Élet a Kéken - AK 3. rész

A Back-kápolna

A Petróczi-iskolától indulva nagyjából másfél óra gyaloglás után érjük el a Back-kápolnához vezető kék négyszög jelzés elágazását. Érdemes megtenni a mindössze háromszáz lépésnyi kitérőt, ugyanis a kápolna mellett egy jól kiépített erdei pihenőt is találunk. Az 55-ös főút szélén, egy kis bekerített telken álló kápolnát Begavári Back Bernát szegedi üzletember és neje emeltették 1937-ben, fiatalon elhunyt fiuk, dr. Begavári Back Ottó emlékére. Sajnos a kápolna általában zárva van, csak Nagyboldogasszony és a Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartanak benne szentmisét. Back Bernát a szegedi Rotary Club első elnöke volt, az újjáalakult klub a közelmúltban részt vett a kápolna felújításában és környezetének rendezésében.
 

Rózsa Sándor-emlékek

A legismertebb betyár, Rózsa Sándor emlékét sok dolog őrzi e vidéken. A Back-kápolna után a Tanulmányi-erdőben elhaladunk Rózsa Sándor fája, egy öreg szürke nyár mellett, amelynek tövében – a legendák szerint – sokszor megpihent a híres betyár. Az utunk során legközelebb érintett település, Ruzsa, 1957-ben kapta a nevét, addig a Csorva nevet viselte, és arról híres, hogy területén, a Paplógó tanyán fogták el Rózsa Sándort 1857-ben. Természetesen a ruzsai AK-bélyegzőn is Rózsa Sándor arcképe díszeleg. A híres betyár emlékét még több környékbeli vén fa és egy csárda is őrzi, amely Zsombó keleti határában áll, és a kéktúra útvonaláról mintegy 30 perces gyaloglással érhető el.
 

A Zsombói-ősláp

Az Alföld képe a Tisza szabályozása és a lápok lecsapolása után teljesen átalakult, a hajdani flórát és faunát már csak nyomokban találhatjuk meg benne. Egy ilyen folt a Zsombói-ősláp is, amelyet az Alföldi Kéktúra útját járva keresztezünk. A mintegy 35 hektár területű őslápmaradványt 1974-ben nyilvánították védetté. A helyi jelentőségű természetvédelmi terület egy erdőrészből és a mellette húzódó láprétből áll. Területén 43 rendszeresen fészkelő, illetve 31 itt táplálkozó madárfajt tartanak nyilván, valamint 6 madárfaj téli vendégként fordul elő. Nekem szerencsém volt, mert viszonylag magas vízszint mellett fényképezhettem le a lápi erdőt, a forró nyarakon azonban kisebb szokott lenni a láp vízmennyisége, sőt, néha ki is szárad. Erről a zsombékos lápról kapta a nevét a határában fekvő Zsombó nagyközsége.
 

Az 1879-es nagy tiszai árvíz után Pallavicini Sándor őrgróf 300 kataszteri hold területen összesen 597 ingyen házhelyet ajánlott fel az árvíz sújtotta Algyő lakóinak. Azonban az árvízkárosultaknak csak egy része élt ezzel a lehetőséggel, a fennmaradó házhelyeket több száz környékbeli szegényparaszt kaphatta meg. Így jött létre a település, amely máig az alapítója nevét viseli. Központjában egy hangulatos park közepén áll a nemrég felújított kastély, ahol állandó és időszaki kiállítások is helyt kaptak, földszintjén pedig egy kávézó található. Nagyon tetszett a kastély, bár a tetőn elhelyezett napelemtáblák – véleményem szerint – sokat rontanak a homlokzat képén. Fontos dolog az energiatakarékosság és környezetünk kímélése, de történelmi emlékeink megjelenését talán nem kellene ilyesmikkel elrontani.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Mostani túránkon a történelmi emlékpark a kihagyhatatlan látnivaló. Még csak le sem kell térni érte az Alföldi Kéktúra útvonaláról, hiszen az pont a főkapu előtt vezet el, pecsételnünk pedig a gazdasági bejárat portásfülkéjében kell. Anonymus így ír a magyarok viselt dolgait megörökítő Gesta Hungarorum című művében „Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.” Az emlékpark az egykor itt állt Szer monostorának romjai köré települt. A 12. században épült monostor romjai mellett találjuk többek között a millenniumra felépített Árpád-emlékművet, A Feszty-körképnek és egyéb kiállításoknak is helyt adó Rotundát, a Csete-jurtákat, a skanzent, a Nomád parkot és a tavaly felavatott látogatóközpontot. Az emlékpark mellett egy kemping is található, ahol a sátorral érkezők tavasztól őszig tábort verhetnek.
 

Át a Tiszán

Harmadik túránk végén a Tisza-partra érkezünk. A révállomáson kompra kell szállnunk, hogy átkeljünk a folyó túlsó partjára, Mindszent városába. A komp reggeltől estig 30 percenként indul a mindszenti oldalról, így nem kell sokat várakozni. Pecsételés után – a bélyegzőt a komp személyzetétől kell elkérnünk – még a folyó látványában is van időnk gyönyörködni. Kis számvetést készítve elmondhatjuk, hogy Szekszárdtól eddig a pontig összesen 243 kilométert jöttünk, de utunk nagy része, több mint 600 kilométer még előttünk áll.
 

Túrainfók

 

A túrán az e tájra oly jellemző tanyavilág képe a legmeghatározóbb. A süppedősen poros földutakon tanyák tucatjai előtt ballagunk el. Szinte valamennyi lakott, magára hagyott, pusztuló épületeket csak alig lehet találni közöttük. Túránk névleges hossza 88,1 km, a szintemelkedés elhanyagolható. Ezt a szakaszt idén áprilisban jártam be, a GPS-em szerint a kisebb-nagyobb letérésekkel 101 km-t gyalogoltam, a legnagyobb emelkedőm egyhuzamban pedig az volt, amikor Szatymaz előtt felballagtam az M5-ös autópálya felett átívelő felüljáróra. Pecsételőhelyek: Petróczi-iskola, Ruzsa, Zákányszék, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Ópusztaszer, Mindszenti rév, Mindszent vasútállomás.

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. júniusi számában.

Kapcsolódó cikkek:
Bevezető - Élet a Kéken - Alföldi Kéktúra.
Élet a Kéken - AK 1. rész: Szekszárdtól Bajáig.
Élet a Kéken - AK 2. rész: Bajától a Petróczi-iskoláig.

Az Élet a Kéken - OKT sorozat tizenkét része.
Az Élet a Kéken - DDK sorozat nyolc része.

MTSZ, Turista Magazin