökség részéről egy olyan levelet írni, hogy ha a természetőröket beolvasztják, akkor milyen feladatok ellátása sérül.
Figyelemfelhívó levél lenne.
Bornemissza Miklós: Az ökoturisztikai fogalom mit jelent az anyagban?
Kovács Mátyás: A válasz a bizottság munkatervében szerepel.
Szabó Imre: Van egy előzménye. A nemzeti parkok hete programsorozatnál szerepelt az ökoturizmus fejlesztése, sok minden megvalósult pályázati pénzből – lehetett pályázni. Ebben kérdés, hogy most mi fog történni.
Bornemissza Miklós: Ha az MTSz delegált engem a turisztikai bizottságba, kapok erről anyagot, én szívesen beviszem erre a fórumra.
Pusztay Sándor: Mi lesz a turizmussal a jövőben?
A héten az FVM turisztikai tájékoztatásán voltam. Vezető újságíróként vettem részt.
1., ökoturizmus - általános vélemény, hogy a gyógyturizmust akarják fejleszteni. Csak ezt. Semmi mást. Az ökoturizmust nem.
Az erdészeteket átszervezik. A turistautakra ki fognak térni, valamit tenni kell, mert magánerdők bonyolítják a helyzetet.
2., Nem biztos, hogy a nemzeti parkoknak kalandparkokkal kell foglalkozni.
Telek György: A természetjárás beletartozik a gyógyturizmusba. Vissza lehet dobni a labdát.
Programvezető : Németh Imre, ő képviseli az MTSzt. 3 ülés volt eddig.
Vajk Ödön: Mennyire gondoltátok át, hogy mint nem önálló jogi személy akar működni a Hálózat? Jogi személy pont ugyanúgy tag lehet, és kapna pályázati lehetőséget. Hozzá lehetne jutni olyan forráshoz, mely jobban finanszírozott lehetne. Érdemes átgondolni a jogi formát.
Teleki György: Első lépésként a hálózat létrehozásakor fiatalokkal próbáltunk dolgozni, a mai technikákat ismerőkkel, alkalmazókkal. Ha feláll ez a csapat, és lesz rá igény, akkor meglépjük.
Dénes György: Az a tanácsom, hogy a szövetségben egy működő szervezeten belül működő a barlangi mentőszolgálat mintájára alakuljon jogi szervezetté a hálózat. Ez csak egy lehetőség, de nem kell kiválni attól még. Lehetőség az eredményesebb működésre.
Nagy aggodalommal vettük tudomásul, hogy az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóját menesztették. Minden indoklás nélkül. Megszűntek a parkvédő szolgálatok, anyagi okokból.
Ha jubileumi rendezvényre kerül sor, akkor mi partnerek vagyunk. Az emléktáblát ne feledjétek. Későbbi beszélgetés, hogy ez milyen formában fog zajlani.
Südi Péter: Az elnökségnek meg kéne fogalmazni pontosabban, hogy mi legyen az, hogy mi természetvédők vagyunk. Elvi és gyakorlati szinten. Valamikor egy elnökségi ülésen meg kéne beszélni.
Szabó Imre: Támogatom, meg kell várni, hogy a kormányzat mit lép. Kell majd ezzel foglalkozni. Mi vagyunk a terepen, és a konkrét döntésekhez kötődően ki kell választani 2-3 olyan témát, amiben mi autentikusan meg tudunk szólalni. Akkor lehetünk mértékadóak. Oda kell erre figyelni. Következő elnök-főtitkári kérdése lehet. Napirendi pontként javaslom felvenni. Mint ahogyan a hálózatépítést is tárgyalni, segíteni kell a jövőben.
7., Egyebek
Szükséges egy levélben az új miniszterhez fordulni (lásd fentebb).
Ellenzi-e valaki, hogy ezzel a metódussal éljünk? Javasoljuk, hogy a természetvédelmi őrszolgálat szervezete ne kerüljön beolvasztásra, és azt is, hogy mi felajánljuk a segítségünket.
ED-684 (2010-09-04): 21 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.
Pusztay Sándor: Sajtótájékoztatót is lehetne tartani.
Szabó Imre: Abban az esetben igen, ha nem válaszol a miniszter.
Dr. Kovács Mátyás: Elolvastam a témában eddig megjelent sajtót. Tájékozódtam a szervezet-működési szabályzatáról is. Nem csupán ezen az egy helyen, az őrszolgálatnál aggályos. A vízügyi őrszolgálat beolvasztása is napirenden van. Az őrszolgálat szétverése és beolvasztása a cél. Így már nem lesz feltűnő, ha összevonják a mezei-erdei-hal-vad szolgálatokat egységes mezei őrszolgálattá. Nem azonos a feladatkör és a jogkör sem.
Ennek szellemében fogalmaztam meg a levelet. Ez még egy tervezet. Nézzétek meg, javasoljatok változtatást.
Szabó Imre: Felhatalmazást kértünk az elnökségtől, hogy ez a megkeresés megtörténhessen.
Mit kell még ebbe a napirendi pontban megtárgyalnunk?
Baronek Jenő: Többen kérték, hogy a tájékoztatás témakörében, konkrétan az internet és a magazin ügyében foglaljon állást az elnökség. Mi is az Internet-ügy, mi is ez a tájékoztatási probléma? Van anyag, de nem jelentetik meg, vagy hogy nem adtok le anyagot, így sem a honlapon sem az újságban nem jelenik meg információ. Ezt fontos eldönteni, ha az előbbi a probléma, akkor Imre segítségét kérjétek, ha viszont nem adtok le anyagokat, vagy nem tesztek föl az internetre, akkor mindenki a saját háza táján nézzen széjjel.
Telek György: Kéri, hogy ne feledkezzenek meg a természetvédelmi bizottság kéréséről, és ha lehetőség van rá, forrásokat is rendeljenek a működésükhöz.
Szabó Imre: Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen források lehetségesek, és az önálló szervezeti formának mik a lehetőségei, van-e előnye és hátránya is.
Azt a támogatást ígérhetem, amit a többi bizottság, illetve szakág is megkap.
Pusztay Sándor: Az újságban, minden amit írtok közlésre kerül, és a honlapon is megjelennek az általatok írt, illetve fölrakott információk.
Telek György: A pénzt csak azért hoztuk fel, hogy a költségvetés tervezésekor figyelembe vegyük.
Dr. Kovács Mátyás: Szövetségünk aktivizálja magát egyéb ügyekben is. Ehhez kérem az elnökség felhatalmazását. Pl. börzsönyi útépítés ügye. Az ottani természetbarátoknak kellene segítséget nyújtani. Ezt egy faxon átküldött állásfoglalás formájában tudjuk megtenni, amit én már az igazgató úrral egyeztettem.
Szabó Imre: Helyes az SZMSZ szerint a bizottságnak az ilyen ügyekben saját hatáskörben kell eljárni. Ha jogi probléma adódik, akkor kerülök én képbe, mert én tudom képviselni jogilag a szövetséget.
Dénes György: A barlangkutatóink eredményei: Sződliget önkormányzata táblát avatott, köszönetet mondva a barlangkutatóknak. Újságba küldöm a képeket. Megbecsülték a munkánkat.
Bognár Mária: Kovács Tamás vetette fel az átadás-átvétel metodikáját: egy elnökségi tag- és egy számvizsgálói tag legyen jelen. Tamás vállalja is.
Szabó Imre támogatja a javaslatot.
Szabó Imre: Támogatja a javaslatot, és kéri, hogy a számvizsgáló bizottság is legyen jelen az átadás-átvételkor. Jelzi, hogy sürgős ügyben el kell mennie, és kéri, hogy mindenki jöjjön Pécsre, a Természetjárók Napja rendezvényére. Egyben kéri Baronek Jenőt, hogy vegye át az elnökségi ülés további vezetését.
(Szabó Imre távozik.)
Thuróczy Lajos: 61 éve vagyok szervezett természetjáró, 2008-ban volt 50 éve, hogy eladtam a lelkem a szövetségnek.
Mindig szerettem volna szürke maradni, de volt, amikor előre kerültem, ezalatt az idő alatt, s volt, amikor azt éreztem, hogy egyedül maradtam. Szabó Imre mondta az előbb, hogy ebben a helyiségben sokat tettünk a szövetségért, a természetjárásért. Néhány hete selejtezem a múltat.
Eközben a hely szelleme megragadott, s eszembe jutott néhány régi dolog. 1975-ben voltam 50 éves, és a szövetség - tartott egy ünnepséget. Lehet, hogy éppen 5 éve szeptember 4-én jöttünk össze itt, akkor voltam 80 éves, és emlékszem, minden megye képviseltette magát, köszöntöttek engem. Megint eltelt 5 év, úgy érzem, hogy lejárt a mandátumom, egészségem sem a régi, az elmúlt évben nem kezdeményeztem semmit, nem is kívánok semmit kezdeményezni. Inkább nosztalgiázom a múlton. A sok évtized sok tapasztalattal áldott meg, ezekből elmondok néhányat.
Mindig a társadalmi munka volt az alapja a szövetségnek. Ez az utóbbi időben nem jellemző. Nem tudom ez jó-e. Igaz az „életünket és vérünket a szövetségért”, soha nem volt jellemző ránk. Korábban sem tudtuk elérni, hogy a szövetség legyen a legfőbb, mindenhol az egyesületek voltak az elsők, pedig az alapok a szövetségben születnek.
A „Mire való a szövetség ?” kezdetű kérdés, az maga a szövetség halála. Az igaz, hogy erős egyesületek kellenek, mert többet ér a sok erős egyesület, mint egy gyenge szövetség, feltéve persze, hogy az erős egyesületek össze tudnak fogni. Szinte nincs Európában olyan jellegű szövetség, mint a mienk. Van, ahol egyáltalán nincs országos szervezet. Most kezdenek ilyenek alakulni. Hollandiában van egy csúcsszerv, ami alatt sok szervezet működik. A volt szocialista országokban is vannak hasonló szervezetek, tehát erős egyesületek kellenek, inkább kicsi, de hatékony központtal. Az idők változnak, változtatni kell a dolgokon is. Fel kell mérni, hogy milyen tartalommal, milyen elánnal tudunk működni. Ennek a munkának az legyen a vége, hogy felnéznek ránk, és aztán hajrá és életünket és vérünket a szövetségért. Szövetségünknek nincs egyeduralma a természetjárás területén, így nincs jogi alapunk ahhoz, hogy bármit is kizárólagosan mi csináljunk. Együttműködő partnereket kell találnunk, mert sokkal több
társadalmi összefogásra lenne szükség. Hogyan tovább, hogy mit lehet csinálni a jelenlegi helyzetben, és mit nem, azt nekünk kell eldönteni. Végezetül, köszönöm mindazt amit kaptam a sok-sok év alatt.
Baronek Jenő: Kérem, hogy fogadjuk meg amit Lajos bácsi elmondott.
Pálmai Vencel: Van jó példa. A túravezetői jelvény tavaly elfogyott, de Heves megye bevállalta, és legyártatta. Az árazás folyamatban van, bizományban lesz nálunk. Lám van még olyan szervezet, amely tenni tud a szövetségért. Ezek a jelvények már az új logóval készültek.
Baronek Jenő: Kinek van még mondanivalója?
Zárdai István: Aggteleknél sok probléma volt a régi tagsági igazolvánnyal, mert csak az új kártyára van kedvezmény.
Pusztay Sándor: Ez így van. Az új kártyára van kedvezmény. A honlapon és a magazinban is megjelentettük, hogy hol lehet az új kártyával kedvezményekhez jutni. A szolgáltatóknak is elküldtük, hogy melyik igazolványt lehet elfogadni. Ettől függetlenül akadt szolgáltatásbeli különbség, s van aki a régi kártyát is elfogadja. Az új kártyával kapcsolatosan volt ugyan reklamáció, de azt orvosoltuk.
Az a probléma, hogy a megyéktől nem jutnak el az információk a szervezetekhez. A cégekkel új szerződéseket kellett kötnünk, illetve az esetek többségében nem is voltak szerződések. Folyamatosan bővíteni kell a szolgáltatói kört. Azt is tudni kell, hogy csak az új kártyához jár a biztosítás, a régihez nem. A honlapon fent van, mi jár a régihez, mi az újhoz. Tájékozódjanak arról.
Baronek Jenő: A dunántúli összejövetelen sok olyan tájékozatlanság vetődött fel a megyei elnökök részéről, hogy az kétségbeejtő.
Pálmai Vencel: A régi kártyához nem jár semmilyen szolgáltatás, le vannak értékelve a régi igazolvánnyal rendelkezők.
Baronek Jenő: Azért kértem, hogy legyen ez szó szerint benne a jegyzőkönyvben, mert nem szabadna elnökségi ülésen ilyen felvetésnek elhangoznia. Pláne, hogy az apparátus egy tagja mondja ezt.
Pálmai Vencel: Én elnökségi tagként vagyok itt, nem alkalmazottként.
A tagság még annyira sem tájékozott, mint a jelenlévők, már ha a megyei elnökökre és elnökségi tagokra ez volt a panaszod. Azaz igazság, hogy az elnökség nem mer felvállalni bizonyos dolgokat.
Bornemissza Miklós: Ezt visszautasítom, inkább azon kéne gondolkodni, hogy a kártya bevezetése miért nem történt meg már 5-6 éve. Már régen fontos lett volna. Ha beigazolódik, hogy jó ez a rendszer, akkor támogassuk, és ne akadályozzuk az elterjedését.
Dr. Nagy Sándor: Az interneten nagyobb hírverést kellett volna csinálni neki, mert ha ennyire nincs haszna a honlapnak, megkérdezem: Minek költöttünk az internetre több millió forintot?
Bornemissza Miklós: Nem nézted a netet, mert korrektül fent van.
Baronek Jenő: Én azt mondtam, hogy nem a honlap működésével van a probléma, hanem a tartalmak feltöltésével. A tartalom hiányos rajta, mert nem naprakész.
Vidovenyecz Zsolt: Az elnökségi dokumentációk feltöltése már elkezdődött , de nagyon kevés az idő, azért igyekszem utolérni magam. Alulról viszont, a megyék és szervezetek szintjéről valóban nagyon kevés információ érkezik, illetve kevesen használják úgy a honlapot, ahogy azt terveztük, szerettük volna. Pedig több embert megtanítottunk már a feltöltésre, sokaknak van hozzáférése, ezen javítani kell.
Baronek Jenő: A dunántúli megyék közül például Fejérmegyének van saját honlapja, de van olyan megye is, ahová egyáltalán nem lehet elektronikusan eljuttatni információt.
A Dunántúlon semmiféle előrelépés nincs ezen a területen, pedig nagyon fontos lenne.
Bornemissza Miklós: (dr. Nagy Sándornak) Igaz, hogy mindig van mit frissíteni, újítani. De az is igaz, hogy a tagdíjakat is be kell fizetni és ez a hegymászókra is érvényes. Ez is kell ahhoz, hogy előrébb lehessen lépni.
Dr. Nagy Sándor: Ha jön a számla, utaljuk a pénzt.
Duró Imre: Nem ugyanarról a befizetésről beszéltek.
Thuróczy Lajos: Itt is utalni szeretnék a társadalmi munka hiányára. Ha sokkal nagyobb társadalmi összefogással készítettük volna elő a kártyát, akkor jobban működne. A nemzeti parkokkal nem új szerződés kellett volna, hanem a régit kiegészíteni.
Pusztay Sándor: Az az igazság, hogy az esetek többségében nem is voltak régi szerződések. Szájhagyomány útján jártak bizonyos kedvezmények. Az elnökség döntése alapján az új kártya bevezetésével a régi igazolványokhoz járó kedvezmények megszűntek.
Thuróczy Lajos: A Pálvölgyi Barlagban még is ki volt írva, hogy jár a kedvezmény.
Dr. Nagy Sándor: Az derül ki a mai beszélgetésből, hogy mégis csak jár a kedvezmény.
Pusztay Sándor: Még egyszer elmondom, hogy a honlapon fent van kb. 1 éve, hogy milyen kedvezmények járnak az új kártyára. Itt kb. 140 cég pontos felsorolása látható. Arról nem is beszélve, hogy a természetbarát magazin híradó melléklete minden hónapban tartalmazza ezeket az információkat.
A kártyát többen szerveztük, kiderült, amikor végigjártuk az eddigi kedvezményt nyújtó helyeket, illetve, azokat, akik azt állították, hogy adnak a kártyára kedvezmény, azok közül egy csomó nem is hallott róla, nincs papír, nincs szerződés.
Az új szerződéseket nem írták alá csak december 31-ig, tehát ezeknek a megújítása most aktuális. Sokan nem hajlandóak adni kedvezményeket. Azt felelik, hogy új kormány van, új rendszer, nem tudják merjenek-e adni kedvezményt. Új világ van, attól például, hogy 20 évig volt vasútkedvezmény, most nincs.
A régi igazolványra, akik adnak kedvezményt, azokkal nincsen szerződésünk. Saját döntésük szerint adják, és szájhagyomány útján terjed az információ.
Egyetértek Lajos bácsival, növelni kell a társadalmi munkát. Igen, kell a társadalmi munkát növelni, fontos lenne, mert ahhoz, hogy a 200 partner meglegyen, ahhoz mi személyesen kb. 500 céget járunk végig. Ingyen, a közösségért. Az esetlegesen megalakuló non-profit kft-nek, vagy külső vállalkozónak kéne ezt a munkát átvállalni. Kérdés, lesz-e erre pénze, energiája a szövetségnek. Amikor kiderült, hogy e miatt akár többe is kerülhet a kártya, ellenállás volt, és értetlenkedés. Kértük a megyei vezetőket, hogy legyenek partnerek ebben. Ebben nem történt semmi. Tárgyaltunk az NFI-vel, hogy mi lenne, ha ők is elfogadnák a kártyát. Ez nemzetközi szinten is fontos eredmény lenne.
Szép dolog, hogy 100 éves a szövetség, de előre is kéne gondolkozni.
(dr. Nagy Sándor az ülésről távozott.)
Duró Imre: Thuróczy Lajos mondandójához szólnék: Bár valószínűleg nem én vagyok hivatott megköszönni a munkáját. Meg kéne a tapasztalatait valamilyen módon jelentetni. Akár egy beszélgetéssorozat, visszaemlékezés, vagy riportkönyv formájában, szubjektíven. Szerintem jó lenne.
Pusztay Sándor: Nyitott kapukat döngetsz, az ülés után akartam ezt megbeszélni Lajos bácsival. Rendben.
Duró Imre: A kártyához: nem volt hosszú társadalmi egyeztetés Lajos bácsi szerint. Másfél éve foglalkozunk a kérdéssel, minden elnökségi és ügyvezető elnökségi ülésen és közgyűlésen is szó volt róla. Az országban minden rendezvényen megjelentünk, beszéltünk róla, standot állítottunk, bemutattuk a terveket. Sok visszajelzést kaptunk, amit igyekeztünk figyelembe venni. Ettől függetlenül én is azt mondtam, hogy a régi kártya már meglévő szolgáltatásai közül minél többet mentsünk át, hogy a tagság ne csökkenjen. Mert az az igazság, hogy sokféle, a tagszervezetek által kínált szolgáltatás érhető el a régi igazolvánnyal kedvezményesen, például rendezvényeken, teljesítménytúrákon való részvétel, szállás kedvezmények. Ezeket össze fogjuk gyűjteni és felrakjuk a honlapra.
Muszáj néhány szót szólnom, a honlap fejlesztésről és általában a pályázatokról. Ma megint felmerült, hogy itt valami nem stimmel. Szeretném újra megerősíteni, hogy a pályázati pénzekkel az utolsó fillérig elszámoltunk.
Ezért nem értem, hogy miért merül föl, főleg azoktól, akiknek fogalma sincs a pályázatok elszámolási rendszeréről, a szigorú követelményekről, hogy itt valaki zsebre rakja a pénzt. Minden dokumentum rendelkezésre áll, és döntés született arról is, hogy az összes információt tegyük fel a honlapra. Ezek egy része a közhasznúsági jelentésben egyébként is hozzáférhető. Azt, hogy az információk feltöltése mennyire naprakész nem tudom, Vidovenyecz Zsolt kínlódik vele, mert sajnos a tartalom feltöltése is rá hárul.
Vidovenyecz Zsolt: A honlapon lehetőség van arra, hogy bárki kérdezzen. Így, bátran kérdezzetek a fórumon, vagy akár személyesen. Én szívesen válaszolok, nevemet adva hozzá.
Januárban tartanék egy beszámolót, kb. akkor lesz egy éves a honlap.
Kalmár Laci szeretne egy turistatörténeti részt indítani. Thuróczy Lajos dokumentumai is mehetnének fel. Több mint 500 regisztráltunk van. Naprakészen tudunk információt teríteni. Középen, a megyei szinten van elakadva az információs rendszer.
Baronek Jenő: Nem neked szólt a kritika. Egy éve mondogatod, hogy jöjjenek az anyagok, és csak 5 megye küld információt. Nem működik úgy, hogy mi itt összeveszünk, de nem történik semmi. A megyéknek kéne rádolgozni ahhoz, hogy működjön.
Pálmai Vencel: A kártyára visszatérve még egy kicsit. Kellemetlen nekünk, hogy minket macerálnak, hogy mi van a kártyákkal. Ami jár a régi kártyához, azt szedjük össze.
Győrfi Gyula: A kártyakérdést zárjuk le. Mindkét igazolvány árában a teljes tagdíj mértéke 1200.- Ft, s a régi igazolványnál sok helyen jár csak a tagság miatt is kedvezmény. Mi is több ilyet biztosítunk.
Duró Imre: Ezért szedjük össze a régi igazolványhoz járó szolgáltatásokat és felrakjuk a honlapra.
Baronek Jenő: Ha nincs több hozzászólás, az elnökségi ülést bezárom azzal, hogy mindenkit várunk Pécsen a Természetjárók Napján.
Kmf.
Hirják Ágnes
jegyzőkönyvvezető
Hitelesítette:
Dinnyés István Trischler Ferenc
elnökségi tag elnökségi tag
