A Másfélmillió lépés Magyarországon című film alkotói

Peták István (szerkesztő) – lovagkereszt
Sáfrány József (asszisztens) – lovagkereszt
Sinkó László (narrátor) – tisztikereszt
Szabados Tamás (operatőr)- lovagkereszt
Stenszky Gyula (operatőr) – lovagkereszt
Faludi Sándor (hangmérnök) – lovagkereszt
Péterfay Attila (gyártásvezető) – lovagkereszt
Heincz László (világosító) – arany érdemkereszt
Tolnai Ferenc (munkatárs) – arany érdemkereszt
Petres Pál (munkatárs) – lovagkereszt

A 10 fős mozgó stáb tagja volt még Tubay László segédoperatőr is, aki nemrég hunyt el, így ő és Rockenbauer Pál, a Másfélmillió lépés Magyarországon c. film rendezője sem kaphatta meg a rangos kitüntetést, mivel abban a kategóriában posztumusz elismerés nem adható.

Az ünnepélyt követően a csapat több tagja is hangsúlyozta: nem gondolták volna, hogy valaha is ilyen magas állami elismerésben részesülnek, és jó érzéssel tölti el őket, hogy több évtized elteltével is ekkora értéket jelent az, amit közösen megalkottak.

Heincz László elérzékenyülve említette, hogy már az óriási díjat jelentett számára, amikor a csapat közösen elindulhatott erre a fantasztikus „kalandra”. A filmben megfogalmazott üzenetek, értékek ma is élők és aktuálisak a mai fiatalok számára – fogalmazott az egykori világosító.

A csapat a közös munka során igazi, szoros baráti társasággá érett, úgyhogy minden évben kétszer is találkoznak, egyszer nyáron, egyszer pedig ősszel, Rockenbauer Pál halálának évfordulóján – ezt már Szabados Tamás említette.

Az ünnepséget követő kötetlen beszélgetés alkalmával több kedves és felejthetetlen emléket is felidéztek a hajdani forgatásokról. Megemlítették, hogy már az indulás is elég kalandosra sikerült, mert itthon nem lehetett jó minőségű bakancshoz, sátorhoz és bizonyos túrafelszerelésekhez jutni, sőt a főzéshez alkalmas gázégőt Bécsből szerezték be. De kihívást jelentett számukra az is, amikor az egyik barlangi felvételnél a barlang mélye „elnyelte” a kamerát, vagy amikor egy elcsigázott nap után száz tojásból készítettek tojásrántottát. A közös élmények frissen élnek az emlékezetükben, amelyeket minden találkozásukkor szívesen felelevenítenek.


Egy meghatározó film születése

A Másfélmillió lépés Magyarországon c. film ötletgazdája Peták István volt, akit 1977-ben John Hillaby Gyalogszerrel Európában c. könyve inspirált. Az ötletre Rockenbauer Pál rögtön „vevő” volt, így ők ketten kezdték el kidolgozni a film tervezetét.
Az első terv szerint az MTV Ifjúsági Osztályán készült volna el a filmsorozat (Fiatalok, induljatok! címmel), de nagy anyagigénye miatt lesöpörték az asztalról.
1978-ban az újonnan alakított természetfilmes Natura Szerkesztőség vezetésére Rockenbauer Pált kérte fel a TV elnöke, aki addig az Ismeretterjesztő Főszerkesztőségen dolgozott.
Peták István egy évig gyűjtötte az anyagot a forgatási helyszínekről, majd a meglévő információkat átadta Rockenbauer Pálnak.

Először négy évszakos beosztásban tervezték a bemutatását, de nem tudtak megegyezni abban, hogy melyik tájon, melyik évszakban lenne jobb forgatni, mert mindegyiket hasonlóan szépnek tartották. Végül Rockenbauer ötlete alapján az egyben való bejárás mellett döntöttek.
1978 őszén az előzetes terepszemlekor a teljes útvonalat Rockenbauer Pál és Sáfrány József gyalogosan végigjárták, személyesen is megismerve az előzetes anyagban feltüntetett bemutatandó helyeket és a majdani szereplőket.


Forgatás több mint ezer kilométeren

A stáb kétéves előkészítő munka után 1979. július 31-én reggel 7 órakor indult el az Országos Kéktúra keleti végpontjától, a Zempléni-hegységben lévő Nagy-Milicről, és összesen több mint ezer kilométer megtétele után 1979. október 15-én érte el annak nyugati végpontját a Kőszegi-hegységben, az Írott-kő alatt.
A következő év tavaszán több helyszínre is vissza kellett menjenek (Bükk és Mátra), mert a filmek előhívásakor kiderült, hogy tönkre ment az anyag.

Az utómunka közel 550 napig tartott

A forgatást valamivel több mint másfél éves utómunka követte, amelynek során a hatalmas mennyiségű anyagot végső formába kellett önteni.
Először 13 részesre tervezték a sorozatot, mert ennyi tájegységet (Zemplén, Cserehát, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Pilis, Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-felvidék, Kemeneshát, Kőszegi-hegység) mutat be. Végül 14 rész készült el, mert a Bakony anyaga nem fért bele egybe.
A film aláfestő zenéje Alföldy-Boruss István zenei szerkesztő munkája, aki zenéivel a tájhoz illő motívumokat illesztett a szövegek és a képek alá.


A filmsorozat vetítése

A tizennégy részes sorozat első epizódja 1981. május 12-én, keddi napon került először adásba. Hetente egyszer láthatták a nézők 18:20-as kezdettel, az Esti mese és a Híradó előtt.

A film epizódjai:
1. Zempléni hegyek között
2. A Hernádtól a Sajóig
3. Keresztül a Bükkön
4. A Mátra gerincén
5. Cserháti tájakon
6. Barangolás a Börzsönyben
7. A Pilisi Parkerdőben
8. Gerecse, a vörös márvány hazája
9. A Vértes erdeiben
10. Bodajktól Zircig a Bakonyban
11. Zirctől Nagyvázsonyig
12. A Balatonfelvidéken
13. Sümegtől az Alpokaljáig
14. Ősz az Alpokalján

A sorozat vetítését többször is megismételték. VHS kazettán is megjelent, majd 2006-2007-ben, digitálisan felújítva, DVD formájában is kiadásra került.

Kulisszatitkok

A Natura Szerkesztőség Nagy Richárd akkori TV elnöknek köszönheti létrejöttét, aki szeretett vadászgatni, és vadász barátai folyamatosan kérték, hogy legyen olyan műsor is, ami a vadászokról a vadászoknak készül. Mivel tematikáját nézve, az ilyen típusú film is egyfajta természetfilmnek minősült, így önként adódott, hogy Rockenbauer Pál legyen a műsor főszerkesztője. Ő azonban ezt nem akarta elvállalni, mert nem nagyon szívelte a vadászatot.
De mivel a Másfélmillió lépés tervezetét először – nagy és drága nyersfilm anyagigénye miatt – lesöpörték az asztalról, Rockenbauer nyomást gyakorolt az elnökre, és csak azzal a feltétellel vállalta el a műsor főszerkesztését, ha a Másfélmillió lépés Magyarországon c. film is elkészülhet. (A film nyersanyagigénye 16 ezer méter volt, ez a mennyiség többnek bizonyult a főszerkesztőség egész éves igényénél). Hosszabb egyeztetések után végül Nagy Richárd „zöld utat” adott a majdani kék útnak, vagyis a film elkészítésének.

31 forintos napidíj


A stáb tagjai a fizetésük mellett kapott 31 forintos napidíjból látták el magukat, a hetvenhat nap alatt egyszer sem tértek haza, bár tartottak időnként pihenőnapot, amikor a ruháikat kimosták. Három inggel és három gatyával indultak, amit később kettő-kettőre redukáltak, az egyik rajtuk volt, a másik a hátizsákon száradt.


Csak olykor aludtak turistaszálláson, sátraikat a hátukon cipelték a többi személyes dolgaikkal együtt. Szinte mindenki szakállt növesztett, pedig előtte egyikük sem volt szakállas.


A Magyar Televízió mindenkinek készíttetett kék színű, a Kéktúra jelvényét ábrázoló egyenpólókat. Ezen kívül hasonló képpel matricák is készültek, amiket  a forgatások helyszínein kiragasztottak.


A Rockenbauer által tervezett, a Graboplast által gyártott anyagból készült esőkabátjaikat az MTV szabósága varrta meg.
A stáb tagjai közül néhányan dolgoztak az akkor még csak részben jelzett Dél-Dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra forgatásain is. Később többjüket idejekorán elbocsátotta az új vezetés a TV munkatársai közül. Erre a filmre szívesen emlékeznek vissza, mely meghatározó élmény volt az életükben, a nagyobb filmekben való munkák ellenére is.


Rockenbauer Pál, a sorozat rendezője: (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője.
Halála óta rendszeresen összejárnak, születésnapján emlékeznek a Bródy Sándor utca 26. sz. alatti lakóháza falán - 2003. január 14-én – elhelyezett emléktáblánál, nyaranta pedig Sinkó László vendégeként is többen összejönnek és minden év novemberében elmennek a sírjához.

Peták István - a sorozat szerkesztője
A filmsorozat kitalálója az MTV Ifjúsági Osztályáról került át a Natura Szerkesztőséghez. Ő készítette elő a filmsorozat helyszíneiről szóló anyagokat, információt kért az érintett településektől, szakértői leírásokat készíttetett Juhász Árpád geológussal, Palládi-Kovács Attila néprajzkutatóval, Pócs Tamás és Zólyomi Bálint botanikusokkal, Bándi Gábor régésszel, valamint Dercsényi Balázs művészettörténésszel.

Sáfrány József - rendező asszisztens
1978 őszén az előzetes terepszemlekor gyalogosan végigjárta az útvonalat Rockenbauer Pállal. Az ő ötlete nyomán lett a film főcímzenéje a sokat hallott és már szinte a Kéktúra himnuszává vált Indulj el egy úton c. erdélyi dal a Muzsikás együttes feldolgozásában.

Sinkó László - narrátor
Rockenbauer Pál személyes kérésére és kedvéért lett a filmsorozat narrátora, valamint azért, mert lelkes természetjáró volt. Mint az első részben megemlítette, sajnálta, hogy színészi munkája miatt nem tudott végig gyalogolni velük a teljes úton, de amikor csak tudott, csatlakozott a forgatócsoporthoz. Sokak szerint a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész úr volt az, aki ott gyalogolt a Másfélmillió lépésben a többiekkel…

Szabados Tamás - operatőr
Ennek a filmsorozatnak a forgatása előtt már többször dolgozott együtt Rockenbauer Pállal (A Napsugár nyomában sorozatban pl. az Antarktiszon és a Kilimandzsárón is). Operatőr társával, Stenszky Gyulával heti váltásban hordák a két Ariflex kamerát, melyek közül a kisebbik négy és fél, a nagyobbik hét és fél kilós volt. Sok kitett helyen is készített látványos felvételeket…

Stenszky Gyula - operatőr
Ő is dolgozott már korábban együtt Rockenbauer Pállal (pl. a Kilimandzsáró megmászása során forgatott filmben is). Köztudott róla, hogy „bevállalós” munkákra is könnyen rávehető volt, így rögtön adódott a csatlakozása. A Másfélmillió lépésben szinte az összes, barlangokban készített felvételeket ő készítette Tubay László segédoperatőrrel, mert Szabados Tamás egy korábbi beszorulása miatt felhagyott a barlangászattal.

Faludi Sándor - hangmérnök
A Magyar Televízió munkatársa, majd önálló vállalkozó. 1979-ben Rockenbauer Pál stábjának tagja a Másfélmillió lépés forgatásán, ahol a csaknem tízkilós hangfelszerelést cipeli a több mint ezer kilométeres úton. Ettől kezdve a rendező minden filmjének hangosítását ő végzi. (Magyar Örökség-díj, 1996, Prima Primissima-díj, 2012).

Péterfay Attila - gyártásvezető
Már több éves televíziós gyakorlattal rendelkezett, amikor munkatársa lett a frissen alakult Natura Szerkesztőségnek, és 1979-ben mint a Másfélmillió lépés gyártásvezetője lett nélkülözhetetlen munkatársa Rockenbauer Pálnak. Angol és spanyol nyelvtudása sokat segített a Kubában készült búvárfilm forgatásakor, de az európai, magashegyi vagy akár a sarkkörön túli felvételek elkészítésében is, és ő szervezte az És még egymillió lépés forgatását is.

Heincz László - világosító
A természetjárással való kapcsolata közismert volt a Magyar Televízióban, amikor Rockenbauer Pál, 1978-ben felkérte a Másfélmillió lépés forgatásában való részvételre. Abban az időben a fényviszonyokra rendkívül kényes nyersanyagot használtak a stábok, tehát egy megbízható, igényesen dolgozó és a természetjárásban is gyakorlott munkatársra volt szükség. Heincz László kitűnő világosítói munkájának is köszönhető, hogy a forgatások, a 76 nap alatt rendben és időben lezajlottak, de ennél is többet jelentett, hogy egy mély és egész életre szóló barátság alakult ki a stábbal. Térképészeti és természetfotózási munkái országos elismerést hoztak számára, manapság a legmagasabb színvonalú televíziós műsorok képmérnöke. (Magyar Örökség-díj, 1996).

Tolnai Ferenc - munkatárs, a távolságot mérő kerék tolója
Ő tolta végig a forgatáson a távolságot mérő, kerékpárkormánnyal és villával ellátott kereket. Ezt a fordulatszámlálóval ellátott szerkezetet egy, abban az időben a Pilisi Parkerdőnél dolgozó öregúr adta kölcsön, akinek az volt a munkája, hogy ezzel a - maga barkácsolta - műszerrel mérje meg a pilisi turistautak hosszát (a fordulatszámot meg kellett szorozni a kerék kerületével és már meg is volt az eredmény).

Petres Pál - munkatárs, a lépésszámláló kitalálója
Számítástechnikus, magashegyi túrázó és hegymászó, kifejlesztett egy elektronikus lépésszámlálót a távolságméréshez, de az sajnos már a Bódvaszilas–Jósvafő szakaszon elromlott, így a továbbiakban csak a keréktolásos módszer maradt a megtett út mérésének alapja.


A szakértők:
Juhász Árpád (geológus), Dercsényi Balázs (művészettörténész), Pócs Tamás (botanikus), Zólyomi Bálint (botanikus), Bándi Gábor (régész).


Képek a filmsorozatból:
  

 

 
  
  

     

  

 

 

 

    

 

  

...