Eperjes - Györgykirályság - Kákai híd - Kákai főmajor

Bevezető

Hatalmas pusztákon keresztülvezető, meditatív útvonal. Egyeseknek monoton, másoknak gyönyörű szakasz a pusztában.

Leírás

Eperjes község központjából, a gondozott főtérről indulunk útnak észak felé. Ne felejtsünk el ivóvizet vinni, mert a következő 15 km-en semmilyen kút nem lesz. Meglehetősen monoton szakasz következik, tűző napsütés esetén fárasztó.

A főutcán elmegyünk az orvosi rendelő mellett, ahol az utolsó kutat hagyjuk el. Rövidesen a falu széléhez érünk (0,5 km), ahol a horgásztó mellett az aszfaltút merőlegesen balra törik Fábiánsebestyén felé. Itt egyenesen folytatjuk a széles földúton. Főirányunk egészen Szarvasig É-i lesz, kisebb kitérőkkel.




Elsőként egy távvezetéket keresztezünk, majd egy szélesebb véderdő-sávot (0,9 km). Ez az erdő a szemből érkezőknek már messziről látszik, de teljesen eltakarja a falut... Újabb 500 m után a düledező Váradi-majornál a jártabb utat választva balra (Ny felé, 1,4 km) kanyarodunk (egyenesen nem lehet menni). Az útmenti villanykarókon jelzéseket is találunk, nyáron nagy a por.




A következő elágazásnál (2,0 km) jobbra, É-nak fordulunk. Itt ágaznak el a távvezetékek is, jó tájékozódást adva. A Györgykirályság nevű határrészen haladunk át, ami egy hatalmas, szinte kietlen szikes puszta. Az indulásnál még művelt területek vannak egy-két bokorral, ám az uralmat hamar átveszik a fűfélék. A földút mellett akácok, jelek a villanyoszlopokon vannak.




Merőlegesen balról széles csatorna csatlakozik mellénk, mely sokáig kísér majd (2,3 km). Balra kb. 30°-ra ágazik ki egy út (2,8 km), mely a nem túl távoli istállókhoz vezet ÉNy felé. Ugyanide vezet tovább az úttal eddig együtt haladó villanyvezeték is. (Az úttól az istállók felé haladó vezték a szemből érkezőknek adhat némi lelki támaszt, két-három km-re már jól kivehető, és jelzi hogy közel a falu.)

Az út mellett ezen a szakaszon sehol nincsen fa. Mellettünk (jobbról) bekerített legelő van, balra követlenül a csatorna kísér, a közeli facsoport és építmény felé haladunk. A zsilipek melletti téglaépületen a jelzés jól látható.




Nagyjából egyenesen haladunk tovább a kevésbé járt földúton É-ra, a csatornákon nem átkelve (3,9 km). Kezdetben akácos facsoport (kiserdő) jobbról, balról továbbra is a csatorna gátja kísér (néhol 10-20 m-re eltávolodva). (A kiserdő Szarvas felől is jó tájékozódási pont.)



Fárasztó, nyílegyenes pusztai út következik. A fák után újabb kerítésfoszlányok, egy hajdani leágazással a jó kilométerre lévő istállóhoz. Az egész szakaszban talán az a legfárasztóbb, hogy 4-5 hasonló istálló és major mellett haladunk el 1-2 km-re, a mi utunkon mégsem történik semmi...


Az út egyre jobb egyre jártabb lesz. Szerencsére itt még tájékozódni sem kell, csak követni a bal kézre eső Kákafoki-főcsatorna gátja mellett haladó utat. Kissé jobbra tiszta időben már kivehető Szarvas víztornya, de odáig még jópár km hátravan...


Több leágazást, illetve keresztutat találunk, amelyek az útról vagy a gát tetejéről is látható szomszédos majorokat fűzik fel: Lajoshalom (6,0 km), Józsefszállás (6,6 km), Sárgahegyes (7,4 km).

Ismét megjelnnek a kisebb elszórt fák, az út is kitaposottabb lesz. A 6 km hosszú egyenes szakasz végét a Feketerét-Kákafoki csatorna keresztezése jelzi, amelyet az igazolófüzetben a Csikós-halomtól Ny-ra induló vízfolyás mutat (8,2 km).

Ezen a ponton lépünk át Békés megyébe. Itt egy igen széles híd van, balra és jobbra is földutak indulnak a keresztező csatorna mentén. A hídnák enyhén jobbra, ÉK felé fordulunk a széles földútal együtt. (Aki Szarvas felől jön, innentől érzi azt, hogy a pusztában halad, hiszen innét érezhetően kevesebb lesz az út menti fa)



A Kákafoki-csatorna hídjánál enyhén jobbra, ÉK felé fordulunk (erre kanyarodik a főirány is, nem kell keresni a kanyart). Az irányt sudár nyárfasor is mutatja (az úttól balra), az előző szakaszról "megszokott" csatornánk a fasor mögött kísér tovább.


Jobbról széles szántóföld mellett haladunk. Nemsokára éles balkanyar, majd szinte rögtön utána egy kisebb jobbkanyar (8,8 km).


Ennél az S kanyarnál hagyjuk el a szélesebb csatornát, innen már csak egy kisebb árok és kevésbé jellegzetes erdősáv kísér balról. Az út ezen szakaszán pontosan előttünk látszik Szarvas víztornya.

A következő útkereszteződés figyelmet igényel mindkét irányból (Inkei-káka, 10,1 km). Eperjes felől a bal oldali ágat kell választani, amely merőlegesen indul, de az erdősáv után rögtön jobbra fordul vissza, összességében tehát 30°-ban balra törik (a jellegzetes magas fasor felé, ÉNy-ra). Szarvas felől a Kákai főmajor után ez a négyes útelágazás jelenti az első iránytörést. Itt jobbra kell menni Eperjes felé, D-re (balra a víztorony látszódik). A tájékozódást a földbe ásott oszlopokon lévő jelzés segítik.


Hamarosan a elérjük a balról becsatlakozó fasort és keresztutat (10,3 km).


Egyenesen továbbmenve a jól járható földút jobb oldalán kisebb csatorna vezet, rajta egy ponton zsilip. Balról kiserdő.


Újabb fasort keresztezve (11,1 km), majd az erdősebb részeket elhagyva már jól látható előttünk a Kákaifőmajor szélső raktárépülete, valamint az úttól jobbra a mezőn álló gáz nyomásszabályzó telep.

Az Öntöző-főcsatornánál (11,9 km) lévő elágazásnál jobbra vezetett a korábbi útvonal, most azonban folytatjuk egyenesen a major felé. Innen már betonút vezet be a házak közé, balról érintve a mezőgazdasági repülőteret, utána kerítés. A raktárak és gépműhelyek közt átmenve már a Kákai főmajor főutcáján haladunk az aszfaltúton (12,8 km).


Buszforduló, telefonfülke, kisbolt és néhány tucat ház található itt. Mindenki ismer mindenkit, az erre járó turistát élénk érdeklődéssel kísérik. Kutat nem láttam, de a házaknál biztosan adnak vizet. (Visszafelé a raktáraknál kissé balra kell kanyarodni, a betonúton a fasor felé.)