Készült a 2009. október 10-én megtartott elnökségi ülésről
Jelen voltak:
Szabó Imre elnök,
Duró Imre igazgató
Dr. Kovács Mátyás, Pusztay Sándor elnökhelyettesek.
Baronek Jenő, alelnökök,
Karácson Sándor, Dr. Dénes György, Pálmai Vencel, Dinnyés István, Kondor Attila, Lehoczki Zoltán, Trischler Ferenc, Maros István, Haraszti Béla, Vajk Ödön, , Pocsai Sándor, elnökségi tagok,
Bittó Sándor SZB elnök,
Thuróczy Lajos tiszteletbeli elnök,
Bognár Mária és Körmendi Zsuzsanna, az országos központ munkatársai
Előre jelezte távollétét: Bornemisza Miklós, Kovács Tamás, Quitt András, Cselovszki Ildikó, Győrfi Gyula, Kiss László, Südy Péter, Vidovenyecz Zsolt, Zárdai István, Dr. Nagy Sándor, Kiss Gábor
Az elnökségi ülés napirendi pontjai:
- Az előző elnökségi ülés jegyzőkönyvének elfogadása (ea.: Szabó Imre)
- Igazgatói tájékoztató az elmúlt időszak munkájáról (ea.: Duró Imre)
- Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása (ea.: Duró Imre)
- 2010. első félévi elnökségi munkaterv (ea.: Duró Imre)
- 2010. évi Védett Napok (ea.: Duró Imre)
- Egyebek
Szabó Imre: Köszönti, a megjelenteket megállapítja, hogy az elnökség a mai napon határozatképes. Tájékoztatja az elnökséget, hogy a mai elnökségi ülés a Számvizsgáló Bizottság kérésére lett összehívva, így a novemberi elnökségi ülés napirendi pontjai a mai napon kerülnek tárgyalásra.
ED – 633 (2009.10.10): Az elnökség egyhangúan elfogadta a napirendi pontokat.
1. napirendi pont
Az előző elnökségi ülés jegyzőkönyvének elfogadása (ea.: Szabó Imre)
Bognár Mária: Bizonyára észrevette mindenki, hogy a jegyzőkönyv hitelesítőnél Quitt András aláírása hiányzik, ezzel kapcsolatosan kaptunk tőle levelet, amiben kérte, hogy tájékoztassuk az elnökséget, hogy a jegyzőkönyvet elektronikus formában elolvasta, véleményezte, kérése az volt, hogy „sk” legyen feltüntetve a nevénél, ez nem történt meg. Kéri ennek hiánypótlását.
Dr. Dénes György: A 6. napirendi pontban kéri a „szövetség” szó javítását, Mentőszolgálatra.
ED – 634 (2009.10.10): Az elnökség a kiegészítésekkel egyhangúan elfogadta a jegyzőkönyvet.
2. napirendi pont
Igazgatói tájékoztató az elmúlt időszak munkájáról (ea.: Duró Imre)
Duró Imre: A tájékoztatómat kiegészíteném a következőkkel:
A létszámadatokhoz azért nem írtam információt, mert a féléves adatokkal rendelkezünk jelenleg. A pénzügyi adatokról továbbra is beszélnünk kell, mert a szövetség jelen anyagi helyzetében az országos központja nem fenntartható. A Számvizsgáló Bizottság felhívta a figyelmünket arra, hogy a Takarék Szövetkezettel kötött szerződésünknél a következő mondat szerepel: Mindenkor az a hiteles szerződés, amely a Takarék Szövetkezetnél van lefűzve, ezért mi kértünk tőlük egy hitelesített másolatot, ez még nem érkezett meg. Alapteremtésről annyit, hogy a pályázatok közül a TAMOP, illetve a MENET pályázatok zajlanak még a programok, valamint az „Év Vidéke” program is.
A Projekteknél a Nowa programjai folyamatosan zajlik, a minisztériumból megkerestek minket azzal, hogy szívesen prolongálnák ezt a programot a jövő évre is (újabb szerződéseket szeretnének).Az „Év Vidéke” programnál beszűkültek a források.
Rendezvényeknél ezúton szeretném megköszönni minden szervezőnek a munkáját.
A Dobogókői rendezvényünkről készült egy DVD, ezt minden megyének el fogjuk juttatni. Az internetes megjelenésnél megemlíteném, hogy sajnálatos módón kikerült a youtube videó megosztó portálra az MTSz-ről két olyan film ami nem vállalható a szövetség arculatához, erről szeretném ha döntene az elnökség a mai napon.
A képzésekről annyit szeretnék mondani, hogy az újságíró - fotós képzés, a mai nappal elindult, valamint a MENET pályázathoz kapcsolódó képzések előkészületei is megtörténtek. A Menet pályázatban foglaltak szerint elkészült az új
www.mtsz.org honlap a mtsz.org szoftver kezelők átadják DVD-n a már meglévő anyagokat, hogy az új honlapon is megjelenésre kerüljön. Az új honlapon a Turista Kártya egy teljesen különálló panelt kap, ami segítségével közvetlenül tudnak majd csatlakozni, regisztrálni.
Az MTSz-ben jelenleg az NFI kiadvány előkészületei zajlanak, egyrészt német fordítás alatt van az Év Vidéke programnak az anyaga, illetve ennek a magyar nyelvű kiadása is folyamatban van.
Az infrastruktúráról annyit, hogy a Menet pályázat kapcsán az országos központban kicseréltük az összes számítógépet, valamint egy skype rendszer lesz még kiépítve ezen pályázat keretében.
ED – 635 (2009.10.10): Az elnökség egyhangúan elfogadta az Igazgatói Tájékoztatót.
3. napirendi pont
Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása (ea.: Duró Imre)
Szabó Imre: Azt kezdeményeztem, hogy vizsgálja felül az új vezetés azt, hogy milyen feltételekkel és milyen módon tudja a szövetséget olyan típusú vagyonkezeléshez juttatni, ami az alapszabályának, a közhasznúságának, és a feladatainak az ellátásához szükségesek ezek a tárgyalások vélhetőleg november végére, december elejére le fognak zárulni.
Duró Imre: Annyi kiegészítést tennék, hogy a kiküldött anyag mellé elküldtük emailbe az az újabb módosítást, amit az ügyvezetés tárgyalt meg.
Duró Imre felolvassa a kiküldött Szervezeti és Működési Szabályzatban módosításait.
(lásd. 1.sz. melléklet/ SZMSZ)
Kiegészítve, hogy a 4. számú melléklet tartalmazza azt, hogy a vasúti kedvezménnyel minden évben el kell számolni az országos központ felé.
Szabó Imre: Javaslom, hogy akinek észrevétele van oldal, pont bemondása után tegye azt meg.
Maros István: 13. pont, a Szövetség gazdálkodása fejezetnél : „Az Ügyvezető Elnökségi döntést megelőzően - szükség esetén - előzetesen egyeztetni kell az álláspontokat az érintettekkel.” Mondatot nem tartom megfelelőnek, valamint a felette lévő „Az elnök, illetőleg a főtitkár esetenként 1.000.000,- forint értékhatárig dönthetnek a jóváhagyott költségvetés végrehajtását célzó - egyébként hatáskörükbe tartozó - ügyletekről. „ nem tartom feltétlenül rossznak ezt a kihúzott mondatot. Nyilvánvalónak tartom, hogy létezhet egy olyan horderejű összeg, aminél nem baj, ha a döntés előtt halja az elnökség.
Szabó Imre: Ha jól értem akkor, ha nincs ez a mondatkihúzás, akkor megfelelő az alatta lévő kifejezés. Ebben az esetben milyen értékhatárra gondolsz?
Maros István: Igen, az értékhatárt illetőleg, lehet akár a meglévő 1.000.000 forint.
Szabó Imre: A kihúzásra javasolt mondat az arról szól, az elnökség által a közgyűlésnek javasolt és a közgyűlés által elfogadott költségvetés keretein belüli döntésről beszélünk, az nem érint szabad döntési kompetenciát, az egy meghatározott mozgási teret jelent. Az értékhatár megjelölése a költségvetésen belüli mozgásterünket fogalmazza meg. A költségvetésen kívüli projekt típusú, külön gazdálkodási kört érintő kérdés, az viszont az ügyvezetés kompetenciája.
Szabó Imre javaslata: „Igazgató esetenként 1.000.000,- forint értékhatárig dönthetnek a jóváhagyott költségvetés végrehajtását célzó - egyébként hatáskörükbe tartozó - ügyletekről.”
Maros István: Pillanatnyilag nem tudom eldönteni, hogy ennek a javaslatnak megjelenítésével milyen következmények lennének, de ha nincs semmilyen, akkor elfogadom.
Szabó Imre: Rendben, akkor ezt a kérdés tegyük feltételes módba.
Bognár Mária: Levezetés technikai javaslata, hogy oldalanként haladjunk a módosítással.
Szabó Imre: Rendben, 1 oldalhoz nincs hozzászólás.
2. oldal?
Haraszti Béla: 2. oldal 2. bekezdés egésze valamint a 4. oldalon szereplő területi szó a nem világos, mert a táblázat szerint itt gyakorlatilag a 3 név azt jelenti, hogy Kelet, Nyugat és Budapest szerepel, ugyanakkor a szervezés nem ezekben a körökben történik, hanem a megyékben, esetlegesen régiós szinten. Célszerűnek tartanám tisztázni azt, hogy mit takar a területi szervezet kifejezés, megye, régió vagy egyéb?
Javaslom, hogy a közvetlenek, ha megjelöltük pontosan mi a terület akkor azon a területen keresztül kapjanak képviseleti jogot, mert a táblázat ábrázolása szerint ebben a helyzetben nincs képviseleti joguk.
Szabó Imre: Kérném, hogy olyan javaslatokat tegyen az elnökség, ami a jelen alapszabályzatunkkal nem ellenkezik.
Bognár Mária: A kiküldött anyagban szerepel, hogy az ügyvezetés az 1/A táblázatot törli, ebben az esetben az első pont utolsó bekezdésében ki kell venni a „Az 1. sz. melléklet ábrázolja a szervezeti felépítést” hivatkozást.
Javaslatom: Az 1. sz. melléklet ábrázolja az elnökség szerkezetét és bizottsági rendszerét az Alapszabály 38/A pontja alapján az Elnökség által létrehozott állandó munkabizottságokat is. A 2. sz. melléklet bemutatja a választási és képviseleti rendszert.
Elnökség ezzel a kiegészítéssel el fogadta.
Haraszti Béla: 2. oldal 1.pont: „Szövetségi képviseletüket azon szervezeteken keresztül gyakorolják, ahol az éves érvényesítést végzik.„ ebben az esetben ellent mondás van az Alapszabályzattal. A Gyakorolják szót megengedő formába, kell tenni: „Szövetségi képviseletüket azon szervezeteken keresztül gyakorolhatják, ahol az éves érvényesítést végzik.„
Thuróczy Lajos: Ebben az esetben megyei szövetség meggyengülhet.
Bognár Mária: „Szövetségi képviseletüket azon szervezeteken keresztül gyakorolják, ahol az éves érvényesítést végzik.„ szövegrésznél a „végzi” kifejezés azt jelenti, hogy a megye végzi, a központon keresztül.
Az elnökség nem tartja megalapozottnak Haraszti Béla felvetését.
Haraszti Béla: Elfogadom.
Szabó Imre: 4. oldal első bekezdésre javasolja az elnök főtitkári értekezlet beszúrását az alábbi formában: „A közgyűlés napirendjét az azt megelőző területi vezetők tanácskozásán az (Elnök - Főtitkári értekezleten) kell ismertetni.”
Bognár Mária: Bognár Mária: itt az van írva, hogy a 2. számú mellékletben ábrázoltak szerint a közgyűlés területi és létszámarányosan elosztott elnökségi helyei közül a Dunántúli küldötteket a Dúnántúli elnökségi tagok, a Kelet magyar küldötteket a Kelet Magyar elnökségi tagok és a Budapesti küldötteket a Budapesti elnökségi tagok választják. Én úgy gondolom, hogy nem a 2. sz. melléklet szerint, hanem ha megnézitek ASZ 34. pontját ami szó szerint így szól:
34. A szövetség
- elnökét és a három elnökhelyettest a közgyűlés plénuma;
- az alelnököket és a területi képviselőket az illetékes területi küldöttek;
- szakági-, szakmai- és rétegszervezetek képviselőit az országos szakmai-, szakági- és rétegértekezletek választják meg.
Ha ezt benne akarjuk hagyni, aminek semmi értelme, hiszen az ASZ. pontosan leszabályozza mindezt. Viszont ha be akarjuk írni, akkor ne a 2. számú mellékletre legyen a hivatkozás, hanem az ASZ 34. pontjára.
Duró Imre: Az alapszabályzatban az szerepel, hogy ez a témakör részletezése az SZMSZ-ben szabályozzuk, éppen ennek megfelelve, gondolta az ügyvezetés ennek a bekezdésnek a beszúrását.
Az elnökség az alábbi módon kívánja beszúrni a 4 oldal utolsó bekezdését:
„Az Alapszabály 34. pontja alapján, melyet a 2 sz. mellékletben ábrázoltak szerint a közgyűlés terület- és létszámarányosan elosztott elnökségi helyei közül a dunántúli küldöttek a dunántúli elnökségi tagot, a kelet-magyarországi küldöttek a kelet-magyarországi elnökségi tagot, és a budapesti küldöttek a budapesti elnökségi tagot választják.”
Maros István: Ügyrendi javaslata, hogy ezt az SZMSZ módosítást utalja vissza az ügyvezetésnek.
Szabó Imre: Átvezetési kötelezettségeink miatt nem tartom megfelelőnek ezt az ügyrendi javaslatot, miután minden rendeltetésszerűen történt.
ED – 636 (2009.10.10): Az elnökség döntése alapján nem kapott támogatást a javaslat.
Kondor Attila: 4. oldal, 5 pont, utolsó bekezdés 14 munkanapot javasol.
Bognár Mária: Tarthatatlannak tartom a 14 munkanapot, javaslom a naptári nap megfogalmazást.
ED – 637 (2009.10.10) Az elnökség egyhangúan elfogadta az alábbi megfogalmazást:
A munkaterv szerinti elnökségi ülések összehívásáról az igazgató főtitkár írásban gondoskodik. Az értesítést és a kiküldendő - döntésre előkészített - anyagokat az elnökségi tag által megadott címre, az adott elnökségi ülés előtt 14 naptári nappal postázni kell. Helyszíni kiosztású anyagok általában döntést nem igénylő, tájékoztató anyagok lehetnek.
A következő ülés döntést, illetve határozatot igénylő anyagait az adott ülés előtt 14 naptári nappal az elnökségi tagokhoz el kell juttatni.
Bognár Mária: 6. oldal. 6. pont utolsó 2 bekezdés teljes törlését javasolja és ugyanazzal a mondattal elrendezni, mint az előző oldalon az elnökségnél elrendeztük ezt SZMSZ-ben, Javaslatom, „az Ügyvezető Elnökségi ülésekről az Alapszabály 38/A/o pontja szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.”
ED – 638 (2009.10.10) Az elnökség, egyhangúan elfogadta Bognár Mária javaslatát.
Bognár Mária: (9. oldal első bekezdés) Javasolja az alábbi bekezdésnél a „ …” törlését.
Elnökhelyettesek:
- … az Elnök felkérésére képviselik az Elnököt, a média- és kommunikáció, a természet és környezetvédelem, valamint a belföldi és külföldi turizmus és egyéb, kapcsolatépítés területén.
ED – 638 (2009.10.10) Az elnökség elfogadta a javaslatot.
Bognár Mária: (9. oldal, 11. pont,) A főcímnél javasolja az „országos” szó beszúrását.
ED – 639 (2009.10.10) Az elnökség elfogadta a javaslatot.
Bognár Mária: 10. oldal
Az alapszabály 59. pontja alapján „A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a szövetségszervezeti és működési szabályzata állapítja meg. „
Nem értem miért csak a gazdálkodást érinti csak, és miért nem szerepel itt a többi ide tartozó tétel az alapszabályzatban megfogalmazottakkal összhangba.
Dr. Kovács Mátyás: Itt mindenképpen szabályozni kell, nem teheti meg az SZMSZ, hogy az Alapszabály adta felhatalmazást nem teljesíti.
Bognár Mária: Az első francia bekezdésnél az elnökség elé bekerült az „ügyvezető” szó, az ASZ 38/A/h,i pontja szerint a költségvetés és a zárszámadás kizárólag az elnökség hatásköre, ez nem azt jelenti, hogy az ügyvezetés nem tárgyalhatja, de semmi képen nem szerepelhet itt kizárólag csak az ügyvezető elnökség.
Szabó Imre: A különbség itt az, hogy az elnökség elé az ügyvezető elnökség terjeszt már innentől kezdve mindent.
Az ügyvezetés döntését hajtja végre a gazdasági vezető, a döntési kompetencia a testületé, az ügyvezetésé a felelősség, a végrehajtás és az előkészítés az apparátusé.
Az ügyvezetés az a döntési pont és az a képviseleti pont, ami a szövetségnek az operatív irányítását, vezetését ellátja, és a képviseletben az irányítási dolgokon kívül eljár, és előterjeszt az elnökségnek.
Bognár Mária: A 6. oldalnál hiányoltam, hogy az ügyvezetésnél nincs célként megjelölve az operatív feladat, így akkor most kérném, hogy amennyiben a gazdasági vezető az ügyvezetés elé terjeszt, akkor a 6. oldalon az ügyvezető elnökségnél legyen benne, hogy az ügyvezető elnökség mindezt a nagy elnökség elé terjeszti. A másik lehetőség, hogy a 10 oldalon a megfogalmazás a módosított pontoknál az alábbi módon legyen:
„…az Ügyvezető, majd az Elnökség elé terjeszti…”
Ez az első, illetve a harmadik francia bekezdésnél szerepeljen így.
ED – 640 (2009.10.10): Az elnökség támogatja a javaslatot.
Bognár Mária: A 10 oldal 5. francia bekezdésnél szeretném ha a szövetség eszköznyilvántartásáért nem én lennék a felelős, arra hivatkoznék, hogy például a Nordic Walking botok szétosztása nem a megfelelő adminisztrációval történt ráadásul nem volt beleszólásom. Szeretném, ha ebben a bekezdés így szólna:
„ személyében felelős a szövetség eszközeinek nyilvántartásáért, kivéve ha nem vehet részt benne”
Szabó Imre: Működésbeli megoldást javasolnék, ebben az esetben, ha ilyen probléma merül fel, akkor azt, jelezni kell az ügyvezető elnökség felé, egy előterjesztés formájában.
Bognár Mária: Kérném jegyzőkönyvbe, hogy akkor most ezt a problémát jeleztem az elnökségnek, illetve az ügyvezető elnökségnek.
Dr. Dénes György: Szeretném megkérdezni, hogy milyen megfontolásból lett kihúzva a mellékletből a Barlangi Mentőszolgálat?
Szabó Imre: Különböző szakági bizottságai vannak a szövetségnek, kettő olyan van amelyik országos szervezetként jogi személyiséggel, a szövetséghez való tartozását valamilyen módon demonstrálja ez a MHSSZ és az MKTSZ, volt még a Természetbarát Sízők Társasága akik ugye megszűntek ezért őket kihúztuk, az összes többi pedig szakági bizottságként van nevesítve.
Szabó Imre: Önálló érvényesítési rendszert, illetve a saját SZMSZ-ben illetve ASZ-ban az országos szervezet deklarálja e, hogy ő a Magyar Természetbarát Szövetség szakági feladatait ellátó szervezetként funkcionál.
Az előzetesben Duró Imre elmondta, hogy minden szakágat fel kell kérnünk, hogy nyilatkozzon róla, hogy e feladatokat is ellátja e, és akkor Ebben az esetben
a Barlangi Mentőszolgálat is belekerülhet az SzMSz-be.
Thuróczy Lajos: Javaslom az összes kihúzását (2. oldal) pedig hozzunk egy belső együttműködési megállapodást.
ED – 641(2009.10.10): Az elnökség az alábbi tételek kihúzását elfogadta:
A hegymászó bizottság feladatait Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség (MHSSz);
a kerékpártúra bizottság feladatait a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége (MKTSZ);
a sítúra bizottság feladatait a Természetbarát Sízők Társasága (TST) látja el.
Kondor Attila: 15. oldalon kihúzandó tételt ennek fényében javaslom, hogy ne töröljük.
Thuróczy Lajos: Javaslom a 12-13 oldalon lévő nevesítés kihúzását.
Szabó Imre: 13 oldal : „A hegymászó bizottság esetében az MHSSz, kerékpáros túrabizottság esetében az MKTSZ, a sítúra bizottság esetében a TST közgyűlése tölti be a szakági értekezlet szerepét.” Mondat kihúzandó.
ED – 642 (2009.10.10): Az elnökség elfogadta a javaslatot.
Szabó Imre: A javaslatokat összegezve az alábbi módosításra jutottunk: 13. oldal :
13. oldal 3 bekezdése elé:
Egyéb bizottságok:
A szövetség természetvédelmi feladatai (TeSz) és az ifjúsági tevékenysége szervezete(TFSZ) vonatkozásában a szakági bizottsági előírások az irányadók. Az MTSz természetvédelmi feladatait a Természetvédelmi Bizottság, ifjúsági feladatait pedig az Ifjúsági bizottság végzi, melyekre a szakági bizottsági előírások az irányadók.
ED – 643 (2009.10.10): Az elnökség elfogadta a javaslatot.
„Barlangász és vízi túra országos szakági értekezlet esetében a közgyűlési képviseletre jogosult szervezetek megfelelő szakág vezetője (felelőse) vagy egy meghatalmazott küldöttje. Magyar Hegy és Sportmászó Szövetség és a Magyar Kerékpár Túra Szövetség országos szakági értekezlet esetében a közgyűlési képviseletre jogosult szervezetek megfelelő szakág vezetője (felelőse) vagy egy meghatalmazott küldöttje.”
ED – 644 (2009.10.10): Az elnökség elfogadta a javaslatot.
Bognár Mária: Felolvassa Quitt András email-ben érkezett levelét, amiben a javaslatai a következők:
- a 13. pont második bekezdésének a törlése véleményem szerint főtitkár helyett igazgató kellene és az összeg aktualizálandó, a negyedik bekezdés kimarad véleményem szerint maradjon.
Szabó Imre: Mint elnök ebben a bekezdésben én nem szeretnék részt venni minden további nélkül ki lehet húzni, az igazgatóúr kérte a saját védelmének érdekében, hogy legyen meghúzva az 1 millió forintos értékhatár az ő döntési kompetenciájában.
Bognár Mária: Amiért az elmúlt egy évben más gyakorlat van, én most kérném az elnökséget, hogy visszamenőleg január elsejével szíveskedjen hatályba helyezni ezt az SZMSZ módosítást, hogy ne mondjunk ellent, mivel a gyakorlat ami megvalósult az más mint, ami eddig az SZMSZ-ben volt.
ED – 645 (2009.10.10): Az elnökség 9 szavazattal úgy határozott, hogy az alábbi bekezdések kihúzásra kerüljenek.
Az elnök, illetőleg a főtitkár esetenként 1.000.000,- forint értékhatárig dönthetnek a jóváhagyott költségvetés végrehajtását célzó - egyébként hatáskörükbe tartozó - ügyletekről.
Anyagi kihatású döntések kizárólag abban az esetben érvényesek és végrehajthatók, amennyiben a szövetség gazdasági vezetője azt ellenjegyezte annak igazolásaként, hogy a határozathoz a jóváhagyott költségvetés az adott időpontban fedezetet biztosít. Ennek hiányában a döntés érvénytelen.
Bognár Mária: 14. oldal első mondata, miszerint A szövetség gazdálkodásának szabályozását az Alapszabály 59. pontjában leírtaknak megfelelően az SZMSZ 6. számú melléklete (Számviteli politika) tartalmazza. Úgy gondolom, hogy egyrészt pontatlan ez a meghatározás, másrészt nem ide való, javaslom ennek a mondatnak a törlését.
ED – 646 (2009.10.10): Az elnökség úgy határozott, hogy az alábbi javaslat ne kerüljön be a módosításként.
A szövetség gazdálkodásának szabályozását az Alapszabály 59. pontjában leírtaknak megfelelően az SZMSZ 6. számú melléklete (Számviteli politika) tartalmazza.
Bognár Mária: Az„…és az igazgató” mellékmondat rész, törlendő, azért mert az ASZ 39-42 pontja ami egyébként itt fel is van sorolva, az pontosan megfogalmazza, hogy mit takar a tisztségviselő és a tisztségviselők benne van az igazgató.
ED – 647 (2009.10.10): Az elnökség úgy határozott, hogy a 14. képviselői jogkörben módosításként szereplő alábbi javaslat ne kerüljön bele az SZMSZ-be.
„A tisztségviselők és az igazgató az Alapszabály 39., 40., 41/A 41/B és 42. pontjában biztosított képviseleti jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásra is.”
Bognár Mária: 15. pont Aláírási jogkör, utalványozási jogkörrel kapcsolatosan el kell mondanom, ugye menetközben sok jogszabály változott annak idején nem kérték be egyetlen egy szerződéshez sem a Fővárosi Bíróságon bejegyzett igazolást, ma viszont minden esetben vinni kell a cégkivonatot, a Magyar Természetbarát Szövetségnél két ember van lejelentve a cégbíróságon az igazgató úr és az elnök úr, következés képen ők ketten mindent jogosultak aláírni. Éppen ezért nem értem 15. pont első mondatát, kérdésem, hogy itt milyen aláírási jogkörre vonatkozik levél, felkérés, tájékoztatás vagy egyéb, mert, hogy szerződést csak az előbb említett két úr írhat alá.
Szabó Imre: Ez a régi SZMSZ-ünk része tehát megint nem azzal foglalkozunk, ami az átvezetés mert jelen esetben az átvezetést kihúztuk, pontosan az elmondásod miatt. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben „a feladataik területén” a kulcsszó, ebben az esetben egy dunántúli alelnök egy dunántúli jogkörben van jogosultsága az aláírásra. Agyagi szerződési kérdések tekintetében értelemszerűen az igazgató úr vagy pedig én, mint elnök.
Bognár Mária: Ebben az esetben megkérdezném, hogy a következő oldalon szereplő szakági vezetők aláírási joga miért került kihúzásra, hiszen ő sem írhat alá szerződést, ellenben a szakági értekezlet összehívásának a levelét gondolom sem elnök úr, sem igazgató úr nem szeretné aláírni.
Szabó Imre:
Szakági kérdésben saját bizottsági vezetőként levelezhet a területi szervezettel valamint a saját szakági kapcsolataival. Így az egész szervezet visszakerült a bizottsági rendszerbe ez esetben a kihúzás értelmét veszti.
ED – 648 (2009.10.10): Az elnökség a 15. pont aláírási jogkörben című, fejezetben a „Szövetségi szakági kérdések tekintetében a szakági vezetőknek aláírási joga van” kihúzási javaslatot nem fogadta el. Kiegészítve a következő mondattal:
„…Anyagi kötelezettségi vállalásokat ők sem tehetnek…”
Bognár Mária: Anyagi döntéseket akkor kik tehetnek?
Szabó Imre: Csak az ügyvezetés hozhat döntéseket, aminek anyagi következménye van, valamint eltér a költségvetésünktől. Azon belül az igazgató jogosult az ügyvezetés döntése utáni eljárásban.
Bognár Mária: Az, hogy az ügyvezetés dönt egy 10 milliós hitelről, vagy dönt egy projektről az egy döntés, mikor egy szálát valaki záradékol akkor az aláíró illető felelősége onnantól.
Az utalványozási jog a számviteli jogszabályok szerint valamely kifizetést jogosságának megállapítását jelenti, éppen ezért úgy gondolom, hogy az ügyvezető elnökség döntésért nem lehet egy személyt felelőségre vonni. Ebben az esetben ő az igazgató.
Szabó Imre: Két lehetőség van, ha az igazgató nem látja a költségvetésben ennek a fedezetét és nem ismer olyan szerződési hátteret amely fedezetet nyújt mondjuk egy projektre, ennek következtében minden joga meg van hozzá, hogy ne írja alá. A másik, pedig, hogy van egy jegyzőkönyv, amiben az szerepel, hogy az igazgató egy végrehajtó szerepet tölt be.
Duró Imre: Kéri, hogy az SZMSZ-ben szerepeljen, hogy az elnök és az igazgató önállóan képviseli a szövetséget.
ED – 649 (2009.10.10): Az elnökség a 15. pont aláírási jogkörben című, fejezetben Duró Imre kéréset elfogadta, miszerint az SZMSZ-ben szerepeljen, hogy „az elnök és az igazgató önállóan képviseli a szövetséget.”
Bognár Mária: Szeretném ha rendeznénk ezt a kérdést az SZMSZ.-ben, ugye szerződés aláírási joga az elnök úrnak, illetve az igazgató úrnak van, hiszen ők vannak a cégbíróságon bejegyezve. Az, hogy ők mindent külön-külön aláírhatnak, ez azt jelenti, hogy minden meglévőt módosíthatnak, jelenleg van 5 darab bankszámlája a szövetségnek az 5 bankszámla felett egyedüli rendelkezési joga van az igazgató úrnak 2 felett van az elnök úrnak. Mindezt tegyük bele az SZMSZ-be, valamint írjuk le azt, hogy az egyik pénzintézetnél van Internet banki hozzáférése az meg csak nekem van.
Szabó Imre: Ez egy belső munkahelyi szervezési kérdés, ami egy munkaköri leírással kapcsolatos teendő.
Egy belső szabályzat elkészítését javaslom a probléma megoldására, ami rendezi ezt a jogköri kérdést.
Van egy ügyvezetői felelősség, ez vette át a kontrolt a gazdálkodás felett, a gazdasági vezetőnek meg van egy végrehajtási felelősége az igazgató úrral együttesen, vagy külön-külön, ez pedig egy végrehajtási kérdés, ami benne is van az SZMSZ-ben „…végzi a gazdálkodáshoz szükséges teendőket” ami nem ellenjegyzés.
Bognár Mária: Nem ez utalványozási jog ezért kérem, szerepeljen benne.
ED – 650 (2009.10.10): Az elnökség a 15. pont aláírási jogkörben című, fejezetben elfogadta Bognár Mária javaslatát., miszerint, „… Szerződést kötelezettség vállalást az ügyvezetés döntését követően, annak megfelelően az igazgató végezhet…”
Bognár Mária: , miszerint ”…Pénz-, illetőleg anyagutalványozást, valamint vagyontárgyak felett rendelkező iratot kizárólag az utalványozási joggal írásban felruházott személyek írhatnak alá.” A kérdésem kik ezek a személyek?
Szabó Imre: Ennek a belső rendezésére való javaslatot kérem, hogy hozzák be az ügyvezetés elé.
Thurózczy Lajos: Az Alapszabály 59. pontja szerint ”A gazdálkodás részletes szabályait, szervezetét, hatásköri tagolódását és működési rendjét a szövetségszervezeti és működési szabályzata állapítja meg.”
Szerintem ebből az SZMSZ nem tartalmazza.
Szabó Imre: Mi most azt vállaltuk, hogy ami az ügyvezető elnökség kötelező gyakorlatait átvezetetjük, ami az alapszabály megváltozása végett.
Thurózczy Lajos: Azt hittem, hogy most kifogjuk egészíteni a felmerült kérdésköröket.
Szabó Imre: Amint a kollégák ezt a belső rendszer tervezet elkészítették, és az ügyvezető elnökségnek elő terjesztették, megváltoztatjuk az SZMSZ-t ezeknek megfelelően.
Bognár Mária: A változtatás alkalmával mellékleteknél az 1/b maradt mint 1 számú melléklet. Ahol a barlangi mentőszolgálat ki van húzva, nincs helyette semmi, ami helytelen.
Szabó Imre: Értelemszerűen ez bele lesz írva.
Bognár Mária: Az igazgató úr tájékoztatója kapcsán döbbenten hallottam ma tagkártya elszámolási rendet, amit bejelentett az elnökhelyettes úr.
A 4 sz. melléklet azért nincs itt, gondolom, mert nem akartok módosítani abban az elszámolás rendje, amit az elnökség kell, hogy elfogadjon, ahogyan elfogadta az előzőt is amiben szerepel, hogy ¼ évente utólag kell a tagdíjat rendezni. Ha mindezt meg akarja változtatni az ügyvezetés azt itt kell, hogy rendezze.
Szabó Imre: két választási lehetőség valósítható meg aszerint melyik tagsági formát választ a belépő. A következő ügyvezető elnökségi ülésre kérem, hogy minden megváltoztatást igénylő szabályzatot hozzanak be, és ezek szerint az ügyvezető elnökség a változtatásokat meghozza.
ED – 651 (2009.10.10): Az elnökség 1 tartózkodással egyhangúan elfogadta az átvezetet módosításokat, javításokat.
Szabó Imre: Javaslatom egy új alapszabály szerkesztési munkájának megkezdését.
ED – 652 (2009.10.10): Az elnökség egyhangúan támogatja, megkezdését egy új alapszabályzat előkészítésének.
4. napirendi pont
2010. első félévi elnökségi munkaterv (ea.: Duró Imre)
Duró Imrének nincs szóbeli kiegészítése.
ED – 653 (2009.10.10): Az elnökség egyhangúan elfogadta a
2010. első félévi elnökségi munkatervét.
5. napirendi pont
2010. évi Védett Napok (ea.: Duró Imre)
Vajk Ödön: Javaslatom betenni a víz világnapját az események közé.
Haraszty Béla: Én is javasolnék egy rendezvény beírását június 5.-e Környezetvédelmi Világnap.
Lehoczky Zoltán: Veszprém, november 12-14. Ifjúsági Vezetetők Országos Találkozója
ED – 654 (2009.10.10): Az elnökség, egyhangúan elfogadta Vajk Ödön, Lehoczky Zoltán és Haraszty Béla kiegészítésével a 2010. évi Védett Napokat.
Szabó Imre felkéri Vajk Ödönt, folytassa az elnökségi ülés vezetését.
