Nógrád - Újtelep - Hosszú-bérc - Nagy-kő-hegy - Magas-hegy - Kő-hegy - Nagy-berek - Magyarkút TÚRALEÍRÁSSAL!

Nógrád, vasútállomás
 

Túránk kezdetén pecsételünk a nógrádi vasútállomáson, a pecsét a pénztár ablakának bal oldalára szerelt kis műanyag pohárkában szokott lenni, de ha nem találjuk, akkor kérjünk az egyszemélyes szolgálattól dátumos körbélyegzést az igazoló füzetünkbe. Pecsételés után, ha időnkbe belefér, sétáljunk fel a várba, hiszen ez csupán egy rövid kitérő a vasútállomástól a kék rom jelzéseket követve. A falakról aztán nagyon szép panoráma nyílik a Börzsönyre, valamint a Nagy-Kő-hegyre és a Naszályra, legközelebbi uticéljainkra. Érdemes csavarogni egy kicsit a feltárt területen is, bár a vár egyes részeiből szinte semmi sem maradt fenn.
 

Nógrád vára - A lakótorony maradványai


Kilátás a várból a Nagy-Kő-hegy felé - erre indulunk majd tovább

A rövid nézelődés után térjünk vissza vasútállomáshoz, pontosabban a tőle nem messze lévő vasúti sorompóhoz. A síneket keresztezve jobbról, a Csurgó-forrás felől megérkeznek a kék jelzések, majd rákanyarodnak az utunkra. Enyhe kaptatón indulunk felfelé a Kossuth Lajos utcán az Újtelep házai között, hamarosan elérjük a tetőt, aztán az úton leereszkedünk a Fekete-patak kis völgyébe. Keresztezzük a patakot, aztán rögtön balra fordulunk egy kátyús földútra.

Elhaladunk a faluszéli telephelyek mellett, aztán megérkezünk a mezők közé. Pontosan előttünk emelkedik a Naszály, oda tartunk mi is, de némi kerülővel! Tőlünk balra a falu házai felett jól látszik a vár, ha pedig hátrafordulunk, akkor a Kálvária erdős dombja felett feltűnnek a Börzsöny csúcsai is. Körülbelül 500 méter után figyeljünk jobbra, mert egy bokorsor előtt neki kell indulnunk a domboldalnak. Az itteni utat sokszor beszántják, tehát nem számíthatunk rá, de benn a mezőn észrevehetjük a fákra festett kék jelzéseket! Déli irányban felkapaszkodunk az alacsony gerincre, itt meg kell pillantanunk a túlsó oldalon az erdőben ereszkedni kezdő földutat! Ha a tetőn visszafordulunk, innen a legszebb a kilátás Nógrád várára, nem szabad kihagyni!
 

Nincs út, mert beszántották, de a jelzés ott virít a fán!


Kilátás a várra, a falura és a távoli Börzsönyre

Egy fémsorompót megkerülve térünk rá az ereszkedő földútra, hamarosan az öreg erdőből egy fiatal, kefe sűrűségű telepítésbe érünk. Utunk oldalazva ereszkedik, de folyamatosan és hamarosan elérjük az erdő szélét. Hosszú, keskeny, a völgy alját követő füves mezőre fordul ki alattunk a földút, nekünk át kell vágnunk ezen a sűrűn kaszált réten, hogy aztán a túlsó oldalán keresztezzük egy fasor mögött a Fekete-patakot – ugyanazt, amin már átkeltünk egyszer Nógrád határában, de mi átvágtunk a dombon, amit a patak megkerült – aztán a Vácról Balassagyarmatra tartó vasútvonalat is, aminek Nógrádon van az állomása.
 

A jobb oldali fasor mögött folyik a patak és halad a vasút

A sínek túlsó oldalán hirtelen meredek kapaszkodó kezdődik fel a Kő-hegyre. Pár lépés után kiágazik utunkból a kék kereszt jelzés, ami a Nagy-Kő-hegy lábainál rövidít Magyarkútra, de nekünk a kék sáv jelzésen meg kell másznunk a hegyet! Utunk hol meredekebben, hol enyhébben emelkedik, így érkezünk fel a körülbelül tíz éves, már lassan beerdősülő hajdani irtásfoltra. 2011-ben, az itt leírt bejáráskor még szép kilátás nyílt róla a hegy lábainál fekvő Berkenyére, de ez a panoráma hamarosan, két-három éven belül el fog tűnni a növekvő fák miatt. Kanyarogva átvágunk a régi irtásfolton, miközben utunk az eddigi déli irányból nyugatira fordul. Ritkított erdőben haladunk egy ideig a kátyús földúton, aztán ösvényre térünk és felkapaszkodunk a Nagy-Kő-hegy keleti gerincén a tetőre.
 

Kilátás az irtáson keresztül Berkenyére

A csúcson, ahol a turistaút hirtelen egy derékszögű kanyart tesz dél felé, egy kis esővédő tető áll, alatta pihenőpadokkal és asztallal. Itt is le lehet telepedni, de érdemes még pár lépést tenni a hirtelen leszakadó nyugati oldal peremére, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik nyugat felé. Közvetlenül alattunk, a hegy lábainál fekszik Szokolya, távolabb, a mezőkön túl pedig a Dunakanyarra nyílik pompás panoráma. Érdemes itt elidőzni pár percet, hogy alaposan körülnézhessünk!
 

Kilátás a Nagy-Kő-hegyről a Dunakanyarra


Távcsővel már jól láthatóak a részletek is

Továbbindulva már könnyebb lesz az utunk: nagyon sokáig haladunk a Nagy-Kő-hegy menedékes déli oldalán ereszkedő nyílegyenes nyiladék földútján. A lejtés állandó, de nagyon enyhe, szinte nem is lehet észrevenni, mégis megkönnyíti az utunkat. Néhány helyen az út kicsit kiszélesedik, ezeket a helyeket a közeli erdőirtások rakodóiként használja az erdészet, itt az út kissé kátyússá válik, da amúgy nagyon jól járható.
 

Lefelé a nyiladékban

Nagyjából negyedórás út végén térünk ki ebből a nyiladékból jobbra, ahol az egy kis horhost keresztez. Ezt megkerüljük, aztán lassan visszaállunk a korábbi nyomvonalba. Később utunk kikanyarodik az erdőből az erdőszélre, egy ideig ott haladunk, aztán ismét visszatérünk a fák közé. Egy erősen ritkított tölgyesben fokozódik a lejtés, a hegy lábához leérve figyeljünk balra, mert a kék jelzések ösvényre térve otthagyják az eddigi földutat. A gyalogút megkerüli Magyarkút szélső házait, aztán a Keskeny-bükki-patakon átlábalva kiérünk a Magyarkút és Szendehely közötti makadámútra. A kék sáv jelzések itt balra térnek Szendehely felé, de ha pecsételni is szeretnénk, akkor bizony jobbra kell fordulnunk!
 

Az Irma-forrás foglalata


A Pipás kocsma kertjében

Ahogy elindulunk az úton, nagyjából 300 lépés után pillantjuk meg az út jobb oldalán, az Irma-forrás szép foglalata mögött a Pipás kocsmát, ahol a kéktúra bélyegző található. Szép idő esetén érdemes kiülni a kocsma kertjébe, a napernyős asztalokhoz egy rövid pihenő erejére.

-hörpölin-