Archív cikk; tartalmát tovább nem frissítjük, így az elavult információkat is tartalmazhat.
Érdemes megjegyezni, hogy minden túratársam valamilyen utazási kedvezményt vett igénybe hiszen ez a túra teljen áron közel 3000 Ft utazási költséggel járt. Mondja valaki ezután, hogy a természetjárás olcsó dolog! Nagyon nem az, hiszen a korábbi, - lakhelyünkhöz közelebbi - túrákon kétszerennyien szoktunk lenni. A fokozatosság elvét követve az aklimatizálódás miatt lassan emeltük a magasságokat. Először a Kereki határában magasodó Várhegyre lihegtünk fel, ez a 283 m-es magasságával jó volt bemelegítésnek. A faluból a nagyon jól jelzett piros rom jelzést kell követni, és szép erdei ösvényen érkezünk meg a vár D-i bejáratához. Az egykori erősség mint romterület ma is nagyon látványos, a Balaton felé szép kilátást találunk. Érdemes megismerkedni a vár történetével:
Kereki Fejérkő vára
A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai a községtõl délnyugatra, a Levelesi erdõ északi részén emelkedõ 283 m magas Várhegyen láthatók.
A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak.
A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthetõ déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A déli kapu felett emelkedõ kaputoronyhoz csatlakoztak a külsõ falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külsõ falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretû várudvart fogták közre.
A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerõsebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 m magas saroktoronyszerû része, melynek hatalmas külsõ falsíkján 6 m magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kõmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övezõ fal és pillérei kb. 1,5 m vastagságúak.
A helység elsõ említése 1193-Bn kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Querequi"-ben is megerõsíti. Késõbb, 1229-ben ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midõn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV.század elején plébániáját is említik.
A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetõen a XIV. század elsõ évtizedeiben keletkezhetett. Elsõ ismert várnagyát, Czikót, az 1336.évi oklevél nevezi meg.
Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelében Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkõ várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt fõurak közé állt. Amikor a királyhoz hû urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkõ várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az idõközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta.
Enyingi Török Péter birtoka 1464-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ,,castrum diritum Fehérkõ"-t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg.
A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén, 1665-tõl ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el.
Késõbb falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel.
A vár az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta.
Forrás: varak.hu
A várat D-felé hagytuk el, érintve egy nagy tarvágást ami az egykori Horthy vadászkastély helyét is jelzi néhány elszórt tégladarabbal, és talán az egykori virágoskertből származó nárciszokkal. A vadászkastély a II.vh.-ban bombázásban pusztult el, maradványait széthordták.
Somogy csúcsai:
Utunk ezután Ny-i irányban folytatódik lassan emelkedve jutunk fel arra a löszhátra amely Andocstól húzódik egészen a Balatonig, ahol a Balatonföldvári magas partnál meredeken szakad le a part felé. Ez a dombhát hordozza Somogy második legmagasabb pontját a 314 m-es Csillagó-hegyen. Korábban a Csillagó-hegyet tartották a legmagasabb pontnak, de a mérések pontosításával az
Almán-tető nyert. A Csillagón egy 1928-ban elhelyezett csúcskő utal erre. A geodéziai torony nyitva volt többen is felmásztak a nagyszerű kilátást biztosító toronyba.
A gerincútra visszakanyarodva egy szép erdei pihenőtől újra az erdőben folytattuk a túrát és hamarosan elértük az Almán-tetőt amely már valóban Somogy-teteje a maga 316.43 m-es magasságával. A nevezetes helyet 2009-től egy szép kopjafa jelöli mely Huszár László balatonendrédi népi fafaragó alkotása, a
felállítása a térségben működő természetjáró egyesületnek és a támogató vállalkozóknak köszönhető.
Ezzel Somogy a Dunántúl legalacsonyabb vármegyéje, a többiben ennél mind vannak magasabb csúcsok.
A középhegységi hangulatú tájat rengeteg tavaszi hérics és ibolya színesítette a Nezde-hegyen szép kis kilátó, és esőbeállóval kiegészített pihenőhely található. Sajnos az információs tábla itt is mind oly sok helyen a térségben a trehány munka következtében kidőlt.
Legendákkal gazdagon ellátott területen vagyunk, érdemes ezekkel is megismerkedni:
Somogyországban, Szóládhoz közel, a Nezde-hegyen jártunk. A falusiak régóta ismerik a helyet - gyógyító erejéről. Talicskában tolták fel a nehezen mozgó öregeket, hogy gyógyuljanak. A legenda szerint Koppány vezér van itt eltemetve - "némileg" máshogyan történtek a dolgok ezer évvel ezelőtt, mint ahogy tanítják.
Néhány évvel ezelőtt pár ember nekiveselkedett, és kegyhelyet kezdtek kialakítani. Sok kilométerről látszó hatalmas szelídgesztenye fa uralja a vidéket.
A régi öregek beszélik: a negyvenes években a Csordás néni bivalyai ha egy bizonyos helyre lefeküdtek, bikacsökkel is alig lehetett őket elhajtani onnan; vagyis valamiféle energia is jelen kell, hogy legyen – így Dr. Baksafalvi Soós László, akinek nemrég jelent meg Szkíta Golgota című kötete. – Úgy éreztem: itt nekem meg kell valósítanom régi vallásunk jelképes stációit. Kupa-Koppány vezér emlékparkot, kegyhelyet Babba Mária- és Koppány-szoborral, Veronika haranglábbal.
A kötetíró orvos feleségével, az ismert énekessel, Csuka Mónikával az elmúlt években már hozzá is kezdett a Koppány emlékpark kialakításához. Jókora területet vásároltak meg a községben, itt a terveik szerint hucul lovakat, szamarakat, rackákat, kecskéket tartanának.
A helyi legenda szerint egyébként annak idején valójában nem is Koppány vezért négyelték föl. Az elesett somogyi herceget valahol a Nezde-hegyen helyezték örök nyugalomra, s lelke ma is ott bolyong.
Forrás: Szólád honlapja
-------------------------------------------------------------------------------- A somogyiak azonban az éj leple alatt, mielőtt a fölnégyelés megtörténik, Sólynál elhunyt / kis csete-paté azért volt mielőtt a somogyiak hazavonultak/ bajtársuk levágott fejű holttestére cserélik. A nagyúr tetemét pedig bödön hajón menekítik át a vízen, s Nezdehegyen helyezik örök nyugalomra. Így mesélték az Öregek…. A legendában az a szép, hogy akár igaz is lehet.
Másik verzió. Mit ír az Arvisura? Koppány anyja besenyő lány volt, aki, miután az elrettentés kiállta az idő próbáját, fia holttestének darabjait kegyelettel megkapta, s lakóhelyéhez közel egy Szent Hegyen temette el. S hol volt a besenyők lakóhelye? Bizonyítottan bizánci keresztény hitet felvett módon éltek a mai Szólád Besenyőmál és Szentmiklós-i falurészében. A Nezdehegy alatt.
Foglaljuk tehát össze a dolgot. A magyarok ősi egyisten hitet követtek és gyakoroltak. Papjuk, tanítójuk, gyógyítójuk a táltos volt. E tekintetben felbecsülhetetlen kincse Somogynak a Tatárvári erdőben élő Karaul Táltos, aki Koppány törzsének táltosi leszármazottja, s minden generációt igazolni tud! Jobban meg kellene Őt becsülni. A Táltosi Stációt egyébként 2005-ben Ő avatta. Nyugat felé haladtukban eleink kétségtelenül először a keleti kereszténységgel találkoztak.
Julius első vasárnapján reggel a megyei hagyományőrző lovas bandérium kíséretében Somogyvárról Szent László ereklyéjével s a Nagy Király sírjából egy marék földdel megindul a zarándoklat Telekibe. Móring József Attila Polgármester Úr, Országgyűlési Képviselő védnökségével. Telekiben reményeink szerint Balás Béla Kaposvári megyéspüspök Úr újraszenteli a Templomot, majd tovább viszik az ereklyét, s a földet, zászlókat a Nezdébe.
Ezenközben Karád, Nagycsepely, Kötcse, Pusztaszemes, Kereki, Zamárdi, Szántód, Köröshegy, Szárszó, Szemes, Őszöd zarándokai is haladnak felfelé. Lehetőleg gyalog, a lelki megtisztulás okán, de betegek, idősek, pici gyermekek bárhogyan. Ott ökomenikus Istentisztelet, majd helységbemutató műsorok következnek, a hagyományőrzés jegyében. Később csoportos esketések is lehetségesek. Minden ötletet szívesen fogadunk!
A közvetlen Balaton part falvai számára szép feladat lenne, közösen, vagy évről évre felváltva átmenni hajóval a Vízen és Sólyból, vagy Veszprémből kis ünnepség után a négy darabba vágott keresztet áthozni a somogyi partra, majd a Szent Jelképet felhozni a Nezdébe.
A négy felé vágott tetemrészeket ugyanis Győr, Gyulafehérvár, Veszprém és Fehérvár falaira szögezték. Ha e helységeket légvonalban összekötjük, egy, kissé elnyújtott keresztet rajzolunk meg!
Ezek után mit jelképez a Nezde, a Szkíta Golgota?
Golgota: Koponyák hegye, ahol Krisztust keresztre feszítették.
Ki Kupa-Koppány? A magyarság megváltója. Az Ő tettének kálváriája található a Nezdehegyen, egyben az ősi magyar vallás és a kereszténység felvételének, egymásba simulásának emlékhelye. Miután azonban tettét még sem lehet Megváltónkkal összehasonlítani, ezért csak kilenc stáció őrzi a tizennéggyel szemben, jelképezvén ősmúltunktól napjainkig a magyar szenvedéstörténetet.
1. stáció: Nimród király, Hunor, Magor
2. stáció: Attila hun nagykirály
3. stáció: Csaba királyfi székely kapuja
4. stáció: Baján kagán kőszobra
5. stáció: Karaul, a Magyar Táltos
6. stáció: Koppány, Somogyország hercege
7. stáció: Babba Mária
8. stáció: Veronika harangláb, haranggal
9. stáció: Kettős kereszt, Turullal
Forrás: somogytura blog.
--------------------------------------------------------------------------------
Csuka Mónika: Zöldell a muskátli...
/Zeneszerző: Csuka Mónika, Szövegíró: Soós László, Hangszerelő: Ember Péter
Nezde-hegyen szól a furulya
Tárogató sír, s a szép haza
Birkanyáj, mit átölel a nyár
Öregapám lépte nyomán jár
Nezde-hegyen szól a furulya
Szép Balaton álma, sóhaja
Erdők felett Koppány lelke száll
Gyere rózsám, titkokat súg, vár
Nezde-hegyen szól a furulya
Évezredes szittya Golgota
Aki eljön itt, bűvölten áll
Őseinknek lépte nyomán jár…
Somogy csúcsait elhagyva tovább gyalogoltunk É-felé, jó kilátású helyekről többször felvillant alattunk a völgyben Kőröshegy és az újkori nevezetessége a Völgyhíd. Utunk lassan elérte a dombhátat kettészelő M7-es autópályát de előbb még megcsodáltuk a térségre is oly jellemző emberi tevékenység, az erdei létesítmények szabad rablását mutató pihenőhelyet ahonnan a padokat és asztalt ellopták ami nem lehetett könnyű és az erdőből minden bizonnyal csak terepjárókkal lehetett elszállítani.
Az autópályát keresztezve jelzetlen földutakon indultunk Kőröshegy felé.
A Völgyhíd
1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter.
Szent Kereszt Római katolikus templom
A XV. századi templom déli oldalán a hat mérműves ablak és a köztük lévő támpillérek a gótikus építészet jellegzetes vonásait adják vissza. Csúcsíves főkapuja és a rózsaablak szintén erre az építészeti stílusra utal.
A ferences rendi templomépítés hagyományaira utal a torony elhelyezkedése. A torony általában a nyugati homlokzatra támaszkodik, itt viszont a szentély északi oldalán emelkedik, hogy a kolostorból egyenesen a templomba lehessen menni. Az alaprajz is a ferences építészeti hagyományokat tükrözi. A hajó hosszú, téglalap alakú. A szokásosnál jóval elnyújtottabb a szentély, azért, hogy valamennyi rendtag elférjen. Hofbauer bécsi festő alkotásának tartják a keresztre feszített Jézust ábrázoló oltárképet. A falakon népi faragású szobrok és kálvária látható.
A műemlék templomban nyaranta hangversenyeket rendeznek. Bejelentkezéssel látogatható.
Restaurálások
1906-1907-ben igen szakszerűtlenül történt a templom restaurálása, amely eredeti jellegétől szinte teljesen megfosztotta az épületet. A nemrégiben végrehajtott, immár korszerű műemlékvédelmi szempontú helyreállítás visszaadta az eredeti hangulatot. Ekkor találták meg a kolostor hajdani alapjait is.
A Széchenyi-kastély
Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagy sikerű műve - első vadászexpedíciójának élményéből - a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.
Forrás: koroshegy.hu
A szép horgásztó partját érintve a Széchenyi kastélynál értük el a települést, természetesen a szép műemlék templomokat és a kevésbé szép műemlék lakóházat is megtekintettük, majd egy kellemes vendéglőben zártuk a túrát. Köszönöm, hogy Veletek tarthattam.
Még több fotó:
