Ügyvezető elnökségi ülés - 2011.03.02.

 

a Magyar Természetbarát Szövetség

 

 

Helyszín: Magyar Természetbarát Szövetség 1146 Bp. Thököly út 58-60.
I. em. 107 irodája

 

Időpont:      2011. március 2. 10.00 óra

 

Jelen vannak: Szabó Imre, Vajk Ödön, Baronek Jenő, Kovács Tamás, Pusztay Sándor,
dr. Kovács Mátyás, Ifj. Farkas György, Nyalka Márta, Duró Imre, Kurucz Szilvia

 

Nem volt jelen: Bornemisza Miklós

 

 

(e.a.: Szabó Imre elnök)

2.,   Igazgatói tájékoztató a két ülés között történt eseményekről és a korábbi döntések végrehajtásáról  

(e.a.: Duró Imre igazgató)

(e.a.: Nyalka Márta)

(e.a.: Nyalka Márta)

(e.a.: Pálmai Vencel)

(e.a.: Duró Imre)

a)      Közgyűlés, elnökségi, elnök-főtitkári előkészületei

b)      Pályázatok

c)      Szlovák találkozó (március 13.)

d)     GYOT

e)      utazásszervezés

 

Szabó Imre elnök köszönti a megjelenteket, megállapítja az ügyvezető elnökség határozatképességét, majd a kiküldött napirendi pontok elfogadására tesz javaslatot.

 

Duró Imre kérése, hogy a 7. napirendet a mai ülésen ne tárgyalják, mivel nem tudta előkészíteni az erre vonatkozó anyagot.

 

Szabó Imre kéri, hogy a következő ügyvezető elnökségi ülésre kerüljön fel a most levételre került napirendi pont. (Hogyan tovább MTSZ?)

 

Baronek Jenő kérése, hogy az eddig hozott összes ügyvezető elnökségi határozat kerüljön átnézésre, hogy azok biztosan végrehajtásra kerültek-e. Ennek átnézését kéri igazgató úrtól.

 

Dr. Kovács Mátyás az egyebek napirendi ponthoz kéri felvenni a vidékfejlesztési miniszter részére készült levéltervezet megtárgyalását.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség a kiküldött napirendi pontokat – az elhangzott módosításokkal - 6 igen, 0 nem, és 0 tartózkodással egyhangúlag elfogadta.

 

 

 

1. napirendi pont: Az előző ügyvezető elnökségi ülés jegyzőkönyvének elfogadása.

 

Szabó Imre közli, hogy a jegyzőkönyvet illetően nem érkezett sem szóban, sem írásban észrevétel részére. Szavazásra kéri az ügyvezető elnökség tagjait.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség az előző ülés jegyzőkönyvét 6 igen, 0 nem, és
0 tartózkodás mellett, egyhangúlag elfogadta.

 

 

 

2. napirendi pont: Igazgatói tájékoztató a két ülés között történt eseményekről és a korábbi döntések végrehajtásáról.

 

Duró Imre nem kívánja kiegészíteni az írásban kiküldött tájékoztatót.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség 6 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta az igazgatói tájékoztatót.

 

 

 

3.,   napirendi pont:  Közhasznúsági jelentés

 

Szabó Imre elmondja, hogy ezt a jelentést az elnökség elé kell terjeszteni, majd az elnökség továbbítja a Közgyűlés elé. Az anyagot Nyalka Márta készítette elő. Kérdezi, hogy van-e valami, ami szóbeli kiegészítésre szorul?

 

Nyalka Márta elmondja, hogy az írásos anyag tartalmaz mindent részletes. Egy gondolattal egészíti ki. A jövőre nézve a nyilvántartások rendszerét kellene átgondolni, miben legyen szigorítás, meg kell nézni, mi az, ami korszerűsítésre szorul.

 

Szabó Imre a közhasznúsági jelentéshez kéri az észrevételeket, kérdéseket.

 

Kovács Tamásnak van egy kérdése, 2010-ben 14.458 érvényesítő tag volt, több táblázatot nézett át, de összefoglaló táblázatra nem lelt, amely alátámasztaná ezt a számadatot.

 

Duró Imre elmondja, hogy a létszámadatokat tartalmazó anyag 3. oldalának tetején van a kis táblázat, amelyben megtalálhatók a részadatok.

 

A jelentéshez kapcsolódóan elmondja még, hogy a szerkezetét tekintve van egy szöveges beszámoló és van egy pénzügyi beszámoló. Az eddigi pénzügyi események feldolgozása is zajlik. Párhuzamosan a leltározást is el kellett végeznünk. 20 éve nem volt leltár, mint kiderült számunkra. Valós leltározási folyamat nem zajlott. Voltak anomáliák, de próbáljuk rendbe rakni. Kisderült, hogy a lefóliázott elvileg 20 db-os csomagban, csak 17 db füzet volt. Apróságnak tűnik, de fontos.
 

A közhasznúsági jelentésnek most akkor a sorsa az lesz, hogy amennyiben az ügyvezető elnökség elfogadja, elnök úr aláírja, és kiküldésre kerül a számvizsgáló bizottság tagjai részére, valamint az elnökségi tagok részére. A számvizsgáló bizottság elmondja véleményét az elnökségi ülésen, ugyan így az ügyvezető elnökség is.

Itt jegyzem meg, mert ehhez kapcsolódik, van egy levél a szakosztályi vezetők részére, melyben felkértük Őket egy 3 perces beszámoló elkészítésére, amelyet az elnökségi ülésen személyesen is elmondhatnak. Valamint ebben a körlevélben felkértük a vezetőket, hogy töltsék fel anyagaikat a honlapra is, látjuk, hogy egyenlőre nem nagy sikerrel.

 

Vajk Ödön észrevétele, hogy a tárgyi eszköz állományba még kellene egy szám. A tárgyi eszköz 2. sorába …

 

Nyalka Márta elmondja, igen látja, köszöni az észrevételt, javítja.

 

Szabó Imre kéri, hogy az észrevételek alapján, akkor a pontosítások átvezetésével az ügyvezető elnökség döntsön, hogy az elnökség elé terjeszti a közhasznúsági jelentést. Kovács Tamás kérésére még 2 hétig van lehetősége az ügyvezető elnökségnek észrevételeik megtételére. Aki ezzel együtt elfogadja a közhasznúsági jelentést, az kézfelemeléssel jelezze!

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség a közhasznúsági jelentést a kiegészítésekkel együtt 6-igen,
0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.

 

 

 

4.,   napirendi pont: Költségvetés

 

Szabó Imre bevezetőként elmondja, hogy nem szokott olyan előfordulni, hogy a költségvetés készítésének időpontjában tudjuk azt, hogy ami le van írva az teljes biztonsággal úgy van. Általában sem szokott ez így lenni. A jelenlegi költségvetés a meglévő adatok alapján és a kapott ígéreteken alapul. Kiegészítést akar-e hozzáfűzni Márti, igazgató úr?

 

Duró Imre kiegészítésképpen elmondja, hogy a költségvetési terv első oldalán a KEOP pályázat címen beállított 40 millió Ft, ez az a zöld rendezvények című pályázat, amit már elkezdtünk írni, amennyiben ezt megnyerjünk, ezzel számolni tudunk. A kiadási oldalon ugyan így be kellett állítani azoknak a pályázatoknak a kiadási oldalait is, amik várhatóan beadásra kerülnek.

Mivel a pályázatokról még az egyebekben fogok beszélni, így most ezt nem folytatom, ezért van ez a 85 milliós költségvetés, ha ebből a 40-et levesszük, már abban is vannak projektek, amiket végre kell hajtani. De ezzel együtt alakult így 85 millióra.

 

Nyalka Márta elmondja, hogy azért más eleve mondjuk a 2011-es költségvetés tervnek a papírra fektetett változata, mint a 2010-es értékelés, mert volt egy kis fogalmi zavar.

A költségvetés egy non-profit szervezet esetében nem független a számviteli nyilvántartásától, az hogy milyen pénzt kaptam meg, és milyen pénzt költöttem el. Tehát azok a technikai tételek, amik a 2010. évi költségvetés értékelésénél leírtam, - amit novemberben megbeszéltünk -, azt hogy milyen alapelvek mentén fogunk selejtezni az egy technikai dolog. Hogy hogyan vezetek ki valamit a nyilvántartásaimból, vagy hogyan veszek fel a nyilvántartásaimba, tehát ez pénzkiadással nem jár.

Éppen ezért, mivel ez a gyakorlat nem jó, a 2011-es évben mindent úgy állítottunk össze, magát a bevételt, hogy hogyan áll össze bruttó módon, nettó módon. Az iroda bérbeadása miatt most már ÁFÁ-t is kell fizetnünk. Ennek figyelembevételével igyekeztünk minden számot igazgató úrral összeegyeztetni. 

Egy ilyen szervezetnél az a legeslegjobb, hogyha egy évben kettő alkalommal felülvizsgálják a költségvetést. Javasolja, hogy miután az első félévet kiértékeltük, az 1-9 hónapot is értékeljük, hogy tudjunk igazodni, mert így, hogy van egy 1-12 havi költségvetés, így nem sokat mond senkinek. Így majd akkor tudunk ezeken a számokon rágódni, elgondolkodni, költségvetést módosítani, mert a nagyobb civil szervezeteknél egy évben több alakommal is van költségvetés-módosítás. Azt javasolja, hogy miután az 1-6 hónap és az 1-9 hónap értékelését elvégzi, tárgyalja meg az ügyvezető elnökség. 

 

Kovács Tamás kérdése, és kérése, hogy a költségvetésben az első oldalon vannak a bevételek és a kiadások. Ugye, itt 2010-re egy összesítő lap van. Kérné, hogy ahogy eddig is készült analitika, most is készüljön ilyen jellegű kimutatás az ügyvezetés részére. 

 

Nyalka Márta elmondja, hogy készít ilyet. Csak az a baj, hogy a korábbi gyakorlat nem jó, kevés köze a tényleges pénzkiadáshoz. Ez csak egy elszámolás, azt hogy milyen költség hogyan áll össze, azt teljesen pontosan, a közhasznú beszámolónak a mérleg részénél látható. Elég az eredmény kimutatást megnézni, akkor ott szóról-szóra le van írva, hogy milyen anyag jellegű ráfordítás, mi az ami személyi, mi az ami értékcsökkenésként, mi az ami egyéb ráfordítás.

Tehát inkább ez az elv a jó elv. Hogyha már számvitelileg nézem, de egy ilyen kitalált költségvetés, hogy mi az, ami az irodához tartozik, de mégse oda tartozik. Mi az, ami a szakmai, mi az, ami nem. Ez így az én véleményem szerint nem működik.

Csak akkor működőképes, hogyha ez úgy van lefektetve, mint itt, ahol nagyon jól elkülönül, mi az ami az irodával, mi az ami az adminisztrációval, és mi az ami magához a programokhoz, tehát a szakmai részhez tartozik. 

 

Szabó Imre kéri, akkor, hogy készüljön egy analitikus anyag, mely az elmúlt évekhez hasonlóan készült. A jelentés mellékleteként.

 

Pusztay Sándor egyetért azzal, hogy legyen egy ilyen melléklet, kimutatás. Nehogy úgy tűnjön, hogy ez az ügyvezető elnökség bármit el akar titkolni mások elől. Mert így valóban lát itt hat számot, és akkor nem tudja, hogy mi van a számok mögött. Minden évben adtunk ilyet, ebből anomália ne legyen. 

A másik, amivel szintén egyetért, sőt javasolta volna, hogy az első félév után tekintsük át az idei esztendőt, hogy hogyan állunk, részben a bevételeket, részben pedig a kiadásokkal. Messze egyetért azzal, hogyha kell, módosítsunk.

 

Vajk Ödön kérdezi, hogy azzal, hogy tavaly rendbe lettek téve az ilyen dolgok, állóeszköz, anyagok stb. máshová kellett könyvelni. Van-e olyan áthúzódó dolog, ami ezt az évet terheli?

 

Nyalka Márta válaszában elmondja, hogy negatív értelemben nincs. Pozitív értelemben csak annyi, hogy van egy 230 ezer Forint értékű többlet, ami többnyire adminisztratív dolog, ami pld. egyik jelvényből hiányzott 80 db, a másikból volt 80 db. Tehát valaha, amikor beszerzésre kerültek ezek a dolgok nem jó helyre kerültek könyvelésre.

 

A nyilvántartási árral kapcsolatban vannak még aggályai, hogy ez így a jelenlegi követelményeknek nem felel meg. Az értékcikkeket olyan áron kell nyilvántartani, ami vagy a beszerzési értéke, vagy pedig, ha ezzel nem rendelkezik, akkor a becsült piaci értéke. Sajnos eddig ezek az áruk egytől-egyig az eladási áron voltak nyilvántartva, nem jól. Ezen változtatni kell. Ezen is dolgozom éppen.

Nem a többlet részéről van szó, hanem a meglévőről van szó, amit nyilvántartunk, látható az értékcikk leltárban. Nem selejtezünk, a db az meg van. Itt értéket fogunk módosítani. Amit nyilvántartunk 4,5 millió Ft-on, az nem ér annyit, annak reálisan most mondok egy számot 3 millió Ft az értéke. Ez most csak hasra ütés jellegű volt. Most nem tudom megmondani, ezen dolgozom. De azt azon az áron kell nyilvántartani, amin bejött. És ami nekem a hasznom az fog ugye látszani ott, itt meg az anyagköltség, amit ráköltöttem. A szövetség vagyoni értékét befolyásolhatja, semmi mást.

 

Duró Imre elmondja, hogy még egy súlyos problémát fedeztek fel, illetve Márti jött erre rá. Bizományos értékesítést folytatott az MTSZ. Behozták ide a kiadványokat különböző szervezetek, de az MTSz adta ki a számlát róla. A kicsike szervezet számlát se hozott soha róla, mi a pénzt odaadtuk, tehát ilyen problémák is vannak.

 

Szabó Imre számára megnyugtató, hogy ezek a dolgok rendezésre kerültek, kerülnek.

 

Ha egyéb észrevétel nincs, akkor kéri, hogy szavazzon az ügyvezetés a költségvetés elnökség elé történő bocsátásáról.

 

Döntés: Egyhangú döntéssel 6 igen, 0 nem, és 0 tartózkodás mellett az ügyvezetés az elnökség elé terjeszti a 2011. évre készített költségvetést. (Itt is érvényes a Kovács Tamás által kért 2 hét, még az anyagokkal kapcsolatos észrevételek, módosítások tekintetében.)

 

 

 

5., napirendi pont: OKT 50 (e.a.: Pálmai Vencel)

 

Duró Imre elmondja, hogy volt alkalom még egyszer átbeszélni azokat a kérdéseket, amelyekben feltétlenül döntenünk kell most ezen az ülésen. Igen érintettük itt a nevezési díj kérdését, a csomagok szállításával kapcsolatos kérdéseket.

 

Pálmai Vendel, igen, amik felmerültek a rendezők részéről, abban maradtunk, hogy döntést kell hozni, ami szükséges a kiíráshoz is. El lehet kezdeni a füzet véglegesítését, de ehhez is kellenek a döntések.

 

Duró Imre átveszi a szót. OKT 50 megvalósításához a legfontosabb rész a forrás megteremtése. Itt elmondja, hogy hová adtunk be pályázatokat, az elszámolási határidők miatt az OKT 50 programunk sajnos nem fért bele a határidő miatt.

Beszámol a Bakonybélben megrendezésre került NSZSZ kétnapos megbeszélés eredményeiről, itt sikerült beszélni a sportért felelős államtitkárral, melyet pozitív előrelépésként ítélt meg. Ezen a héten bemegy a Minisztériumba és megnézik, hogy az
OKT 50 program megvalósításában hogyan tudják támogatni az MTSZ-t. 

 

Pusztay Sándor elmondta, hogy a Nemzeti Szabadidősport Szövetség szervezett az éves tervén belül egy konferenciát, amelyen gyakorlatilag a szabadidősporttal kapcsolatosan az összes magyarországi legfőbb egyesület, sportvezető jelen volt. De jelen volt Czene Attila államtitkár úr, jelen volt a MOB-nak a titkára Molnár Zoltán, aki előadást tartott. Jelen volt a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnöke Monspart Sarolta is.

Ez egy gyakorlatilag három napos konferencia volt, amely csak a szabadidősportnak a működtetéséről szólt, ami részben pénzügyi támogatás, - hogy most hol tartunk, és hová akar eljutni a Kormány. Illetve az adózástól, a könyvelésig mindenféle tanácsok, és előadások hangoztak el ebben a két napban. Nem ketten vettünk részt, mert Kondor Attila, az MKTSZ képviselőjeként is részt vett. 

 

Duró Imre átveszi a szót, és elmondja miben is kellene döntést hoznia az ügyvezetésnek. Nevezési díj mértéke, illetve a nevezési díjat egyszer kelljen csak megfizetni a túra során. Tehát ez lehetővé teszi a túrázó számára, hogy bárhol és bármikor csatlakozhasson a túrához. Nevezési díj 500 Ft legyen.

 

A csomagokat szállító busznál felmerült, hogy az egy mozgó iroda is legyen, hiszen adminisztrációs feladatokat is el kell látni. A szállításnak nincs köze a nevezési díjhoz, azt mindenki külön fizeti, aki igénybe veszi.

Véleménye szerint ez központi keretből legyen finanszírozva. Legyenek emlékbélyegzők, ezek a szakaszok megtételének igazolására is megfelelőek lennének.

 

Vita alakult ki Szabó Imre, Pusztay Sándor, Duró Imre, Pálmai Vencel, Vajk Ödön, Kovács Tamás, Kovács Mátyás, Baronek Jenő részvételével, hogy mennyi legyen a nevezési díj, mit tartalmazzon a nevezésnél kapott csomag, a rendezők által felmerült költségek jogosságáról, illetve a túravezetők és rendezők díjazásának megoldásáról.
 

Szabó Imre véleménye, hogy a nevezési díjnak tartalmaznia kell a szervezéshez kötődő költségeket is, az 500 Ft véleménye szerint nem elég, pontos számításokat kell végezni.
Megbeszélik többek között, milyen legyen a jelvény, a jelzések festésének költségei, oklevelek készítésének költsége. A kampány előkészítéséhez is pénz szükséges. Pályázati úton is szükséges lenne támogatást szerezni. Egyetértés van, hogy központilag kell biztosítani a szállító autó biztosítása és a nevezéskor kapott csomag előállításának költségeit. A nevezési díj kialakításánál az MTSZ tagok kapjanak kedvezményt. Külön bármilyen pénz szedése nem lehetséges. A túra rendezőinek, túravezetőknek a program végén forrásoktól függően tudunk pénzbeni díjazást adni.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség 6 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta, az alábbiakat:

- nevezési díj összege 1500.- Ft,

- az MTSZ tagjai nevezési díja 800.- Ft, legyen.

- A nevezési díj és a szolgáltatások ára különüljön el egymástól.

- Amennyiben állami támogatást tudunk a programhoz szerezni, akkor abban az esetben vagy rendezvényre forgatjuk vissza, vagy az előkészítésre eleve adunk (útvonal festésére) és ebben az esetben tudjuk majd bővíteni a szolgáltatásoknak azt a körét, amelyet már nem kell kifizetnie a résztvevőnek.

 

 

Döntés: A szállítási költség megszavazásánál az ügyvezetés 4, igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta a 400 Ft/nap/fő szállítási díjat. 

 

 

Szabó Imre kéri, hogy a kiírás végső szövegét, formáját Pusztay Sándor és Vajk Ödön hagyja jóvá, azért ne kelljen az ügyvezető elnökséget összehívni. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy más is átnézze, de Ők feltétlen. 

 

 

6. napirendi pont: A túravezető képzés reformja

 

Ifj. Farkas György elmondja, évek óta csinálja a Budapesti Természetbarát Szövetségnél az Oktatási Bizottság vezetését.   Igen sok tanfolyamot tartottak már. Véleménye szerint Ők csinálják a legjobb tanfolyamokat, ebből indult ki azaz igény, hogy ezt a reformot megkezdjék. Elkezdte összegyűjteni azokat a szervezeteket, ahol túravezetői tanfolyamokat tartanak, illetve annak egy képviselőjét, hogy hogyan lehetne a jelenlegi szabályozásokat jobb tartalommal megtölteni. Nem számonkérés, hanem oktatás szintjén. Kiderült, hogy Magyarországon 12 ilyen oktató szervezet van, ebből 9 szervezet vett részt a munkában. Közös anyagok készültek.

Duró Imre megkereste, hogy segítsen újragondolni a képzések rendszerét. Összeírt pár anomáliát ami ma egy általános középfokú túravezetőnél történik. Iszonyú anarchia van, kezdve ott, hogy vannak tagszervezetek, akik teljes mértékben magukénak érzik ezt a képzést, ugyanakkor kufárkodnak vele.
 

A másik fele az, hogy a központba szinte semmi nem jön vissza. Az MTSZ-nek gyakorlatilag semmi haszna, és a jelenlegi igényekkel ellentétben egyáltalán nem integrálódik a központi rendezvényekhez. Például: Náluk kötelező technikai munkán kell részt venni az embereknek. Van olyan, hogy nem is tudják, hogy ki végzi a technikai munkát a megyéjükben.
 

Akkor, létezik egy országos csapatbajnokság, - túraverseny bajnokság -, amely tájfutó térképekkel történik. Egyes helyeken tiltják a tájfutó térképeket a túravezetőktől, mert fölösleges.
 

Másik képzési szintünk a felsőfokú túravezetői, ahol visszamenőleg is el lehet mondani, hogy azokat a megbízható sporttársakat javasolták az egyesületek, szakosztályok, akik régen ezüstjelvényes, vagy felsőfokú túravezetőnek, akikre rá akartak bízni valamit, valami mozgalmi részt, vagy pedig egy túra szervezését.
 

Jelen pillanatban ezek általában inkább idősebb korúak. Viszont őket kell megtanítani éjszaka tájfutó térképpel dolgozni, holott náluk nem ez az igény, hanem az lenne az igény, hogy hogyan kell írni egy pályázatot, hogy kell elszámolni egy megfelelő költségvetési dolgot, hogy kell leadni mindenféle bizonylatokat. Erre semmiféle, sem tananyagunk, sem számonkérési módunk nincs. Több lépcsőben megérett a reform. Elképzelhető, ha nem a miénk lenne a legjobb tanfolyam, hogy olyan túravezetők kerülnek ki az MTSZ képzésében, aki – ez azért is érdekes, mert ma nincs Magyarországon más képzés - kvázi etalonnak számit, hogy életében nem gyújtott tábortüzet, nem aludt kint erődben sátorban, nem ment sötétben az erdőbe, mert ez nem kívánalom ma Magyarországon. Ugyan nálunk ez mind megvan, de nagyon sokan azt mondják, hogy ezt majd az ezüstjelvényesek. Ezeknek a túráknak jelentős részét bronz jelvényes túravezetők végzik, ők a legnagyobb kapcsolatunk a tagság felé, illetve a civil élet felé. Nálunk idén 80 ember jár erre a tanfolyamra. Ez a 80 ember gyakorlatilag el is fog tűnni, mert megkapja a tanfolyamról a papírt, ha megtetszik nekik esetleg családi program keretében túráznak, és kész. 

 

Azt javasolja az elnökségnek, hogy komolyan gondolja át, Ő jelentkezik is erre a feladatra.

Viszonylag az oktató szervezetek jelentős része nyitott kapukkal várja ezeket a reformokat. Vannak koncepcionális kérdések, amiket viszont nem szeretnének eldönteni. Ez például a felnőttképzési vonal, illetve ez az OKI-s vonal, nem tiszte ennek a reform folyamatnak. Köszönöm szépen.

 

Szabó Imre elmondja, látszólag egy eljárásbeli dolognak tűnik, az ügyvezetés dolga, hogy az előterjesztett anyagot az elnökség elé terjessze. Örömét fejezte ki, hogy ezzel foglalkozunk. Nyilván a képzéshez kötődő jogosítványok és feladatok pillanatnyilag a mostani SZMSZ-ünk szerint a Gyalogtúra Bizottság Oktatási Albizottsága hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a kezdeményezést megítélése szerint minden további nélkül az ügyvezetés viheti tovább az elnökség felé. Tehát nem tartja kötelezőnek, hogy csakis kizárólag az Oktatási Albizottságból érkező bármilyen kezdeményezéssel kell foglalkozni. Ez az Ő megítélése.
 

Támogatja, hogy menjen tovább az elnökségi ülésre ez az előterjesztés. Mivel ez a szövetség nagyon jelentős részét érinti, ezért egy elnökségi napirendre érdemes. A kétoldalas előterjesztés, vagy így ahogy van, megy az elnökség elé, és kérdéseket tesz fel az elnökség, vagy ezt a két oldalas anyagot további kiegészítésekkel kell megküldeni az elnökség felé.

 

Javasolja továbbgondolni, hogy minden javaslat mellé kellene fűzni egy indoklást is. Illetve, hogy mi az eredménye.

 

Ifj. Farkas György megígéri, hogy megcsinálják, ha kérik. Egyszerűen nem volt számára teljesen tiszta, hogy hogyan kezelje ezt a dolgot. Van egy csomó kész anyaguk már. De addig, amíg nincs rá felhatalmazás addig, lelkesedés van. Ha felhatalmazást kap rá, akkor Ők ezt megcsinálhatják, kész anyaggal állnak elő. Természetesen a képzési rendszer újragondolása a szakági képzéseket áttekintését is érinti.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség 6 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadja, hogy az előterjesztést – az elhangzottaknak megfelelően kiegészítve - az elnökségi ülés elé terjeszti, és felhatalmazza ifj. Farkas Györgyöt a szakmai munka irányítására.

 

 

 

7. napirendi pont: Egyebek

(Közgyűlés, elnökségi, elnök-főtitkári előkészületei, Pályázatok, Szlovák találkozó (március 13.), GYOT, utazásszervezés)

 

Szabó Imre elmondja, hogy felkérte dr. Kovács Mátyást, egy levél megfogalmazására, Fazekas Sándor miniszter úr részére. A témával, melyről a levél szól több civil szervezet is foglalkozik. A téma kifejezetten a természetjárást és a szövetség partnerszervezeteit érinti. A kiszivárgott információk szerint a 250 milliárdos tartalékképzés következtében a tárca belső forrásátcsoportosítással tervezeti szinten az éves 3,6 milliárdos nemzeti parki működtetési támogatásból 1,6 milliárdot vonna el, ami minden szakember, és minden hozzáértő számára azt jelzi, hogy teljes egészében ellehetetleníti a nemzeti parkok működését. A 3,6 milliárd éppen csak elég volt az eddigi működéshez, és még az 1,6 milliárd megvonása teljes működésképtelenséget idéz elő.

 

Dr Kovács Mátyás a kérést követően alaposan tájékozódott a helyzetről, erről tájékoztatást adott az ügyvezető elnökségnek, ismerteti a levéltervezete tartalmát.

 

Az elkészült levelet Szabó Imre írja alá, és a miniszteren kívül tájékoztatás céljából
Illés Zoltán környezetügyi államtitkár, valamint a nemzeti parkok igazgatói részére is megküldjük.

 

Döntés: Az ügyvezető elnökség 6 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett, egyhangúlag megszavazta a levél megírását, annak megküldését a felsoroltak szerint, és az interneten való megjelentetést.

 

 

 

 

Duró Imre kéri az ügyvezető elnökséget, hogy aki részt kíván venni a Gyalogtúrázók Országos Találkozóján az mindenképpen jelezze, hogy szállást tudjunk foglalni számára. Ennek menetét egy körlevélben Pálmai Vencel megküldi, és várja a mihamarabbi visszajelzéseket.

 

A közgyűlés, elnökségi, elnök-főtitkári előkészületeivel kapcsolatosan elmondja, március 19-e elnökségi ülés. Most az elfogadott anyagokat megküldjük a Számvizsgáló Bizottság részére, illetve az elnökségi ülés résztvevőinek. A Beszámolót, a közhasznúsági jelentést, a költségvetést, valamint a Túravezető képzés reformja előterjesztést is kiküldjük.

A közgyűlés május 7-8-a, ekkor lesz még az elnök-főtitkári is. Ennek helyszíne még kérdéses, két variáció van, ezeket ismerteti.

 

Elmondja, hogy a beadott pályázatban három nagy rendezvényt kell szervezni, minimum 500 fős rendezvénynek kell lennie. Ezért van a két helyszín, mivel az egyik rendezvényt május 7-én szeretnénk megtartani, és az ehhez szükséges feltételek még nem biztosítottak.

Ha a városligetben tartjuk az 500 fős rendezvényt, akkor a szállás a Zugló Hotelben lesz, ha itt nem megoldható, akkor a másik helyszín Csillebérc lenne.

 

Az első a GYOT találkozó, két rendezvényt generálni kellett, egyébként nem lehetett volna beadni a pályázatot. Tehát második egy nordic walking-os találkozó lenne, ezt pontosan május 7-ére kell szerveznünk az 500 fős részvétel miatt. A hármadik programot pedig április 16-ára tervezzük Dobogókőre. Ennek elnevezése Thirring természetjáró fesztivál.

 

Vita alakult ki Baronek Jenő, Duró Imre, Pusztay Sándor részvételével a nordic találkozó megrendezésének helyszínével kapcsolatban.

 

Hamarosan várható még 5 pályázati kiírás, amelyre tudunk pályázatokat benyújtani. Ígéret van a minisztérium részéről, hogy ebben az évben is rendelkezésünkre áll 7 millió forint, működési célra.

 

Szlovák találkozóra meghívást kaptunk, március 13-ára. Éves soros közgyűlésük lesz. Megkérdezni, hogy részt tud-e venni valaki ebben az időpontban a közgyűlésen. Ha nem, akkor levélben megköszönjük, de nem tudunk elmenni. 

 

Az utazásszervezés témakör maradt még, amit meg kell beszélni.

Farkas György elmondja, hogy többen felhívták a figyelmünket levélben is és szóban, hogy az eddigi tevékenységünket törvénytelenül végeztük. Például, hogy egy iskolai kiránduláson is utazási irodához kell fordulni. A levélben foglaltak szerinte tele van csúsztatásokkal. Különböző paragrafusokra hivatkoznak. Szerinte vállalkozókra vonatkozik a jogszabály, civil szervezetekre nem.

 

Vita alakult ki Farkas György, Duró Imre, Vajk Ödön és Pusztai Sándor hozzászólásával az utazásszervezést szabályozó törvények alkalmazásáról, értelmezéséről. Csak olyan szervezhet utazást, akinek erre jogosítványa van. Ezt tartalmazza a törvény. Ezt is értelmezni kellene. Mit ért ez alatt a jogalkotó? A vita végén eldöntötték, hogy jogászhoz fordul az MTSZ e kérdés tisztázása érdekében.

 

Pusztay Sándor köszöni a részvételt, mivel több felszólaló nincs, az ülést bezárja.

 

 

 

Kmf.