A Természetjárók Napja Dobogókőn

Az 1873. augusztus 10-én alapított Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE) már 1876-ban létezett egy fővárosi munkabizottsága, majd 1879-ben létrejött az első Budapesti Osztálya is, de jelentősebb hatást nem tudtak kifejteni Budapest környékének turista életére. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv keresztül-kasul bejárva a budai hegyvidéket és a Pilist, megismerkedtek annak természeti szépségeivel. Közben azon gondolkodtak, hogy miként lehetne eme vidékekeket a turistaforgalomba bevonni. Szeptember 24-én, a Pilisszentkereszt közelében található Klastrom-kúthoz tett kiránduláson határozta el (a fenti kép jobb szélén látható) Téry és Thirring a jelenlévő társaikkal, hogy ennek érdekében egy új szervezet megalakítására megteszik az előkészületeket. Ezt követően még ez év december 28-án megalakult az MKE második Budapesti Osztálya. Az osztály, miután 1890-ben az országos fejlődés érdekében nem sikerült elérnie az MKE központjának Késmárkról a fővárosba való áthelyezését, 1891. szeptember 29-én kilépett az egyesületből, és ugyanekkor megalakult az önálló Magyar Turista Egyesület.


A nagy lendülettel folytatódó munkájuk eredményei között könyvelhetjük el a Dobogókőn 1898. június 5-én felavatott fából felépített menedékházat, amely mellé az időközben megnövekedett forgalom miatt 1906. június 3-án egy nagyobbat és korszerűbbet is átadtak. A menedékházakat báró Eötvös Lorándról, az egyesület első elnökéről nevezték el.

Az utókor a fővárosi turistaság kezdetét ehhez a szeptember 24-ikei naphoz köti, és a Magyar Természetjáró Szövetség a Természetjárók Napját az ez előtti vagy utáni szombaton tartja.

Az első Természetjárók Napja

Korábban is léteztek a mozgalomnak ünnepei, április 4-én a Vörös-kőn és november 7-én a Pilis-nyeregben találkozott a természetbarátok népes tábora. Ezeken az emléktúrákon adták át a kitüntetéseket, a megérdemelt túrázói minősítéseket és az Országos Kéktúra teljesítőinek jelvényeit is.
A természetvédelmi változások és ezen túrák politikai háttere miatt az 1987. november 30-án önállósult Magyar Természetbarát Szövetségnek új ünnepi helyszínre és időpontra volt szüksége. 1988-ban a magyar turistaság kultikus helyének számító Dobogókőre esett a választás.


1989-ben, az első alkalommal megtartott Természetjárók Napján Straub F. Brunó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket. A későbbi rendezvények ünnepi szónokainak névsorában több jeles személyiség is megtalálható.

Az évek során nemcsak Dobogókő szolgált a rendezvény helyszínéül. 1991-ben a szervezett mecseki turistaság, azaz a Mecsek Egyesület megalakulásának 100. évfordulója kapcsán Pécsett, 1992-ben a borsodi turistaság centenáriumi évfordulójára való megemlékezéskor Miskolctapolcán, 1996-ban a Millecentenárium alkalmából Ópusztaszeren, 2010-ben pedig ismét Pécsett - Európa egyik kulturális fővárosában - ünnepelhettük a Természetjárók Napját.

Erről Thuróczy Lajos bátyánk, az MTSZ tiszteletbeli elnöke Történt valami? Valami történt (1925 - 2010) című könyvében a fentiekkel kapcsolatban írt.

"Ez is azon rendezvények közé tartozik, amelyeket 1988-ban kezdeményezett és 1989-ben rendezett először az önálló szövetség elnöksége és ezzel hagyományt teremtett. Elsősorban Dobogókő a helyszín. A műsor is hagyományos: Himnusz és Szózat között ünnepi emlékezés, szóló és közös népdal éneklése, szavalat vagy irodalmi epizódok, a szövetségi kitüntetések ünnepélyes átadása és koszorúzás. Néhányszor én is voltam ünnepi emlékező. Most szeretnék idézni a 15. találkozón elmondott ünnepi beszédemből, úgyis mint természetjáró "ars poeticam" részéből:

Természetjárók Napját hirdettünk! Nem turisták napját, nem természetbarátok napját!
Azt kívántuk ezzel kifejezni, hogy ez a nap minden természetjáró túrázó napja lehet, akárhová tartozik..."

Összeállította: Kunos Gábor
Képek: MTSZ archívum

Kapcsolódó cikkek:
Meghívó a Természetjárók Napja 2015 rendezvényre.
A 2014. évi kitüntetések átadása.
A 2014. évi ünnepség összefoglaló videója.