Adatok töltése folyamatban...
Adatok töltése folyamatban...
| Jelzés: |
 (kék sáv)
|
| Státusz: | Létező, karbantartott |
| Azonosító kód: | MHSA-01 |
| Név: | Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra mecseki szakasza |
| Útvonal: | Abaliget vasútállomás – Abaligeti barlang – volt Petőcz-akna – Jakab-hegy – Remete-rét – Büdös-kút – Fehérkúti-kh. – Tripammer-fa – Árpádtető – Hársas-forrás – Köves-tető – Zobákpuszta – Kisújbánya – Óbánya – Héthárs - volt Harsányi puszta bej. út |
| Kezdőpont: | |
Abaliget, vasútállomás |
|
| Végpont: | |
Harsányipuszta |
|
| Hossz: | 64.4 km |
| Karbantartó szervezet: |
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség |
| Az adatokat karbantartja: | endru |
| Legutóbbi frissítés: | 2011-09-08 09:48:58 |
| Térkép a szakaszról: | Kattints ide! |
|
|
|
LeírásA Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra Írott-kőtől Szekszárdig vezet, teljes hossza 565 km.
A túra mecseki szakasza az abaligeti vasútállomáson kezdődik (bélyegzés). A síneken átmenve a Kövesdi-hátra jutunk fel. A gerincen gyalogolva szántók közé érünk (innen szép kilátás nyílik), majd a völgyben a barlang vize által táplált mesterséges horgász- és csónakázó tavak mellett haladunk el, és rövidesen a cseppkőbarlang bejáratához jutunk (bélyegzés a pénztárnál).
Az Abaligeti-barlang 38 méteres előüregét a falu plébánosa hajdan borospincének használta, ezért népies elnevezése "Paplika". A hagyomány szerint a barlangba először 1768-ban Mattenheim József helybeli molnár merészkedett be.
A barlangon végigfolyó patak hosszú évmilliók alatt alakította mai méretére és formájára a barlangfolyosót. Teljes hossza 1380 méter, ebből kb. 500 méteres szakaszt világítással, korláttal láttak el. Vezetővel látogatható, egy séta kb. 30 percig tart. Cseppkövek csak helyenként láthatók benne, de ezt kárpótolják a szép sziklaalakzatok. A legszebb, színes cseppkőképződmények az 1955-ben felfedezett Nagyteremben vannak. Állatvilága gazdag. Levegője jótékonyan hat a légzőszervi betegségekre. A Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2000-2001-ben felújította a barlang világítását és járdáit, a korlátokat és rácsokat. A barlang mellett áll a Denevér Múzeum, mely érdekes látnivalókat kínál a barlangok élővilágáról.
A barlang közelében idényben kemping, büfé, élelmiszerbolt és étterem üzemel.
Utunkat folytatva, a barlang bejárata mellett felkapaszkodunk, és erdei kocsiúton szép erdőben, gyakori emelkedővel érünk arra a helyre, ahol az uránbánya IV-es szállítóaknája volt. (Az épületeket lebontották, a területet rekultiválták.) Az aszfaltúton haladunk kb. 800 métert, majd balra térve fiatal erdőben, meredek úton megyünk felfelé. Jobb kéz felől találjuk a Pálos-kút nevű forrást, mely az év nagy részében bőven csorog. A gerincre felérve kocsiútra érünk. Ezen megyünk tovább, majd néhány száz méter után jelzésünk jobbra letér. Már a Jakab-hegy fennsíkján vagyunk.
Az út mindkét oldalán az erdőben mesterséges kő- és földhalmokat, halomsírokat láthatunk. Ez a korai vaskorban itt élt nép temetkezési helye. Hamarosan elérjük a földsáncot.
Tegyünk egy kis kitérőt a Zsongor-kőhöz, a Mecsek legszebb természetes kilátópontjára, ahonnan pompás kilátás nyílik a Dél-baranyai-síkságra.
A Zsongor-kő a Jakab-hegy meredek déli lejtőjének sajátos, kiugró sziklaképződménye. Zongor török nyelven sólymot jelent. A Mecsek Egyesület 1892-ben készíttetett ide vaskorlátot, ez védi az arra járókat ma is. Megkapó kilátás nyílik innen az alattunk fekvő Kővágószőlősre és Cserkútra, a pellérdi halastavakra, a Dráva síkjára és a horvátországi Papuk-hegységre. A helynek szép mondája van.
A Zsongor-kő felett találjuk a Remete-barlangot. Földtani érdekesség, mert homokkőben igen ritkán keletkeznek barlangok. Kárpáti Gábor régész szerint ez a vadászó ősember részben mesterségesen kialakított leshelye lehetett.
A Jakab-hegy geológiailag és kultúrtörténetileg a Mecsek legérdekesebb része.
Bármely oldal felől is közeledünk a Jakab-hegy fennsíkjához, ma is 3-5 méter magas földsáncot látunk. Egy kora vaskori népnek, az ún. hallstatti kultúra népének, vagy mások szerint a pannonoknak földvára, központi települése volt itt. A földvár Kr. e. a 7. sz.-ban épült, a fennsíkot körülvevő sánc kőből és földből készült. Az erődítmény már méretei miatt is egyedülálló a Kárpát-medencében. A törzsi és katonai arisztokrácia, valamint a kereskedők és kézművesek lakóhelye lehetett. Az Kr. e. 2-1. sz.-ban kelták foglalták el a várat, és a sáncokat megerősítették.
A fennsík közepén kolostorromokat találunk. Bertalan pécsi püspök 1225 körül az itt élő remetéknek szabályzatot alkotott, és Szent Jakab tiszteletére templomot és kolostort építtetett (innen ered a hegy elnevezése). A kolostor a magyar alapítású pálos rend egyik korai bázisa lett. A templomrom szentélye tekinthető e kor maradványának. A török hódoltság alatt szűnt meg itt az élet. A török kiűzése után a pálosok nem kapták vissza a kolostort, így az pusztulásnak indult. 1745-ben Fonyó Sándor nagyprépost világi remeték számára rendbe hozatta a templomot, és egy emeletes kolostorépületet emeltetett. A kolostorhoz veteményeskert, gyümölcsös és egy mesterségesen kialakított halastó is tartozott. 1784-ben a király rendelete megszüntette a remeteéletet, ezért az épületeket elhagyták.
A II. világháborút követően, 1947-ben a tetőn a pálos rend új kolostort kezdett építeni, melyet - 1951-ben a szerzetesrendek feloszlatása miatt - nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át. A romokat 2007-ben szépen restaurálták.
A közelben látnivalók még a Sasfészek és a Babás-szerkövek sziklaalakzatai.
Ahogy a kék sáv jelzésen lefelé indulunk, újra áthaladunk a földsánc maradványán, majd az időszakos Fenyves-forrásnál keresztezzük a piros sáv jelzést. Hamarosan a Patacsi-mezőre érünk, ahol a blokkháznál kell bélyegezni. A háztól a kék kör jelzésű ösvény vezet a hangulatos Tixi-forráshoz. Innen továbbra is a kocsiúton megyünk, míg a kék rom jelzés elágazásához érünk, ahol kis kitérővel felkereshetjük az egykori Cinke-tanyát jelző emlékkövet. Tovább haladva Vörös-hegyen át az út mentén elmegyünk a Farda-kereszt mellett, és az abaligeti országutat keresztezve a Remete-rétre jutunk. A Remete-rétről az országúttal párhuzamos kis ösvényen vezet jelzésünk egy szép tisztáson álló kedves kis kulcsosházhoz, a Büdös-kúti házhoz (bélyegzés). Felfrissíthetjük magunkat a három forrás vizével (Büdös-kút, évi Jenci-forrás, Feri-forrás), megpihenhetünk a padoknál, az esőbeállónál és megtekinthetjük a közelben a "Baranyai természetjárók" panteonját a ház mögött. A kulcsosháztól északnyugati irányban található a Mecsek feltárt legmélyebb barlangja, a Spirál-nyelő.
Enyhe emelkedőn folytatjuk túránkat. A gerincen találkozunk a sárga sáv jelzéssel, ahol egy favágó emlékére állított fakeresztet látunk. Tovább haladva előbb a zöld sáv, majd a piros sáv jelzésű utak keresztezése után kiérünk a Mecsek-háti műútra. Ezen haladunk pár száz métert, majd a "Keresztkunyhónál" jobbra térünk, és rövidesen meglátjuk következő bélyegzőhelyünket, a Fehér-kúti kulcsosházat. Innen a kék kör jelzésű kocsiúton pár perc alatt leérhetünk a jó vizű Hármas-forrásig. Az útvonal ezt követő szakaszán figyeljük a jelzést, mert kétszer is majdnem derékszögben kanyarodik az út. A következő pihenőhelyet a Tripammer-fánál érjük el.
A Tripammer-fától hamarosan Árpád-tetőre érünk, ahol erdészeti központ, a MECSEXTRÉM-PARK, élelmiszerbolt és az Erdei Iskola épülete található. Innen a kék kör jelzésen kis kitérőt tehetünk az erősen vasas ízű Árpádtetői-forráshoz.
Földes úton, majd erdőgazdasági műúton gyalogolunk tovább. Erről jobbra letérve a Hármasbükkön keresztül az egykori Hársas kulcsosház romjaihoz jutunk. Az itt lévő Hársas-forrás időszakosan szolgáltat vizet.
A Hármasbükk elnevezés onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte.
Egy völgyben, majd nyiladékon haladva a bányászat során kialakított Dervendi-tóhoz érünk. Ezután a Petőfi-aknai aszfaltutat keresztezve a Köves-tető felé közeledünk.
Köves-tetőn érdemes egy kis kitérővel a felhagyott fonolit bányát felkeresni. Ez a kékesszürke, igen kemény vulkanikus kőzet, más néven csengőkő, hazánkban csak itt található. A XIX. sz.-ban a pécs-bátaszéki vasút építéséhez kezdték a kitermelését.
Köves-tetőn a 21 szobás Kövestető Hotel és étterem működik. A kék sáv jelzés a műúttal párhuzamos, régi erdei kocsiúton halad, a nagy kanyarnál az állandóan csordogáló Vasas-forrás mellett megyünk el, majd hamarosan aszfaltútra érünk. Rövidesen Zobákpusztán találjuk magunkat, ahol a bélyegzőt a boltnál találjuk.
Zobákpusztát elhagyva a turistaösvény "levágja" az országút nagy kanyarját, majd a jelzés ismét az országúton vezet a Hidasi-völgy bejáratához. Innen utunk a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén vezet. Végigmegyünk a völgyön, amely fokozottan védett természetvédelmi terület. Közben megpihenhetünk a Csurgónál, a kb. 6 méter magas mésztufa-gáton lecsurgó vízesésnél. Útközben a patak meder közelében felkereshetjük a Hidasi-, Lajos-, Pius-, és Wein György-forrásokat. A völgy felsőbb szakaszán utunk egyre emelkedik, míg a kék kör jelzésen megtaláljuk a Szürke-forrást. További emelkedő után a kisújbányai műútra kapaszkodunk fel. (Tegyünk egy kis kitérőt a sárga sáv jelzésű úton a Cigány-hegyre, ahol a kilátóból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keleti-Mecsek erdős hegyhátaira.)
Innen leereszkedünk Kisújbányára, a szép környezetben lévő üdülőfaluba.
Utunk következő szakasza a Keleti-Mecsek egyik legszebb völgyén, az Óbányai-völgyön vezet végig. Egy kis tisztáson megpihenhetünk a mindig bővizű Bodzás-forrásnál. Vadregényes, szűk völgy ferdelépcsős vízeséssel és az ún. Csepegő-sziklával, amelyen a mohaszőnyeget mészréteg vonja be. Óbányán a kocsmában tudunk bélyegezni.
Tovább az országúton haladva jutunk az egykori Stein-malomhoz, a Réka-völgy bejáratához, ahol a Skóciai Szent Margit-emlékkereszt látható. Innen a kék túra útvonala a Templom-hegy oldalába felkapaszkodva, Mecseknádasdot megkerülve keresztezi a pécs-budapesti 6-os országutat, és Apátvarasdtelepre (egyes térképeken Jáger csárda megnevezéssel szerepel) vezet, majd a Mecseket elhagyva Szekszárd felé.
A Stein-malomtól érdemes kitérőt tenni Mecseknádasdra (tájház, Árpád-kori templom, plébániatemplom, stb.) Az országúton a zöld sáv jelzésen a távolság 1,6 km. Mecseknádasdról Pécs vagy Bonyhád felé tudunk tovább utazni autóbusszal.
|
|
